A transzferár-ugróiskola cikksorozatunk nyolcadik, egyben utolsó lépcsője az országonkénti jelentéssel (CbCR) kapcsolatos kötelezettségekről szól.
Nyolc – Üres a polc. Szól a mondóka
CbC riport: Mi is az az országonkénti jelentés?
Az országonkénti jelentés (Country-by-Country Reporting, azaz CbCR), egy olyan transzferár dokumentációs elem, melyet az EU az OECD BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) akcióterve alapján alkotott meg, és amely 2017-től beépült a hazai jogrendszerbe is. A CbCR célja a multinacionális vállalatcsoportok működésének transzparenssé tétele, és az adókockázataik feltárása. A jogalkotói szándék szerint a CbCR-re vonatkozó automatikus információcsere az adóhatóságok közötti információmegosztást és a transzferár ellenőrzések hatékonyságának elősegítését célozzák.
Kiket érint?
Minden olyan multinacionális vállalatcsoport köteles CbCR adatszolgáltatásra és jelentéstételre, melyek konszolidált bevétele az adóévet megelőző üzleti évben elérte a 750 millió eurós értékhatárt.
Adatszolgáltatás vagy bejelentés?
A CbCR adatszolgáltatást alapesetben a csoport végső anyavállalata (vagy az általa kijelölt valamelyik csoporttag) nyújtja be a teljes cégcsoport nevében, majd az adatszolgáltatást befogadó adóhatóság automatikus információcsere útján (ha létezik erre vonatkozó egyezmény az országok között) továbbítja azt azoknak a tagállamoknak az adóhatóságai felé, ahol a cégcsoport tagjai adóügyi illetőséggel bírnak.
Azonban azzal, hogy kiderítettük, melyik vállalat nyújtja be az adatszolgáltatást, a feladatunk még nem ért véget. Az adatszolgáltatási és a jelentéstételi kötelezettség ugyanis kéz a kézben jár, ilyen esetben tehát a magyarországi adóalanynak CbCR bejelentés útján a helyi adóhatóság számára is nyilatkoznia kell arról, hogy az adatszolgáltatás mely tagvállalat által történt meg.
És ha nincs egyezmény?
Tovább árnyalja a képet, ha az adóalanyunk országának nincs hatályos automatikus információcsere egyezménye az adatszolgáltatást benyújtó vállalat adóügyi illetőségének országával. Ebben az esetben ugyanis – automatikus információcsere híján – a magyar adózó a teljes cégcsoportot illetően adatszolgáltatásra kötelezett lesz, nem kevés izgalmat okozva az adott pénzügyi év végén.
Határidők
A CbCR adatszolgáltatást az anyavállalatnak (vagy kijelölt vállalatnak) a pénzügyi év utolsó napjától számított 12 hónapon belül kell benyújtania.
A bejelentési kötelezettséget a magyar csoporttagnak a pénzügyi év utolsó napjáig kell teljesítenie. A bejelentett adatok változását a változást követő 30 napon belül kell bejelenteni.
A bejelentési, változásbejelentési kötelezettséget elektronikus úton a NAV erre a célra rendszeresített T201T jelű nyomtatványán kell teljesíteni.
(El)rettentő bírságok
A CbCR-rel kapcsolatos kötelezettségek időben történő teljesítésére nagy figyelmet kell fektetni, hiszen a legapróbb mulasztással is 20 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírságot kockáztat az adózó. Az adatszolgáltatás vagy bejelentési kötelezettség teljes elmaradása mellett ide értendő a késedelmes, hibás, valótlan tartalmú, vagy hiányos teljesítés is.
Felelőtlenség lenne azt gondolni, hogy „csak” jelentéstételre kötelezett csoporttagként a vállalkozásunkat nem szankcionálhatják – a 20 millió Ft-os felső határ ugyanis ilyen esetben is érvényes.
Előző szakmai cikkünkben a transzferár mastefile összeállításáról írtunk.
A transzferár ugróiskolája: az átgondolt transzferár 8 lépésben
Kapcsolt vállalkozások be- és kijelentése
A kapcsolt vállalati viszonyokat illetően jellemzően az első dolog, ami az adózók eszébe jut, az a transzferár dokumentációk elkészítése. Azonban, mielőtt ennek nekilátnánk, fennáll egy kötelezettség: a kapcsolt vállalkozásaikat be kell jelenteniük az adóhatóság felé.
Transzferár képzési politika
A transzferár politika készítés a transzferár tervezés fontos eleme, mely során a vállalatcsoport az egyes kapcsolt ügyleteire vonatkozóan előre lefekteti az árképzés módszertanát, kitérve például az ebből származó költségek és bevételek allokációjára, az ügyletben résztvevő felek szerződéses és funkcionális hozzájárulásaira, illetve az ügyletek szokásos piaci árára.
Transzferár local file összeállítása
A transzferár dokumentáció a magyar szabályozás értelmében minden esetben helyi dokumentumból (Local file) és fődokumentumból (Masterfile) áll. A jelen cikkünkben a helyi dokumentum elkészítésével kapcsolatos tudnivalókra térünk ki, melyekkel könnyebbé tehető a dokumentáció elkészítésének folyamata.
Transzferár masterfile felülvizsgálata
A transzferár dokumentáció a magyar szabályozás értelmében helyi dokumentumból (Local file) és fődokumentumból (Masterfile) áll. A jelen cikkünkben a fődokumentummal kapcsolatos tudnivalókra térünk ki, melyekkel reményeink szerint egyszerűbb lesz eligazodni a szövevényes szabályrendszerében.
Országonkénti jelentés (Country-by-Country Riporting)
Az országonkénti jelentés (Country-by-Country Reporting, azaz CbCR), egy olyan transzferár dokumentációs elem, melyet az EU az OECD BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) akcióterve alapján alkotott meg, és amely 2017-től beépült a hazai jogrendszerbe is.
Telefonszám: +36 30 294 8942
E-mail: katinka.revai@accace.com
Kapcsolt vállalkozások azonosítása | Transzferár nyilvántartás készítése | Dokumentációs követelmények előkészítése | Eljárunk előzetes ármegállapítási (APA) vagy feltételes adómegállapítási eljárásban | Képviseljük Önt az adóhatósággal folytatott kommunikációban | Transzferár nyilvántartás frissítése | Folyamatos támogatás
