INGYENES HOZZÁFÉRÉS
Jogszabályi frissítéseink megkönnyítik az Ön vállalkozását érintő legújabb változások figyelemmel kísérését. Kérje a legfrissebb szakmai cikkeinket és véleményeinket, tippjeinket, tanulmányainkat, regionális áttekintéseinket és közelgő eseményeinket, valamint a legfrissebb Accace híreket egyenesen a postafiókjába.
Tekintse meg szakmai cikkeinket a Newsroom-ban!
Csakis olyan releváns információkat küldünk Önnek, amelyek véleményünk szerint érdekelhetik, míg személyes adatait az adatvédelmi irányelveink és a GDPR nyilatkozatunknak.
Nem tud feliratkozni? Próbálja ki ezt az oldalt.
A transzferárazás napjaink egyik legszigorúbban ellenőrzött adózási területe, amely olyan kötelező szabályrendszer, amely a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók árazására vonatkozik. A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek csak akkor felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, ha az árképzés és a dokumentáció is a szokásos piaci ár elvein alapul.
De mi is pontosan a transzferár jelentése, hogyan működik a transzferár nyilvántartás, és mik a transzferár kötelezettségek?
A transzferárazás jelentése és lényege, hogy a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteit piaci áron kell elszámolni. Ez nem csupán gazdasági racionalitás kérdése, hanem adózási és adminisztrációs kötelezettség is. A transzferár jelentése tehát: az a módszertan, amellyel biztosítható, hogy az egymással kapcsolatban álló felek is a szokásos piaci ár szerint járjanak el – azaz ne lehessen mesterségesen nyereséget átcsoportosítani egyik cégből a másikba.
Alábbi szakmai útmutatónkban tételesen bemutatjuk a transzferár nyilvántartás teljes, néha bonyolult folyamatát, a kapcsolt felek azonosításától a transzferár dokumentáció összeállításáig. Kitérünk a leggyakoribb hibákra és a büntetés kockázataira is.
Jelen szakmai cikkünkben a következő témaköröket említjük meg:
Minden érintett területről részletes szakmai tartalmait is ajánlunk – ha elmélyülne egy-egy kérdésben, ezekből részletesen tájékozódhat.
A transzferárazási kötelezettségek legelső lépése a kapcsolt felek meghatározása. A hibás vagy hiányos beazonosítás a későbbiekben helytelen árképzéshez, rosszul összeállított dokumentációhoz és akár súlyos transzferár büntetés kiszabásához vezethet.
A transzferárazás csak kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik, így ezek azonosítása az első lépés. A transzferár kötelezettség már ebben a fázisban elkezdődik, mivel ha nem jól határozzuk meg a kapcsolt feleket, az később dokumentációs hibákhoz és bírsághoz vezethet.
A transzferárazási kötelezettségek teljesítésének első lépése tehát, hogy a vállalkozás pontosan beazonosítsa a kapcsolt feleit. A kapcsolt vállalkozási viszony nem kizárólag tulajdonosi összefonódás révén jön létre – kapcsolt jogviszony keletkezhet irányítási jogosultság, személyi összefonódás, vagy akár üzleti döntésekre gyakorolt meghatározó befolyás alapján is.
Különösen fontos, hogy a gazdasági társaság figyelembe vegye azokat az összetett eseteket, amikor például egy közös ügyvezető, vagy egy közvetett tulajdonosi láncolat hoz létre kapcsolt jogviszonyt. Ezekben az esetekben a kapcsolt státusz nem mindig nyilvánvaló, mégis transzferár szempontból kötelező azonosítani, bejelenteni és figyelembe venni a dokumentáció során.
A kapcsolt vállalkozások azonosítása, tehát a pontos körének meghatározása az egész transzferár rendszer alapját képezi: ha ez a lépés hibás, az a teljes transzferár nyilvántartás és árképzési megfelelés érvényességét is veszélyeztetheti.
👉 Olvassa el a részletes útmutatónkat és tennivalókat a kapcsolt vállalkozások beazonosításához!
Miután a vállalkozás beazonosította kapcsolt feleit, a következő lépés a kötelező bejelentés megtétele az adóhatóság felé. Ez nem csupán adminisztratív feladat, hanem a transzferárazási megfelelés egyik alapköve – hiszen a NAV az itt közölt adatok alapján várja el a nyilvántartások és dokumentációk benyújtását is.
Töltse ki Transzferár Kalkulátorunkat pár perc alatt és rögtön megtudhatja, hogy van-e transzferár nyilvántartási kötelezettsége.
A jogszabályok szerint a kapcsolt feleket be kell jelenteni a NAV felé. A transzferár adatszolgáltatás ebben a lépésben indul, mivel a NAV egyre pontosabban követi, hogy milyen kapcsolatok és tranzakciók állnak fenn.
A kapcsolt vállalkozások hivatalos bejelentése az adóhatóság felé jogszabályi kötelezettség, amelyet minden érintett társaságnak teljesítenie kell. A bejelentést a NAV nyilvántartási rendszerébe kell megtenni, mégpedig a megfelelő űrlapokon és határidőben – ezek elmulasztása vagy pontatlan kitöltése szankcióval járhat.
Fontos, hogy a kapcsolt vállalkozások bejelentése naprakész és minden szempontból pontos legyen, mivel ezek az adatok képezik az alapját annak, hogy az adóhatóság milyen tranzakciókat tekint transzferárazási szempontból vizsgálatra érdemesnek. A bejelentési kötelezettség nem egyszeri: minden változást is jelenteni kell – akár tulajdonosi, akár vezetői szinten történt módosításról van szó.
👉 Kapcsolt vállalkozások bejelentése – Kinek? Hol? Hogyan? Olvassa el részletes szakmai cikkünket a témában.
A kapcsolt vállalkozások pontos körének meghatározásához nem elegendő csupán az általános megérzésekre hagyatkozni. Az egyes jogszabályok – különösen a társasági adóról szóló törvény – eltérő kapcsoltsági feltételeket határoznak meg, amelyek részletes ismerete nélkül könnyen hibás minősítés történhet. Éppen ezért érdemes áttekinteni, hogy jogi értelemben milyen viszonyok hoznak létre kapcsolt vállalkozási státuszt.
A kapcsolt vállalkozások fogalmának meghatározása összetett feladat, mivel több jogszabály – például a társasági adóról szóló törvény (Tao. tv.), a számviteli törvény (Számviteli tv.) és a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény (Kkv. tv.) – is tartalmaz releváns előírásokat. Ezek a jogszabályok különböző szempontok alapján határozzák meg a kapcsoltságot, így előfordulhat, hogy egy vállalkozás az egyik jogszabály szerint kapcsoltnak minősül, míg egy másik szerint nem.
A kapcsolt vállalkozások közötti viszonyok felismerése nemcsak a tulajdonosi struktúra alapján történhet, hanem figyelembe kell venni az irányítási jogokat, a vezető tisztségviselők kinevezésének lehetőségét, valamint a közeli hozzátartozók üzleti érdekeltségeit is. Ezen túlmenően a szerződéses vagy egyéb jogviszonyok is eredményezhetnek kapcsoltságot, ha azok az egyik felet a másiknak alárendelik.
👉 Segítünk tisztázni a kulcsfogalmakat, és bemutatni a kapcsoltságot a hatályos jogszabályok szerint.
Miután a kapcsolt vállalkozások azonosítása és bejelentése megtörtént, a következő lépés a kapcsolt felek közötti ügyletek árazásának vizsgálata. Ennek során elengedhetetlen a szokásos piaci ár elvének alkalmazása, amely biztosítja, hogy az árképzés megfeleljen a független felek között szokásosan alkalmazott piaci feltételeknek.
A szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek egymás között, összehasonlítható körülmények között alkalmaznának. A transzferárazás során a kapcsolt vállalkozásoknak úgy kell meghatározniuk az egymás közötti ügyletek árait, mintha azok független felek között jönnének létre. Ez az elv biztosítja, hogy az adóalap ne torzuljon, és a nyereség ne kerüljön mesterségesen átcsoportosításra alacsonyabb adókulcsú országokba.
A transzferárazás során a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek szokásos piaci árának meghatározása központi jelentőségű feladat. A megfelelő módszer kiválasztása nem csupán technikai kérdés, hanem alapvetően befolyásolja a transzferár-dokumentáció megbízhatóságát és az adóhatósági megfelelést.
A módszerválasztás első lépése az ügylet pontos körülhatárolása, amely magában foglalja az iparági, piaci, gazdasági és szabályozási környezet feltérképezését. Ezt követi a funkcionális elemzés, amely az érintett felek által végzett tevékenységekre, a viselt kockázatokra és az alkalmazott eszközökre összpontosít. Ennek keretében kerül sor a tesztelt fél, a legalkalmasabb módszer, az alkalmazandó pénzügyi mutató és az összehasonlítási tényezők azonosítására.
A transzferárazási szabályok különböző módszereket biztosítanak a szokásos piaci ár meghatározására. Ezek közé tartoznak a hagyományos módszerek, mint az
összehasonlító árak módszere (CUP)
a viszonteladási árak módszere (RPM)
a költség plusz módszer (C+)
valamint az ügyleti nyereségen alapuló módszerek, mint
az ügyleti nettó nyereség módszere (TNMM)
a nyereségmegosztásos módszer (PS)
A módszerek között nincs hierarchia, de a belső összehasonlító adatok előnyt élveznek a külső adatokkal szemben. Ha egy tranzakció esetében elérhetők belső összehasonlító adatok, az összehasonlító árak módszerét célszerű alkalmazni, mivel ez kiemelkedik megbízhatóságával, amennyiben a szükséges adatok rendelkezésre állnak.
A megfelelő transzferár-megállapítási módszer kiválasztása tehát alapos elemzést és körültekintő döntést igényel, amely figyelembe veszi az ügylet sajátosságait, a rendelkezésre álló adatokat és a módszerek alkalmazhatóságát.
👉 Részletes módszerekért és gyakorlati tudnivalókért olvasson tovább!
A szokásos piaci ár elvének alkalmazása mellett célszerű a vállalatcsoporton belüli árképzési gyakorlatokat előzetesen dokumentálni. Ebben nyújt segítséget a transzferár politika, amely a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek árazásának belső szabályrendszerét rögzíti.
A transzferár politika egy belső szabályzat, amely előre meghatározza a cégcsoport tagvállalatai közötti árképzés módszertanát. Bár jogszabályi előírás nem kötelezi a vállalkozásokat ilyen dokumentum elkészítésére, gyakorlati szempontból erősen ajánlott. A transzferár politika segítségével a vállalatok egységes és átlátható elveket alkalmazhatnak a kapcsolt ügyletek során, elősegítve ezzel a szokásos piaci ár elvének betartását.
A transzferár politika különösen hasznos lehet olyan esetekben, amikor a vállalat nem kötelezett transzferár dokumentáció készítésére, például mert az ügyletek értéke nem éri el a jogszabályban meghatározott küszöbértéket. Ilyen esetekben is előfordulhat azonban adóhatósági ellenőrzés, amely során a vállalatnak bizonyítania kell, hogy az alkalmazott árak megfelelnek a szokásos piaci árnak. A transzferár politika megléte ebben az esetben is alátámaszthatja az alkalmazott árképzési gyakorlatot.
Továbbá, a transzferár politika operatív szinten is előnyös, mivel lehetővé teszi az árképzési folyamatok folyamatos nyomon követését és a dokumentációs kötelezettségek teljesítésének megkönnyítését. Az előzetesen meghatározott árképzési elvek alkalmazása csökkenti a későbbi adóalap-kiigazítás szükségességét és az ezzel járó adminisztrációs terheket.
👉 Tudja meg miért érdemes előre gondolkozni és mindent a Transzferár politikáról!
A transzferár politika kialakítása után célszerű a transzferárazási feladatokat évközi szinten is megtervezni. A következő lépés a transzferár munka tervezése, amely biztosítja, hogy a dokumentációs kötelezettségek teljesítése ne az év végére koncentrálódjon, hanem folyamatosan, előre meghatározott ütemezés szerint történjen.
A transzferár dokumentáció elkészítése nem csupán egy év végi adminisztratív feladat, hanem egy egész évet átfogó folyamat, amely alapos tervezést igényel. A transzferár munka tervezése során a vállalkozásnak előre meg kell határoznia azokat a lépéseket és időpontokat, amelyek biztosítják, hogy a kapcsolt ügyletek dokumentációja időben és megfelelő minőségben elkészüljön.
A tervezés során figyelembe kell venni a kapcsolt ügyletek típusát, volumenét és gyakoriságát, valamint a rendelkezésre álló erőforrásokat. Fontos, hogy a vállalkozás az év során folyamatosan gyűjtse és rendszerezze azokat az adatokat és dokumentumokat, amelyek a transzferár nyilvántartás elkészítéséhez szükségesek. Ez magában foglalja a szerződéseket, számlákat, teljesítési igazolásokat és egyéb releváns dokumentumokat.
A transzferár munka tervezése lehetővé teszi, hogy a vállalkozás proaktívan kezelje a transzferárazási kötelezettségeit, csökkentve ezzel a késedelmekből és hiányosságokból eredő kockázatokat. Egy jól megtervezett transzferár munkaütemezés hozzájárul a vállalkozás adózási megfelelőségéhez és minimalizálja az adóhatósági ellenőrzések során felmerülő problémákat.
👉 Tudja meg miért érdemes előre gondolkozni és mindent a Transzferár szabályzatról!
Még a leggondosabban megválasztott transzferár-módszer alkalmazása esetén is előfordulhat, hogy a kapcsolt vállalkozások között elszámolt árak év végére eltérnek a szokásos piaci szinttől. Ilyen esetekben szükséges lehet a megfelelő transzferár korrekció elvégzése, amely biztosítja, hogy a vállalkozás adóalapja megfeleljen a jogszabályi előírásoknak.
A transzferárazás során előfordulhat, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek ténylegesen alkalmazott árai eltérnek a szokásos piaci ártól. Ilyen esetekben szükségessé válhat a transzferár korrekció alkalmazása, amelynek célja az adóalap helyesbítése és a jogszabályi megfelelés biztosítása.
A transzferár korrekció olyan utólagos módosítás, amelyet a vállalkozások a kapcsolt felek közötti tranzakciók árainak kiigazítása érdekében hajtanak végre, annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a szokásos piaci ár elvének. Ez a gyakorlat különösen fontos az adóhatósági ellenőrzések során, mivel a nem megfelelő árképzés adóhiányhoz és szankciókhoz vezethet.
A korrekciók alkalmazásakor figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályi előírásokat és az adóhatóság által elvárt dokumentációs követelményeket. Fontos, hogy a vállalkozások megfelelően alátámasztott és részletes nyilvántartást vezessenek a korrekciókról, beleértve azok indoklását és számítási módszertanát. Ez nemcsak a jogszabályi megfelelés szempontjából elengedhetetlen, hanem az esetleges adóhatósági ellenőrzések során is bizonyítékként szolgálhat a helyes árképzés alátámasztására.
A transzferár korrekció tehát kulcsfontosságú eszköz a vállalkozások számára a transzferárazási kockázatok kezelésében és az adózási megfelelés biztosításában. A megfelelően végrehajtott korrekciók hozzájárulnak a pénzügyi stabilitáshoz és a jogszabályoknak való teljes körű megfeleléshez.
👉 Eltérés a tényleges és piaci ár között? Tudja meg milyen transzferár korrekciós lehetőségei vannak!
A transzferárszabályozásban a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek szokásos piaci árának meghatározása központi jelentőségű feladat. Az ügylet körülményeinek, valamint a résztvevő felek által vállalt funkciók, felhasznált erőforrások és viselt kockázatok alapos elemzése elengedhetetlen annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb módszert válasszuk ki. Ez a módszer biztosítja, hogy az adott ügylet szokásos piaci ára pontosan és megbízhatóan igazolható legyen.
👉 Funkcionális elemzés és módszertan választás.
A transzferár dokumentáció elkészítésének következő lépése a helyi dokumentum (Local file) összeállítása, amely részletesen bemutatja az adott vállalkozás és kapcsolt felei közötti tranzakciókat. Ez a dokumentum kulcsszerepet játszik az adóhatósági megfelelés biztosításában.
A transzferárazási kötelezettségek leginkább időigényes és komplex része a transzferár dokumentáció összeállítása. Ennek három alappillére van:
Local file: a helyi társaság kapcsolt ügyleteit és árképzési módszereit tartalmazza.
Master file: a vállalatcsoport globális működéséről és transzferár politikájáról ad áttekintést.
CbC riport: nagyvállalatok számára kötelező, országonkénti pénzügyi adatokat tartalmazó jelentés.
Mindez együttesen szolgálja azt a célt, hogy az adóhatóság számára átlátható legyen a vállalat transzferárazási gyakorlata – és a megfelelő dokumentáció révén elkerülhető legyen a transzferár büntetés.
A transzferár dokumentáció elkészítésének következő lépése a helyi dokumentum (Local file) összeállítása, amely részletesen bemutatja az adott vállalkozás és kapcsolt felei közötti tranzakciókat. Ez a dokumentum kulcsszerepet játszik az adóhatósági megfelelés biztosításában.
A helyi dokumentum (Local file) a transzferár dokumentáció egyik alapvető eleme, amely az adott vállalkozás és kapcsolt vállalkozásai közötti ügyletek részletes bemutatását tartalmazza. A dokumentumban szerepelnek az egyes tranzakciók leírásai, az alkalmazott árképzési módszerek, valamint a szokásos piaci ár alátámasztására szolgáló elemzések.
A Local file elkészítése során fontos figyelembe venni a kapcsolt ügyletek típusát, volumenét és gyakoriságát, valamint a rendelkezésre álló adatokat és dokumentumokat. A dokumentációban részletesen be kell mutatni a tranzakciók gazdasági tartalmát, a felek közötti szerződéses viszonyokat, valamint az alkalmazott transzferár-megállapítási módszertant.
A helyi dokumentum elkészítésének határideje megegyezik a társasági adóbevallás benyújtásának időpontjával, azaz naptári éves adózók esetében május 31-ével. Fontos, hogy a dokumentáció időben és megfelelő részletességgel készüljön el, mivel az adóhatóság ellenőrzése során ennek hiánya vagy hiányossága esetén jelentős bírságok szabhatók ki.
👉 Tudja meg mit kell tartalmaznia a helyi dokumentumnak (local file) és hogyan kell összeállítani!
A transzferár dokumentáció két fő részből áll: a helyi dokumentumból (Local file) és a fődokumentumból (Masterfile). A Local file az adott vállalkozás és kapcsolt vállalkozásai közötti tranzakciókat részletezi, míg a Masterfile a vállalatcsoport egészére vonatkozó információkat tartalmazza.
A Masterfile célja, hogy átfogó képet nyújtson a vállalatcsoport működéséről, szervezeti felépítéséről, üzleti tevékenységéről és transzferárazási politikájáról. Ez a dokumentum bemutatja a csoporton belüli tranzakciók jellegét, a főbb piacokat, ahol a csoport jelen van, valamint a szellemi tulajdonjogok kezelését és a finanszírozási struktúrát.
A Masterfile elkészítésekor fontos figyelembe venni a helyi szabályozási sajátosságokat, mivel bár a dokumentum csoportszintű, a helyi adóhatóságok elvárásai eltérhetnek. Ezért szükséges lehet a Masterfile lokalizálása, hogy megfeleljen a magyar transzferár-szabályozás követelményeinek.
A Masterfile és a Local file együttesen biztosítják, hogy a transzferár dokumentáció teljes körű és megfelelőségi szempontból helytálló legyen, ezáltal minimalizálva az adóhatósági kockázatokat.
👉 Tudja meg mikor és kinek kötelező és kinek kell elkészítenie, valamint a formai- és tartalmi követelményeit!
A transzferár dokumentációs kötelezettségek teljesítése során, különösen a multinacionális vállalatcsoportok esetében, kiemelt jelentőséggel bír az országonkénti jelentés (Country-by-Country Report, CbCR) elkészítése és benyújtása. Ez a jelentés átfogó képet nyújt a cégcsoport globális tevékenységéről, és alapvető eszköze az adóhatóságok számára a transzferárazási kockázatok értékelésében.
A CbC riport célja, hogy az adóhatóságok számára részletes információt szolgáltasson a multinacionális vállalatcsoportok globális tevékenységéről, bevételeiről, nyereségéről, alkalmazottairól és adófizetési gyakorlatáról. Ezáltal lehetővé válik a transzferárazási kockázatok azonosítása és a nemzetközi adóelkerülési stratégiák feltárása.
A jelentéstételi kötelezettség azon vállalatcsoportokat érinti, amelyek konszolidált éves árbevétele meghaladja a 750 millió eurót. A jelentést általában a végső anyavállalat nyújtja be az illetékes adóhatósághoz, amely ezt követően automatikus információcsere keretében továbbítja az adatokat a csoport többi tagjának illetősége szerinti adóhatóságokhoz.
Fontos megjegyezni, hogy ha a végső anyavállalat olyan országban található, amellyel Magyarországnak nincs hatályos információcsere-egyezménye, akkor a magyar leányvállalatnak kell benyújtania a CbC riportot a NAV-hoz. Emellett a magyar tagvállalatnak bejelentési kötelezettsége is van, amely során meg kell adnia a jelentést benyújtó csoporttag nevét és illetőségi országát.
A CbC riport benyújtásának határideje a pénzügyi év végét követő 12 hónap, míg a bejelentési kötelezettséget a pénzügyi év utolsó napjáig kell teljesíteni. A kötelezettségek elmulasztása esetén az adóhatóság akár 20 millió forintig terjedő mulasztási bírságot is kiszabhat.
👉 Tudja meg mikor és kinek kötelező és kinek kell elkészítenie, valamint a formai- és tartalmi követelményeit!
A transzferárazási dokumentációs kötelezettségek teljesítése mellett a multinacionális vállalatcsoportoknak figyelemmel kell lenniük a nemzetközi adózási környezet változásaira is. Kiemelt jelentőséggel bír a globális minimumadó bevezetése és az országonkénti jelentéstétel (Country-by-Country Reporting, CbCR), amelyek célja a transzparencia növelése és a káros adóverseny visszaszorítása.
A globális minimumadó koncepciója az OECD és a G20 országok által kidolgozott nemzetközi adóreform része, amelynek célja, hogy a multinacionális vállalatcsoportok legalább egy meghatározott minimális adókulcs szerint adózzanak világszerte. Ez az intézkedés arra irányul, hogy megakadályozza a nyereség mesterséges átcsoportosítását alacsony adókulcsú országokba, ezáltal biztosítva a méltányos adóztatást.
A globális minimumadó és a CbCR bevezetése jelentős hatással van a multinacionális vállalatcsoportok adózási stratégiáira és transzferárazási gyakorlatára. A vállalkozásoknak felül kell vizsgálniuk belső adózási és transzferárazási politikáikat, valamint biztosítaniuk kell a megfelelő adatgyűjtést és jelentéstételt a jogszabályi megfelelés érdekében.
👉 Betekintés a jelenlegi és a közeljövőt érintő jogszabályi szigorításokba, melyek elsődleges célja az adatok átláthatóságának növelése.
A transzferár dokumentációs kötelezettségek elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése komoly pénzügyi következményekkel járhat. A következőkben áttekintjük a transzferárazással kapcsolatos bírságok mértékét és az adóhatósági ellenőrzések szigorodó gyakorlatát.
Bemutatjuk hogyan illeszkedik a globális minimumadó (GloBE) szabályrendszere a már meglévő transzferár-előírásokhoz. A cikk részletesen elemzi a GloBE és a transzferárazás közötti eltéréseket, átfedéseket, valamint a top-up adó kezelésének gyakorlati szempontjait. Gyakorlati tanácsokat is ad a GloBE transzferár dokumentáció kialakítására és a megfeleléshez szükséges lépésekre.
👉A globális minimumadó (GloBE) és a transzferár szabályok közötti összhang megteremtése a multinacionális vállalatok számára jelentheti az egyik legnagyobb szakmai kihívást 2025-ben.
A transzferár dokumentáció hiányosságai jelentős pénzügyi szankciókat vonhatnak maguk után. A magyar adóhatóság akár 5 millió forint mulasztási bírságot is kiszabhat egyetlen hiányzó vagy hiányos dokumentáció esetén, míg ismételt jogsértés esetén ez az összeg elérheti a 10 millió forintot is. Ezek a szankciók különösen akkor alkalmazandók, ha a vállalkozás nem teljesíti a transzferár nyilvántartási kötelezettségét vagy nem megfelelően készíti el a szükséges dokumentációkat.
Az adóhatóság egyre nagyobb figyelmet fordít a transzferárazási szabályok betartására, és az ellenőrzések során kiemelten vizsgálja a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek árazását. A szigorodó ellenőrzési gyakorlat és a növekvő bírságtételek arra ösztönzik a vállalkozásokat, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a transzferár dokumentációk elkészítésére és a kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.
👉 Az elmúlt években a transzferár-ellenőrzés a NAV egyik kiemelt fókuszterületévé vált!
A transzferár dokumentációs kötelezettségek elmulasztása nemcsak pénzügyi szankciókat vonhat maga után, hanem az adóhatóság bizalmát is megingathatja, ami további ellenőrzésekhez és vizsgálatokhoz vezethet. Ezért kiemelten fontos, hogy a vállalkozások időben és megfelelő minőségben készítsék el a szükséges dokumentációkat, és ezzel biztosítsák a jogszabályi megfelelést, valamint elkerüljék a transzferár bírságot!
Miközben a transzferár dokumentáció készítése általános kötelezettség a kapcsolt vállalkozások számára, bizonyos esetekben a jogszabály mentességet biztosít. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a mentesség nem feltétlenül jelent teljes körű mentesülést minden transzferárazási elvárás alól.
👉 Konkrét bírsági tételek hiányzó vagy nem megfelelő transzferár dokumentáció esetén.
A transzferár dokumentációs kötelezettség alól több kivétel is létezik, amelyeket a hatályos jogszabályok részletesen meghatároznak. A leggyakoribb mentességi eset, amikor a kapcsolt ügylet éves értéke nem haladja meg az adott értékhatárt – ez jelenleg 100 millió forint termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, valamint 50 millió forint egyéb tranzakció esetén érvényes.
Fontos kiemelni, hogy a mentesség kizárólag a dokumentációs kötelezettség alól mentesít, nem jelenti azt, hogy az adott ügyletre ne kellene alkalmazni a szokásos piaci ár elvét. Az adóhatóság az ilyen ügyleteket is vizsgálhatja, és eltérés esetén akár adóalap-korrekciót is alkalmazhat.
További mentesülési lehetőség vonatkozhat például a kisvállalkozásokra vagy olyan ügyletekre, ahol kizárólag természetes személyek a felek, illetve olyan esetekre is, amikor már rendelkezésre áll más, jogszabályon alapuló szerződéses ármegállapítás. A mentességi szabályokat érdemes minden esetben körültekintően megvizsgálni, mivel a feltételek elmulasztása utólagos szankciókat vonhat maga után.
Transzferár nyilvántartását szakértő csapatunk rövid határidővel, teljes törvényi megfelelés mellett, nemzetközileg használt adatbázis használatával angol és/vagy magyar nyelven készíti el!
Kapcsolt vállalkozások azonosítása | Transzferár nyilvántartás készítése | Dokumentációs követelmények előkészítése | Eljárunk előzetes ármegállapítási (APA) vagy feltételes adómegállapítási eljárásban | Képviseljük Önt az adóhatósággal folytatott kommunikációban | Transzferár nyilvántartás frissítése | Folyamatos támogatás
Accace Hungary
Accace Circle
Az Accace nemzetközi szinten az Accace Circle név alatt működő üzleti közösség, amely hasonló gondolkodású BPO-szolgáltatókból és tanácsadókból közösen létrehozott üzleti közösség, szakértői szolgáltatásokat és egyszerűsített folyamatokat nyújtva, odafigyelve a kiváló ügyfélélményre. Több mint 60 országot lefedve, közel 7000 szakemberrel 80 000 különböző ágazatban tevékenykedő ügyfelet támogatunk, akik többnyire nemzetközi és közepes méretű Fortune 500 cégek. Emellett körülbelül 800.000 bérpapírt állítunk ki ügyfeleinknek nemzetközi szinten.
