Előző cikkünkben néhány igen fontos, adminisztratív jellegű kérdésre hívtuk fel a figyelmet, mint az elkészítési határidő, a transzferár nyilvántartás esetleges aláírása, illetve arra, hogy hogyan lóg ki a lóláb, ha az adózó csak késve készíti el a dokumentációt. Számos egyéb, gyakran felmerülő problémával találkozunk azonban a gyakorlati életben, ezért jelen cikkünkben utánamegyünk, mire kell figyelni az ügyletek összevonásakor és mikor szükséges frissíteni. Olvassa el cikkünket, hogy az ügyletek legyenek összevonva, nem pedig a NAV ellenőr szemöldöke.

Transzferár nyilvántartások

Fő szabály szerint a transzferár nyilvántatásokat ellenőrzött ügyletenként kell külön-külön elkészíteni. Ez ijesztően hangzik, hiszen több ezer ügylet is létrejöhet egy adóévben két kapcsolt vállalkozás között, pl. egy szállítói keretszerződés alapján. Egy magyarországi disztribútor cég folyamatosan küldheti a megrendeléseket a vállalatcsoport gyártó cége felé, a vevői igények felmerülése alapján. A gyártó cégnek állandó utánpótlásra van szüksége az alapanyagokból (amit egy tagvállalat ad el számára), hogy biztosítani tudja a folyamatos termelést.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ezeket a megrendeléseket egyesével kezelni lehetetlenség. A másik oldalról nézve viszont ez azt is jelenti, hogy nem dőlhetünk hátra, hogy a keretszerződés alapján történő teljesítések egyenként nem érik el a nyilvántartáskészítési határt – azaz a nettó 50 millió Ft-ot -, mert biztosak lehetünk abban, egy ilyen érvelést az adóhatóság mulasztási bírsággal fog „honorálni”. A jellegében és árképzésében azonos tranzakciókat ugyanis összevontan érdemes kezelni, és az értékhatár szempontjából összevontan kell figyelembe venni. Az együttes kezelésre lehetőséget ad a vonatkozó PM rendelet abban az esetben, ha az összevonás az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti és a szerződések tárgya azonos, vagy a szerződések szorosan összefüggnek. Nagyon fontos: összevonás esetén kötelező tartalmi eleme a dokumentációnak az összevonás indoklása!

Összevonható ügyletek

Még a fenti szabályok mellett is gyakran mérlegelni szükséges, hogy vajon két vagy több ügylet összevonható-e, beleférnek-e az összevonás definíciójába. Valóban, ezt gyakran nehéz eldönteni és hol az egyik, hol  a másik döntés hordoz kockázatot magában (ha nem vonjuk össze és egyesével küszöbérték alatt vannak az ügyletek, vagy ha összevonjuk, miközben nem lehetett volna). Egy biztos: a kimenő és a bejövő, azaz különböző irányú tranzakciókat mindig külön szükséges kezelni, az árképzést szeparáltan bemutatni. Láttunk már példát arra, hogy ezeket egyben kezelték, ha van is olyan extra eset, hogy ez elfogadható – a szoros összefüggés kritériuma alapján –, ennek alapos indoklása elengedhetetlen.

Nyilvántartás frissítés

Még egy kérdéssel érdemes foglalkozni, méghozzá az elkészített nyilvántartás frissítésével. Tekintettel arra, hogy egy minden előírásnak megfelelő transzferár nyilvántartás összeállítása sok erőforrást leköt, egy társaság döntéshozói hajlamosak úgy gondolni, hogy ha egyszer elkészült a dokumentáció, akkor évekig nem is kell vele foglalkozni, hiszen az alapját képező ügylet változatlan. Alapozzák ezt a PM rendelet azon kitételére, mely szerint „az adózó a nyilvántartást a szerződés hatálya alatt akkor köteles módosítani, ha olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének”. Ők jellemzően úgy gondolják, hogy nem áll be változás. Az adóhatóság értelmezése viszont ennek épp az ellentéte. Szerintük ugyanis legalább az összehasonlító árak mindenképpen változnak évről évre, hiszen újabb és újabb beszámolók lesznek elérhetőek és az adatbázisok is frissülnek, az összehasonlító elemzést tehát minden évben el kell végezni.

Ezen kívül magánál a cégnél sem lesz feltehetőleg ugyanaz a kapcsolt vállalkozásának kiszámlázott összeg, vagy a kapcsolttól befogadott számlákon szereplő összeg, azaz a transzferár is változik évente, mégha az árképzés és az alapul szolgáló szerződés ugyanaz is. Figyeljünk tehát oda, hogy az adóhatóság minden adóévben – ha volt teljesítés – aktualizált dokumentációt vár el, ezért a hátra lévő egy hónapban javasoljuk, feltétlenül nézzék át, hogy mit szükséges frissíteni.

Felhasznált jogszabályi helyek, tájékoztatók:

• Tao. tv. 18. § (5) bekezdés
• A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009 (X.16.) PM rendelet 3. § (1) és (4) bekezdések

Gábor Kertész

Head of Advisory | Accace Hungary

E-mail : 

Telefon : 

+36 30 585 2637

Kapcsolatfelvétel