Kapcsolt vállalkozások beazonosításával kezdjük meg a Transzferár ugróiskola cikksorozatunkat! Az előző cikkünkben bemutattuk a „transzferár-ugróiskolát”, azaz az átgondolt transzferárazás 8 lépését. Az ugróiskola első kockájaként a kapcsolt vállalkozások beazonosításának kérdéses pontjaival és a vonatkozó háttér szabályozás kapcsolódási pontjaival foglalkozunk.
Egy – kapcsolt vállalkozás lett… szól a mondóka.
A szokásos piaci ár alkalmazásához és a transzferár kötelezettségek megállapításához elengedhetetlen a vállalkozásunk méretének és tulajdoni struktúrájának ismerete, hiszen ettől függően eltérő jogok és kötelezettségek illethetik meg. A téma pikantériáját az okozza, hogy a kapcsolt vállalati státusz meghatározásához rögtön három jogszabályt szükséges ismernünk, melyek alapján a kapcsoltként minősíthető vállalkozások köre nem feltétlenül lesz azonos:
- 1996. évi LXXXI. törvény – a társasági adóról és az osztalékadóról (a továbbiakban: Tao tv.)
- 2000. évi C. törvény – a számvitelről (a továbbiakban: Számviteli tv.)
- 2004. évi XXXIV. törvény – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról (a továbbiakban: Kkv tv.)
A három jogszabály az alábbi pontokon kapcsolódik egymáshoz:
- A vállalkozásunknak be kell sorolnia magát a Kkv tv. szerinti vállalati méretkategóriákba. Transzferár aspektusból, ha a vállalat a Kkv. tv. szerint mikro-, vagy kisvállalkozásnak minősül, mentesül a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alól. Középvállalkozási mérettől azonban nem csak a nyilvántartási kötelezettség merülhet fel, de a kapcsolt vállalkozások bejelentésével is szükséges foglalkozni (a következő cikkünkben erről is olvashat).
A besoroláshoz szükséges mutatószámokat főszabályként az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló alapján kell számítani (vagyis nem elég csak az adott vállalat egyedi számait figyelembe venni), míg a konszolidált beszámolóba bevonandó vállalkozási kört a Számviteli tv. szerint kell meghatározni.
Transzferár 8 lépésben – Accace Nézőpont podcast
Hallgasson bele szakmai podcast-unkba és tájékozódjon első kézből a Transzferár elkészítésének 8 kritikus lépéséről!
- A Számviteli tv. szerinti megfelelő besorolás tehát egyrészt szükséges a konszolidációs kör meghatározásához, amely a Kkv besorolás alapját képezi.
Másrészt, a konszolidált beszámoló alapján kell meghatározni az Országonkénti Jelentéstételi kötelezettség (Country-by-Country „CbC” Report – szintén transzferár dokumentációs elem) megállapításához szükséges bevételi értékhatárt is, tehát a transzferárakhoz közvetlenül kapcsolódó adminisztratív kötelezettség is társulhat a Számviteli tv. kapcsoltsági besorolása alapján.
- Ha a Kkv. tv. minősítése alapján a vállalatunk transzferár nyilvántartás készítésére kötelezetté válik, akkor viszont a nyilvántartásba ténylegesen bevonandó kapcsolt vállalkozások körét már a Tao tv. előírásai alapján kell meghatároznunk.
Igen! Jól gondolja.
Ez alapján előfordulhat, hogy a transzferár nyilvántartás a vállalkozásoknak egy egészen más halmazát foglalja majd magában, mint ami alapján maga a transzferár nyilvántartási kötelezettség felmerült a fenti pontokban részletezett vizsgálatok során.
Miután sikerült átverekednünk magunkat a kapcsoltsági fogalmak szövevényes rendszerén, megállapítottuk a vállalkozásunk konszolidációs körét és vállalati méretét, a transzferár nyilvántartási kötelezettség vizsgálatához a Tao tv. rendelkezéseit szükséges figyelembe vennünk, melyet majd a Ptk. szabályai árnyalnak tovább.
A következő cikkünk témája a Tao tv. szerinti kapcsoltság megállapításának szabályai, valamint az ilyen módon feltárt kapcsolt vállalatok bejelentési kötelezettsége lesz.
A transzferár ugróiskolája: az átgondolt transzferár 8 lépésben
Kapcsolt vállalkozások be- és kijelentése
A kapcsolt vállalati viszonyokat illetően jellemzően az első dolog, ami az adózók eszébe jut, az a transzferár dokumentációk elkészítése. Azonban, mielőtt ennek nekilátnánk, fennáll egy kötelezettség: a kapcsolt vállalkozásaikat be kell jelenteniük az adóhatóság felé.
Transzferár képzési politika
A transzferár politika készítés a transzferár tervezés fontos eleme, mely során a vállalatcsoport az egyes kapcsolt ügyleteire vonatkozóan előre lefekteti az árképzés módszertanát, kitérve például az ebből származó költségek és bevételek allokációjára, az ügyletben résztvevő felek szerződéses és funkcionális hozzájárulásaira, illetve az ügyletek szokásos piaci árára.
Transzferár local file összeállítása
A transzferár dokumentáció a magyar szabályozás értelmében minden esetben helyi dokumentumból (Local file) és fődokumentumból (Masterfile) áll. A jelen cikkünkben a helyi dokumentum elkészítésével kapcsolatos tudnivalókra térünk ki, melyekkel könnyebbé tehető a dokumentáció elkészítésének folyamata.
Transzferár masterfile felülvizsgálata
A transzferár dokumentáció a magyar szabályozás értelmében helyi dokumentumból (Local file) és fődokumentumból (Masterfile) áll. A jelen cikkünkben a fődokumentummal kapcsolatos tudnivalókra térünk ki, melyekkel reményeink szerint egyszerűbb lesz eligazodni a szövevényes szabályrendszerében.
Országonkénti jelentés (Country-by-Country Riporting)
Az országonkénti jelentés (Country-by-Country Reporting, azaz CbCR), egy olyan transzferár dokumentációs elem, melyet az EU az OECD BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) akcióterve alapján alkotott meg, és amely 2017-től beépült a hazai jogrendszerbe is.
Telefonszám: +36 30 294 8942
E-mail: katinka.revai@accace.com
Kapcsolt vállalkozások azonosítása | Transzferár nyilvántartás készítése | Dokumentációs követelmények előkészítése | Eljárunk előzetes ármegállapítási (APA) vagy feltételes adómegállapítási eljárásban | Képviseljük Önt az adóhatósággal folytatott kommunikációban | Transzferár nyilvántartás frissítése | Folyamatos támogatás
