A transzferárazási megfelelés egyik gyakran alábecsült, ám lényeges adminisztratív eleme a kapcsolt vállalkozások be- és kijelentési kötelezettsége a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. A szabályozás nemcsak az adóhatósági átláthatóságot szolgálja, hanem az adózók transzferárazási és adóadminisztrációs kockázatait is jelentősen befolyásolja. 

Bejelentési kötelezettség – a kapcsoltság keletkezése esetén 

A hatályos jogszabályok értelmében minden olyan vállalkozás, amely egy másik gazdasági szereplővel kapcsolt viszonyba kerül, köteles a kapcsoltság létrejöttét a kapcsolt vállalkozással történő első ügylet megvalósulását követő 15 napon belül bejelenteni a NAV-nak. Fontos kiemelni, hogy az ügyleti kapcsolat nem kizárólag írásbeli szerződés révén jön létre; minden olyan tranzakció, amely pénzügyi, gazdasági kapcsolatot eredményez a felek között – még ha nem is dokumentált formában történik –, megalapozza a bejelentési kötelezettséget. 

Ennek elmulasztása szankcióval jár: minden be nem jelentett kapcsolt vállalkozás után 1 000 000 forint mulasztási bírság szabható ki. 

Kijelentési kötelezettség – a kapcsoltság megszűnése esetén 

A kapcsoltság megszűnése esetén az adózó kijelentési kötelezettséggel is rendelkezik. A kapcsoltsági viszony végét – bármilyen jogcímen is szűnik meg a kapcsolt kapcsolat (pl. tulajdonosi változás, szervezeti átalakulás, üzleti viszony megszűnése) – az érintett vállalkozás szintén 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak. A kijelentési kötelezettség elmulasztása ugyanolyan mértékű bírságot vonhat maga után, mint a bejelentés elmaradása. 

Gyakori mulasztási helyzetek a gyakorlatban 

A bejelentési kötelezettségek figyelmen kívül hagyása elsősorban olyan helyzetekben jellemző, ahol az érintett gazdasági szereplő nem teljes körűen térképezi fel tranzakciós kapcsolatait a vállalatcsoporton belül. Tipikus példa erre egy újonnan alapított magyar leányvállalat, amely több különböző típusú ügylet révén lép kapcsolatba a cégcsoport egyes tagjaival – például: 

• menedzsment szolgáltatások igénybevétele az anyavállalattól, 

• cégcsoporton belüli finanszírozás (treasury központon keresztül), 

• támogató szolgáltatások szolgáltatóközpontok részéről, 

• licencszerződések immateriális javakra, 

• ingatlanbérleti jogviszonyok. 

Amennyiben mindezen ügyleteket különböző kapcsolt vállalkozásokkal bonyolítja le a magyar társaság, minden egyes partner önálló bejelentési kötelezettséget keletkeztet, így a mulasztás akár több millió forintos szankcióval is járhat. 

Üzleti átszervezések és bejelentési kockázatok 

A kapcsolt felek körének változása különösen gyakori komplex üzleti átszervezések során. Ilyenkor nemcsak az ügyleti struktúra módosul, hanem gyakran új kapcsolt vállalkozások lépnek be a tranzakciós körbe, amelyeket – az átalakulás mellett – az adózók nem mindig vesznek észre vagy jelentik időben. Ennek elmaradása szintén bírságot vonhat maga után. 

Magyar cégcsoportokra vonatkozó különös kockázatok 

Kiemelt kockázatot hordoz, ha egy kizárólag magyar társaságokból álló vállalatcsoporton belül több adózó egyidejűleg nem teljesíti bejelentési kötelezettségét. Egy háromtagú magyar vállalatcsoport esetén, ha egyik cég sem jelenti be kapcsolt viszonyait a másik kettővel, cégszinten 1-1 millió forintos bírság is kiszabható – ez összesen 3 millió forintos csoportszintű kockázatot jelenthet. 

Kapcsolt vállalkozások bejelentése: útravaló 

A kapcsolt vállalkozások be- és kijelentése nem csupán adminisztratív formalitás, hanem egyértelmű jogszabályi kötelezettség, amelynek elmulasztása jelentős pénzügyi kockázatot hordozhat. A határidők és jogszabályi előírások következetes betartása – különösen új ügyleti kapcsolatok létesítése, átszervezések vagy cégcsoporti struktúraváltozás esetén – elengedhetetlen a transzferárazási megfelelés biztosítása érdekében. 

Köő-Tóth Zénó

Senior Transferpricing Specialist | Accace Hungary

Kapcsolatfelvétel