Kapcsolt vállalkozások beazonosítása

Az előző cikkünkben bemutattuk a „transzferár-ugróiskolát”, azaz az átgondolt transzferárazás 8 lépését. Az ugróiskola első kockájaként a kapcsolt vállalkozások beazonosításának kérdéses pontjaival és a vonatkozó háttér szabályozás kapcsolódási pontjaival foglalkozunk.

 

Egy – kapcsolt vállalkozás lett… szól a mondóka.

A szokásos piaci ár alkalmazásához és a transzferár kötelezettségek megállapításához elengedhetetlen a vállalkozásunk méretének és tulajdoni struktúrájának ismerete, hiszen ettől függően eltérő jogok és kötelezettségek illethetik meg. A téma pikantériáját az okozza, hogy a kapcsolt vállalati státusz meghatározásához rögtön három jogszabályt szükséges ismernünk, melyek alapján a kapcsoltként minősíthető vállalkozások köre nem feltétlenül lesz azonos:

• 1996. évi LXXXI. törvény – a társasági adóról és az osztalékadóról (a továbbiakban: Tao tv.)
• 2000. évi C. törvény – a számvitelről (a továbbiakban: Számviteli tv.)
• 2004. évi XXXIV. törvény – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról (a továbbiakban: Kkv tv.)

A három jogszabály az alábbi pontokon kapcsolódik egymáshoz:

• A vállalkozásunknak be kell sorolnia magát a Kkv tv. szerinti vállalati méretkategóriákba. Transzferár aspektusból, ha a vállalat a Kkv. tv. szerint mikro-, vagy kisvállalkozásnak minősül, mentesül a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alól. Középvállalkozási mérettől azonban nem csak a nyilvántartási kötelezettség merülhet fel, de a kapcsolt vállalkozások bejelentésével is szükséges foglalkozni (a következő cikkünkben erről is olvashat).

A besoroláshoz szükséges mutatószámokat főszabályként az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló alapján kell számítani (vagyis nem elég csak az adott vállalat egyedi számait figyelembe venni), míg a konszolidált beszámolóba bevonandó vállalkozási kört a Számviteli tv. szerint kell meghatározni.

• A Számviteli tv. szerinti megfelelő besorolás tehát egyrészt szükséges a konszolidációs kör meghatározásához, amely a Kkv besorolás alapját képezi.

Másrészt, a konszolidált beszámoló alapján kell meghatározni az Országonkénti Jelentéstételi kötelezettség (Country-by-Country „CbC” Report – szintén transzferár dokumentációs elem) megállapításához szükséges bevételi értékhatárt is, tehát a transzferárakhoz közvetlenül kapcsolódó adminisztratív kötelezettség is társulhat a Számviteli tv. kapcsoltsági besorolása alapján.

• Ha a Kkv. tv. minősítése alapján a vállalatunk transzferár nyilvántartás készítésére kötelezetté válik, akkor viszont a nyilvántartásba ténylegesen bevonandó kapcsolt vállalkozások körét már a Tao tv. előírásai alapján kell meghatároznunk.

Igen! Jól gondolja.

Miután sikerült átverekednünk magunkat a kapcsoltsági fogalmak szövevényes rendszerén, megállapítottuk a vállalkozásunk konszolidációs körét és vállalati méretét, a transzferár nyilvántartási kötelezettség vizsgálatához a Tao tv. rendelkezéseit szükséges figyelembe vennünk, melyet majd a Ptk. szabályai árnyalnak tovább.

A következő cikkünk témája a Tao tv. szerinti kapcsoltság megállapításának szabályai, valamint az ilyen módon feltárt kapcsolt vállalatok bejelentési kötelezettsége lesz.