A transzferár-ugróiskola cikksorozatunk második lépcsőjén a kapcsolt vállalkozásokat érintő be- és kijelentési kötelezettségek lesznek terítéken.
Kettő – kitöltöm a bejelentőt… szól a mondóka
A kapcsolt vállalati viszonyokat illetően jellemzően az első dolog, ami az adózók eszébe jut, az a transzferár dokumentációk elkészítése. Azonban, mielőtt ennek nekilátnánk, fennáll még egy aprócska, ámde annál kellemetlenebb bírságtétellel sújtott kötelezettség, melyről a cégek hajlamosak néha megfeledkezni: a kapcsolt vállalkozásaikat be kell jelenteniük az adóhatóság felé.
Kapcsolt vállalkozások bejelentési kötelezettsége
A jogszabály egészen pontosan úgy rendelkezik, hogy két egymással kapcsoltsági viszonyban álló vállalatnak az első, egymás között megvalósult tranzakciótól számított 15 napon belül a kapcsoltság tényét be kell jelentenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé. Gyakori félreértés, hogy első ügyletkötésnek az írásbeli szerződés megkötését tekintik a felek, holott számos olyan tranzakció is történhet közöttük, melyről nem születik szerződés, ellenben a bejelentési kötelezettség ez esetben is fennáll.
Kapcsolt vállalkozások kijelentési kötelezettsége
Hogy tovább árnyaljuk a dolgot, a cégeket nem csak bejelentési, hanem kijelentési kötelezettség is terheli. Amennyiben két vállalat kapcsoltsági viszonya megszűnik, szintén köteles az adózó az adóhatóság felé bejelenti a kapcsoltság megszűnésétől számított 15 napon belül.
Transzferár kapcsolt viszony-iszony – Accace Nézőpont podcast
Hallgasson bele szakmai podcast-unkba és tájékozódjon első kézből a kapcsolt vállalkozások azonosításáról.
Kapcsolt vállalkozások ki- és bejelentésének elmulasztása
Amennyiben a bejelentés nem történik meg, minden egyes be nem jelentett kapcsolt vállalkozás után félmillió forintos bírság terheli az adózót. Kijelentés esetében is igaz, hogy minden korábbi kapcsolt fél, aki nem jelenti be időben a kapcsoltság megszűnését, a fentiekben részletezett mulasztási bírság kiszabására számíthat.
Képzeljünk csak el nemzetközi cégcsoport újonnan megalakult magyar leányvállalatát, aki hirtelen egy szövevényes ellátási lánc közepébe csöppen. Túl a főtevékenységéhez kapcsolódó ügyletein (pl. nagykereskedelmi tevékenység esetében az árubeszerzésen), számos más tranzakción keresztül is kapcsolódhat a cégcsoport tagjaihoz.
Ilyen lehet például az anyavállalattól igénybe vett menedzsment szolgáltatás, egy treasury központ által nyújtott finanszírozás, szolgáltatóközpontok adminisztratív jellegű támogató tevékenysége, immateriális javakkal kapcsolatos licenc szerződések, ingatlanbérleti megállapodások, és még sorolhatnánk. Ha csak az eddig felsorolt ügyleteket más-más kapcsolt vállalkozás végzi, az már hat kapcsolt vállalat bejelentését érintő mulasztást jelent, vagyis akár 3 millió Ft mulasztási bírság is terhelheti a magyar társaság pénztárcáját.
A bejelentési kötelezettség szintén képes látókörön kívül maradni például egy üzleti átszervezés esetében, ahol megváltozik az üzleti modell, ezzel együtt változnak a kapcsolt felek egymáshoz való tranzakciós viszonyai, melynek során az újonnan tranzaktáló kapcsolt felek bejelentése is elfelejtődhet.
Kapcsolt vállalkozások magyar vállalatok esetén
Magyar cégekből álló cégcsoport esetében a mulasztási bírságtétel akár meg is sokszorozódhat. Ha egy három magyar társaságból álló vállalatcsoport veszünk, amelynek egyik tagja sem jelenti be a kapcsolt vállalkozásait, annak minden tagja akár egymillió forintos bírságra is számíthat. Ez a teljes csoport vonatkozásában már 3 millió Ft-ot jelent.
Ezt megelőző szakmai cikkünkben a kapcsolt vállalkozások beazonosításáról írtunk.
A következő cikkünkben a szokásos piaci ár alkalmazásának követelményéről írunk.
A transzferár ugróiskolája: az átgondolt transzferár 8 lépésben
Kapcsolt vállalkozások be- és kijelentése
A kapcsolt vállalati viszonyokat illetően jellemzően az első dolog, ami az adózók eszébe jut, az a transzferár dokumentációk elkészítése. Azonban, mielőtt ennek nekilátnánk, fennáll egy kötelezettség: a kapcsolt vállalkozásaikat be kell jelenteniük az adóhatóság felé.
Transzferár képzési politika
A transzferár politika készítés a transzferár tervezés fontos eleme, mely során a vállalatcsoport az egyes kapcsolt ügyleteire vonatkozóan előre lefekteti az árképzés módszertanát, kitérve például az ebből származó költségek és bevételek allokációjára, az ügyletben résztvevő felek szerződéses és funkcionális hozzájárulásaira, illetve az ügyletek szokásos piaci árára.
Transzferár local file összeállítása
A transzferár dokumentáció a magyar szabályozás értelmében minden esetben helyi dokumentumból (Local file) és fődokumentumból (Masterfile) áll. A jelen cikkünkben a helyi dokumentum elkészítésével kapcsolatos tudnivalókra térünk ki, melyekkel könnyebbé tehető a dokumentáció elkészítésének folyamata.
Transzferár masterfile felülvizsgálata
A transzferár dokumentáció a magyar szabályozás értelmében helyi dokumentumból (Local file) és fődokumentumból (Masterfile) áll. A jelen cikkünkben a fődokumentummal kapcsolatos tudnivalókra térünk ki, melyekkel reményeink szerint egyszerűbb lesz eligazodni a szövevényes szabályrendszerében.
Országonkénti jelentés (Country-by-Country Riporting)
Az országonkénti jelentés (Country-by-Country Reporting, azaz CbCR), egy olyan transzferár dokumentációs elem, melyet az EU az OECD BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) akcióterve alapján alkotott meg, és amely 2017-től beépült a hazai jogrendszerbe is.
Telefonszám: +36 30 294 8942
E-mail: katinka.revai@accace.com
Kapcsolt vállalkozások azonosítása | Transzferár nyilvántartás készítése | Dokumentációs követelmények előkészítése | Eljárunk előzetes ármegállapítási (APA) vagy feltételes adómegállapítási eljárásban | Képviseljük Önt az adóhatósággal folytatott kommunikációban | Transzferár nyilvántartás frissítése | Folyamatos támogatás
