Vissza a Newsroom-ba
TRANSZFERÁR ÚTMUTATÓ 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar

Transzferár korrekció: Paradigmaváltás a transzferárazásban és -ellenőrzésben | News Flash

29 szeptember 2022

2022. július 19-én az Országgyűlés elfogadta a 2023. évi költségvetés tervezetével kapcsolatos törvényjavaslatot, illetve ezzel összhangban a Magyar Közlöny 2022. évi 127. számában megjelentek a transzferár nyilvántartással kapcsolatos változások is.

Az előző cikkünkben a hatályba lépő új adatszolgáltatási kötelezettségről írtunk. Az alábbiakban a szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos előírások adnak gondolkodni valót.

Szokásos piaci ár – fogalmi pontosítások

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-a a következő 31d. és 31e. ponttal egészül ki:

„31d. szokásos piaci ár: az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének;

31e. szokásos piaci tartomány: a 18.  § (2) bekezdés szerinti módszerek alkalmazásából származó, független felek közötti összehasonlítható ügyletek vagy összehasonlítható független vállalkozások pénzügyi adataiból álló értékek halmaza.”

Egyfajta technikai módosításként belekerült a törvény szövegezésébe a szokásos piaci ár és szokásos piaci tartomány fogalma, melyek összhangban vannak az OECD Transzferár Irányelvek eddigi definícióival, ezáltal a korábbiakban is alkalmazott értelmezéssel és gyakorlattal. A fogalmak a szövegezésbe történő beemelése tehát tartalmi változást nem jelent.

Transzferár korrekció – magasabb adóhiány ugyanazon az ügyleten”

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a 12. ponttal egészül ki.

(12) Amennyiben az  adózó által alkalmazott ellenérték a  szokásos piaci tartományon kívül esik, az  (1)  bekezdés a) és b) pontja alkalmazása során szokásos piaci árként a szokásos piaci tartomány azon középső értékét, amelynél az  adatok legfeljebb fele kisebb és legfeljebb fele nagyobb (medián) kell figyelembe venni, kivéve, ha az  adózó igazolja, hogy a  szokásos piaci tartományon belül egy a  mediántól eltérő érték felel meg a  legjobban a  vizsgált ügyletnek, amely esetben szokásos piaci árként a medián helyett ezt az értéket kell figyelembe venni.”

A paragrafus szerint a külső forrásból származó összehasonlító adatok alapján megállapított szokásos piaci ár esetén, ha az alkalmazott transzferár ár nem esik bele a szokásos piaci ártartományba, akkor az eddigi gyakorlattal szemben nem a vizsgált értékhez közelebbi kvartilis értékhez kell a transzferár kiigazítást elvégezni, hanem a medián értékhez. Ez alapján például, egy korábban alsó kvartilishez igazított, de jelenleg ugyanazokkal a feltételekkel és árképzéssel folytatott tranzakció esetében az új módszertan jelentős adóbevétel többletet fog eredményezni.

Természetesen azon tranzakciók esetén, ahol az alkalmazott transzferár a szokásos piaci tartományba beleesik nem kell kiigazítást végezni függetlenül attól, hogy az nem esik egybe a szokásos piaciár tartomány mediánjával.

Nagyfokú precizitás az árképzéskor

A módosítás értelmében minden olyan esetben kötelezővé válik az interkvartilis tartomány alkalmazása, amely során az adózó az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vagy független vállalkozásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat vesz figyelembe. Az interkvartilis tartomány képzése tekintetében nincs változás, alkalmazása során a középső tartományt kell figyelembe venni, amelybe a minta elemeinek fele esik (alsó és felső negyed közötti tartomány).

Gyakorlati szempontból a rendelkezés egyrészt arra irányít, hogy a szokásos piaci ár megállapítása során az adózó minél homogénebb mintát használjon az összehasonlításkor, ami szűkebb interkvartilis tartományt eredményez, ugyanis ilyen esetben merül fel a legkisebb relatív kockázat egy esetleges kiigazítás során. Másrészt már az ügyletek árkialakítása folyamán is arra ösztönzi az adózót, hogy a dokumentációköteles kapcsolt tranzakciói esetén olyan árazást, haszonkulcsot alkalmazzon, ami megfelel a szokásos piaci ár elvének.

Ezek alapján gyanítható, hogy nagyobb fokú precizitást várna el a jogalkotó az adózóktól a szokásos piaci ár megállapítását vonatkozóan. Ez az elvárás az összehasonlító minta összeállításának sajátos szubjektivitása miatt okozhat fejfájást, hiszen a szigorúbb szabályozásnak köszönhetően megszaporodhatnak majd a vitatott esetek, illetve akár a peres ügyek is.

Kivételes esetek

A mediánhoz történő transzferár korrekció alól kivételt képező esetek:

  • Ha az adózó igazolja, hogy a tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, amely esetben a medián helyett erre az értékre kell kiigazítani.
  • Az adózó korábban az adóhatósággal együttműködve előzetes piaci ármegállapítást hajtott végre.
  • Az adózó olyan terméket vagy szolgáltatást értékesít, amelynek árát hatósági szabályok rögzítik.

A második és a harmadik pont nem igényel különösebb magyarázatot, azonban az első pontot illetően úgy látjuk, hogy a bizonyítási módok lehetséges szubjektivitását tekintve ennek alkalmazása hordozhat magában kockázatot. Ezen esetben az adott ügylet piacának az eltérést indokló működését mindenféleképpen érdemes bizonyítania az adózónak a transzferár nyilvántartás iparágelemzés fejezetében.

Szerző: Köő-Tóth Zénó

TRANSZFERÁR ÚTMUTATÓ 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar
map-markercrosschevron-leftarrow-leftarrow-right linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram