INGYENES HOZZÁFÉRÉS
Jogszabályi frissítéseink megkönnyítik az Ön vállalkozását érintő legújabb változások figyelemmel kísérését. Kérje a legfrissebb szakmai cikkeinket és véleményeinket, tippjeinket, tanulmányainkat, regionális áttekintéseinket és közelgő eseményeinket, valamint a legfrissebb Accace híreket egyenesen a postafiókjába.
Tekintse meg szakmai cikkeinket a Newsroom-ban!
Csakis olyan releváns információkat küldünk Önnek, amelyek véleményünk szerint érdekelhetik, míg személyes adatait az adatvédelmi irányelveink és a GDPR nyilatkozatunknak.
Nem tud feliratkozni? Próbálja ki ezt az oldalt.
A nemzetközi adózás és a nemzetközi munkavállalás adózási és járulékfizetési szabályait elemezzük alábbi szakmai cikkünkben és podcast beszélgetésünkben. Szóba kerülnek az egyezményes országok, a harmadik országok, az EU-s országok, a külföldiek Magyarországon és a magyarok külföldön relációk. Igyekeztünk minden eshetőségről néhány szót ejteni, megemlítve az esetleges más adónemeket érintő kihatásokat és a digitális nomádok megfontolásait is.
Nemzetközi adózás témájában keresgélve az első fogalom, amibe biztosan belebotlunk az az expat. Vizsgáljuk meg mit is jelent az expat kifejezés.
Az expat az angol expatriate szóból ered, jelentése idegen országban élő ember, avagy az adózásban az illetőségétől eltérő helyen ideiglenesen munkát végez egy magánszemély, akár Magyarországról külföldre, vagy külföldről Magyarországra érkező munkavállóról legyen szó.
Számos különböző helyzet fordulhat elő, pl. ha a munkavállalót a munkáltatója kiküldi egy másik országba, ez nevezzük kiküldetésnek, vagy ha egy külföldi munkáltató lesz egy magyar magánszemély foglalkoztatója, aki számára Magyarországon végez munkát. Olyan eset is megtörténhet, hogy egy magyar munkavállaló Magyarországon kívülről végez munkát egy magyar foglalkoztatónak. További eset is fennállhat, így amikor több országból dolgozik az adott munkavállaló ugyanannak a munkáltatónak.
Már itt az elején megjegyeznénk, hogy nincsen két egyforma eset, minden eset különbözik és minden esetben külön-külön szükséges a körülményeket vizsgálnunk. A legfontosabb kérdés, hogy nem lehet együtt kezelni az adózást és a járulékfizetést, ezek nem a kéz-a-kézben járnak, teljesen eltérő a szabályozásuk.
Kezdésként megvizsgáljuk a nemzetközi jogszabályokat, a személyi jövedelemadót és meg kell állapítanunk a munkavállaló illetőségét.
Illetőség jelentése: Az adóügyi illetőség azt fejezi ki, hogy a magánszemély melyik állammal áll adózási szempontból a legközelebbi kapcsolatban. Ha például több állam is a saját belső joga alapján ugyanazon magánszemélyt belföldi illetőségűnek tartana, akkor meg kell vizsgálnunk a vonatkozó kettős adózási egyezményeket és az dönt.
Hallgass bele szakmai podcastunkba, ahol az Accace szakemberei beszélgetnek külföldi adózásról, járulékokról és az expatokról.
A nemzetközi egyezmény elsősorban a modell egyezmény szabályait alapul véve azt vizsgálja, hogy hol van a munkavállalónak állandó lakóhelye. Amennyiben ez több országban is megvalósul, úgy a lét érdekének a központját veszi figyelembe. Olyan esetben, ahol még ez is több országban tekintetében áll fenn, úgy az egyezmény megnézi a szokásos tartózkodási helyet. Utolsó helyen kerül vizsgálatra a munkavállaló állampolgársága – amennyiben ilyen szintig szükséges vizsgálódni.
A magyar SZJA törvény felborítja ezt a sorrendet, ott az állampolgárságot vizsgálják meg először, utána következik a szabad tartózkodási jog (egy évben 183 napot Magyarországon tölt-e a munkavállaló). Sok esetben a magánszemélyek csak a ’183 napos’ szabályt ismerik, miközben a valóságban ez csak egy szabály a sok közül.
A magyar szabályok alapján a lakcímkártya csak egy adminisztratív dolog, az állandó lakóhely azt a helyet jelenti, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendelkezik be, valamint ténylegesen ott is lakik. A törvény értelmében ez akár egy hotel szobája is lehet, amennyiben a fentebb említettek ott valósulnak meg, és a szoba a magánszemély rendelkezésére áll.
A létérdek központ körében azt vizsgáljuk, hogy az adott munkavállaló legszorosabb családi- és gazdasági érdekei hol találhatóak és mely országhoz kötik (gyermekek, férj-feleség, bankszámla, tulajdon).
Az illetőség államában benyújtott adóbevallásban szükséges bevallani a világjövedelmet, tehát mind a külső- és belső forrásból érkező jövedelmet.
Országok egy-egy felállásban megegyezett adózási egyezményei. Magyarország 80 állammal is megegyezett a kettős adózás elkerüléséről.
Az egyezmények arra valóak, hogy eldöntsék melyik államot illeti az adott jövedelem utáni adóbevétel, majd ezek után meg kell vizsgálni az adott állam belső jogszabályait és meg kell állapítani a konkrétumokat, hogy a jövedelem ténylegesen adóköteles-e és ha igen, akkor milyen adótétellel jár.
Amennyiben nincsen a két ország között kettős adózási egyezmény, úgy csak az SZJA törvényt szükséges megvizsgálni, mind illetőség, mind adóztatás tekintetében, hiszen az SZJA törvény alapján történik meg a jövedelem adóztatása, ami adott esetben kettős adóztatáshoz is vezethet. Az SZJA törvény az ilyen helyzetekre is nyújt megoldást, így amennyiben a jövedelem már egy másik államban adóztatva volt, úgy azt az SZJA törvény részben elismeri, mert kimondja, hogy a külföldön megfizetett adó 90%-a levonható a jövedelem adóalapjára jutó adóból.
Ezek leginkább speciális szektor függő megállapodások (pl. légiközlekedés). De találkozhatunk a NATO kötelékébe tartozó hivatásos vagy polgári állományú személyekkel, akik Magyarországon állomásoznak és tevékenykednek, de mégsem kell Magyarországon SZJA-t megfizetniük. Nemzetközi szervezetekre és diplomáciai testületekre egyéb mentességek és kedvezmények vonatkozhatnak.
Konklúzió: Amennyiben két ország között van egyezmény, úgy az adót biztosan egy országban fizetjük meg. Ha a két ország között nincsen egyezmény, akkor előfordulhat részadóztatás valamelyik ország részéről, vagy esetleg mindkét ország is jogosulttá válhat az adóztatásra.
Néhány jövedelem-fajta esetében előfordulhat kettős adóztatás még egyezmény megléte esetén is (pl. jogdíj, osztalék, kamatjövedelem).
A járulékok megfizetéséhez kapcsolódóan is léteznek nemzetközi egyezmények, ezeket négy kategóriába soroljuk:
Az EU Szociális Biztonsági Rendszere Koordinálásáról szóló rendelete közvetlen jogszabályba ültetés nélkül is közvetlen hatálya van, még akkor is, ha ennek ellentmond valamilyen magyar vagy más ország jogszabálya. Hatálya alatt állnak a tagállamok állampolgárai, a tagállamokban lakóhellyel rendelkező hontalanok és menekültek, az ő családtagjaik, illetve Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc. A rendelet kimondja azt a főszabályt, hogy ezen rendelet alá tartozó egyének csak egy állam jogszabályai alá tartozhatnak. Ebből következik, hogy míg az adózást meg lehet osztani országok között, addig az egyezmény alá tartozó esetekben járulékot csak és kizárólag egy országban kell megfizetni.
Ide sorolandó az érvényben lévő kétoldalú szociális biztonsági, illetve szociál-politikai egyezmények. Ilyen egyezménye van Magyarországnak pl. Japánnal, Indiával, Kanadával, Ausztriával és Montenegróval.
Őket nevezzük harmadik államnak, akikkel Magyarország nem kötött szociál-politikai egyezményt, vagy nem EGT tagállamok, ilyen pl. Kína. Ilyen esetben előfordulhat kettős járulék megfizetés, mert pl. egy kínai magánszemély Magyarországra jön dolgozni, de közben Kínában is fizet járulékokat vagy kiküldetést végez.
Hasonlóan a kettős adóztatáshoz, itt is általában a légitársasátok, a NATO és egyéb nemzetközi szervezetekre érvényesek a specifikus egyezmények.
Kiküldetés esetén arról beszélhetünk, hogy egy magyarországi munkavállalót külföldre küld ki a munkáltatója. Ezt nevezhetjük a leggyakoribb körülménynek, fel van rá készülve mind az EU, mind a nemzetközi szabályozás. Ilyen esetben a munkavállaló a magyar munkaszerződés hatálya alatt marad, a kiküldetés csakis ideiglenesen, korlátozott ideig tarthat. Az ideiglenes időtartam adóügyileg 183 napban, járulék szempontjából adott esetben 24 hónapban van meghatározva.
Az adó meghatározása az OECD modell egyezmény által felépített kettős adóztatási egyezmény szerint zajlik. Amennyiben egy éven belül, vagy egy 12 hónapos időszakon belül a 183 napot meghaladja a kiküldetés, akkor az adóztatás joga átkerül a másik országba. Abban az esetben is átkerül, ha a kiküldetés 183 napnál rövidebb ideig tart, de a díjazást a fogadó munkáltató fizeti. Ilyenkor az SZJA fizetési kötelezettség átkerül a fogadó tagállamba.
Ha a 24 hónapot a kiküldetés nem haladja meg, akkor továbbra is a kiküldő állam biztosítási szabályai alatt marad a munkavállaló.
Amennyiben a munkavállaló a magyar biztosítási rendszer alá tartozik, és az elkövetkező időszakban is magyar biztosítás alá esik, úgy a munkáltatónak be szükséges regisztrálnia Magyarországon, mint külföldi foglalkoztató.
Ilyen esetben a külföldi foglalkoztató kap egy magyar adószámot, amit csakis a magánszemély utáni járulék terhek megfizetésére tud használni. A személyi jövedelemadó megfizetése nem a munkáltatót, hanem a fenti esetben a munkavállalót terheli, így magának kell azt megfizetnie az adóhatóság felé.
Nagyon fontos, hogy a külföldi munkavállalónak legyen egy illetőségigazolása külföldről, és ezzel az adózása kinn maradhat a külföldi országban – rövidtávú kiküldetés esetén (183 nap alatt). További igazolás, amit a munkavállalónak be kell szerezni a külföldi biztosításról (A1-es nyomtatvány) és ilyen esetben nem kell megfizetni a munkavállaló utáni járulékokat Magyarországon.
Az első lépés meghatározni, hogy hol rendelkezik a munkavállaló állandó lakóhellyel, mert ha munkáját az állandó lakóhely szerinti államban ’jelentős mértékben végzi’, akkor ebben a tagállamban lesz biztosított jogviszonyban. Amennyiben a munkavállaló nem az állandó lakóhelyén végzi munkáját ’jelentős mértékben’, úgy a munkáltató székhelyének országában kerül a társadalombiztosítás alá.
A jelentős mértékű munkavégzést mindig esetről-esetre szükséges megvizsgálni, de az egyes országokban végzett munkaidőből és a díjazás mértékéből ki lehet indulni, de ehhez pontos nyilvántartásokra, jelenléti ívekre van szükség.
A távmunka és a home office nem számít kiküldetésnek, nem számít üzleti útnak, és egy ideiglenesen külföldön végzett munka valószínűleg nem változtatja meg az adóztatás és a biztosítási kötelezettség helyét. De egy tartós külföldön végzett távmunka vagy home office már megalapozhatja az adózási kötelezettségek változását, így a munkáltatóknak fontos tudni, hogy hol tartózkodik és honnan végzi a munkáját a munkavállaló, mert adott esetben jövedelemadó- vagy járulékfizetés is felmerülhet egy másik országban, ahol a munkavállaló home office rendszerben dolgozik.
Eseti tanácsadás | Adó compliance szolgáltatásaink | Nemzetközi adótanácsadás | Személyi jövedelemadó-tanácsadás | Adótanácsadás külföldiek részére | Tranzakciós tanácsadás | Transzferár nyilvántartás | Tanácsadói online portál | Szakmai adó- és pénzügyi képzések | Jogszabály szerinti számviteli szolgáltatások | Könyvelői beszámolók | Könyvelési online portál | Éves beszámoló & management riportok | Nemzetközi pénzügyi beszámolók | Microsoft Dynamics NAV
Accace Magyarország
Az Accace Magyarország egy magasan képzett szakértőkből álló tanácsadó és outsourcing partner, aki az ügyféligényeket kézzel fogható javaslatokká alakítja. Okos technikai megoldásaink és jövőbe tekintő szemléletünk ötvözésével teljes körű szakmai támogatást nyújtunk ügyfeleinknek. Több mint 20 éve a piacon, valamint 70 magyar szakértőnkkel és 200+ elégedett ügyféllel a hátunk mögött hatalmas tapasztalattal rendelkezünk a kis- és nagyméretű globális vállalkozások zavartalan működésének és növekedésének elősegítésében.
Accace Circle
Az Accace nemzetközi szinten az Accace Circle név alatt működő üzleti közösség, amely hasonló gondolkodású BPO-szolgáltatókból és tanácsadókból közösen létrehozott üzleti közösség, szakértői szolgáltatásokat és egyszerűsített folyamatokat nyújtva, odafigyelve a kiváló ügyfélélményre. Több mint 50 országot lefedve, közel 2500 szakemberrel 15.000 különböző ágazatban tevékenykedő ügyfelet támogatunk, akik többnyire nemzetközi és közepes méretű Fortune 500 cégek. Emellett körülbelül 200.000 bérpapírt állítunk ki ügyfeleinknek nemzetközi szinten.
