Az előző cikkünkben bemutattuk a „transzferár-ugróiskolát”, azaz az átgondolt transzferárazás 8 lépését. Az ugróiskola első kockájaként a kapcsolt vállalkozások beazonosításának kérdéses pontjaival és a vonatkozó háttér szabályozás kapcsolódási pontjaival foglalkozunk.
Egy – kapcsolt vállalkozás lett… szól a mondóka.
A szokásos piaci ár alkalmazásához és a transzferár kötelezettségek megállapításához elengedhetetlen a vállalkozásunk méretének és tulajdoni struktúrájának ismerete, hiszen ettől függően eltérő jogok és kötelezettségek illethetik meg. A téma pikantériáját az okozza, hogy a kapcsolt vállalati státusz meghatározásához rögtön három jogszabályt szükséges ismernünk, melyek alapján a kapcsoltként minősíthető vállalkozások köre nem feltétlenül lesz azonos:
- 1996. évi LXXXI. törvény – a társasági adóról és az osztalékadóról (a továbbiakban: Tao tv.)
- 2000. évi C. törvény – a számvitelről (a továbbiakban: Számviteli tv.)
- 2004. évi XXXIV. törvény – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról (a továbbiakban: Kkv tv.)
A három jogszabály az alábbi pontokon kapcsolódik egymáshoz:
- A vállalkozásunknak be kell sorolnia magát a Kkv tv. szerinti vállalati méretkategóriákba. Transzferár aspektusból, ha a vállalat a Kkv. tv. szerint mikro-, vagy kisvállalkozásnak minősül, mentesül a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alól. Középvállalkozási mérettől azonban nem csak a nyilvántartási kötelezettség merülhet fel, de a kapcsolt vállalkozások bejelentésével is szükséges foglalkozni (a következő cikkünkben erről is olvashat).
A besoroláshoz szükséges mutatószámokat főszabályként az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló alapján kell számítani (vagyis nem elég csak az adott vállalat egyedi számait figyelembe venni), míg a konszolidált beszámolóba bevonandó vállalkozási kört a Számviteli tv. szerint kell meghatározni.
- A Számviteli tv. szerinti megfelelő besorolás tehát egyrészt szükséges a konszolidációs kör meghatározásához, amely a Kkv besorolás alapját képezi.
Másrészt, a konszolidált beszámoló alapján kell meghatározni az Országonkénti Jelentéstételi kötelezettség (Country-by-Country „CbC” Report – szintén transzferár dokumentációs elem) megállapításához szükséges bevételi értékhatárt is, tehát a transzferárakhoz közvetlenül kapcsolódó adminisztratív kötelezettség is társulhat a Számviteli tv. kapcsoltsági besorolása alapján.
- Ha a Kkv. tv. minősítése alapján a vállalatunk transzferár nyilvántartás készítésére kötelezetté válik, akkor viszont a nyilvántartásba ténylegesen bevonandó kapcsolt vállalkozások körét már a Tao tv. előírásai alapján kell meghatároznunk.
Igen! Jól gondolja.
Ez alapján előfordulhat, hogy a transzferár nyilvántartás a vállalkozásoknak egy egészen más halmazát foglalja majd magában, mint ami alapján maga a transzferár nyilvántartási kötelezettség felmerült a fenti pontokban részletezett vizsgálatok során.
Miután sikerült átverekednünk magunkat a kapcsoltsági fogalmak szövevényes rendszerén, megállapítottuk a vállalkozásunk konszolidációs körét és vállalati méretét, a transzferár nyilvántartási kötelezettség vizsgálatához a Tao tv. rendelkezéseit szükséges figyelembe vennünk, melyet majd a Ptk. szabályai árnyalnak tovább.
A következő cikkünk témája a Tao tv. szerinti kapcsoltság megállapításának szabályai, valamint az ilyen módon feltárt kapcsolt vállalatok bejelentési kötelezettsége lesz.
Telefonszám: +36 30 294 8942
E-mail: katinka.revai@accace.com
Kapcsolt vállalkozások azonosítása | Transzferár nyilvántartás készítése | Dokumentációs követelmények előkészítése | Eljárunk előzetes ármegállapítási (APA) vagy feltételes adómegállapítási eljárásban | Képviseljük Önt az adóhatósággal folytatott kommunikációban | Transzferár nyilvántartás frissítése | Folyamatos támogatás
