Az előző évekhez hasonlóan, adószakértőink idén is elkészítettek egy rövid de mégis átfogó áttekintést a magyar adózásról.
Az eBook formában is letölthető anyagunk biztosítja a szükséges információkat a magyar üzleti környezetről és annak törvényi keretrendszeréről, ezért ösztönözzük Önt, hogy töltse le a 2023-as Adózási Segédletet PDF formátumban, vagy olvassa el alább:
Vállalkozások jogi formái
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény határozza meg az üzleti célból alapítható gazdasági társaságok típusait. A következő táblázatban összegyűjtöttük a Magyarországon alapítható gazdasági társaságok leggyakoribb típusait és a velük kapcsolatos alapvető információkat.
Vállalkozás formája Szükséges tőke Információ Alapítók száma Angol Magyar Limited partnership Betéti társaság (Bt.)
Nincs Legalább 1 tag korlátlan felelősséget.visel. Hasznos, ha nincs forrás kft. alapítására.
2 Limited liability company Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) HUF 3,000,000 (ca. EUR 7,600)*
A tagok felelőssége korlátozott – csak a jogszabály által meghatározott vagyoni hozzájárulásuk erejéig felelősek. 1 Private company limited by share Zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.) HUF 5,000,000 (ca. EUR 12,900)*
Részvényei nincsenek bevezetve a tőzsdére. Ajánlott azoknak a tulajdonosoknak, akik a jogokat és a részvényeket saját preferenciáik alapján akarják elosztani.
1 Public company limited by share Nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt.) HUF 20,000,000 (ca. EUR 51,600)*
Csak meglévő Zrt-ből alakítható ki. A részvényeit nyilvánosan jegyzik.
Ajánlott akkor használni, ha a társaságnak a tevékenységéhez közösségi finanszírozásra van szüksége.
2 * Alkalmazott árfolyam: 392 HUF/EUR
A részvénytársaságok (Rt.) olyan társaságok, amelyek zártkörű részvénytársaságként (Zrt.) vagy nyilvánosan működnek (Nyrt.) a részvényeik tőzsdei elérhetőségétől függően.
Közkereseti társaság (Kkt.) nem szerepel a táblázatban, mivel ritka a használata. Előnye, hogy az ilyen típusú vállalkozások indításához nem szükséges minimális induló tőke, de ez minden bizonnyal a legveszélyesebb forma is. A Kkt. tagjai korlátlan és teljes felelősséget vállalnak a vállalat kötelezettségeiért.
Egy múltbeli módosítás miatt a korlátolt felelősségű társaság (Kft.) előírt jegyzett tőkéjét jelentősen megemelték, 500 ezer forintról 3 millió forintra
Magánszemélyek jövedelmét terhelő adók
Magyarországon alkalmazandó személyi jövedelemadó kulcs 15%. A következő járulékokat kell fő szabály szerint fizetni:
A munkavállalói fizeti Társadalombiztosítási járulék 18.5% A munkáltató fizeti Szociális hozzájárulás 13% Szakképzési hozzájárulás 0% – megszűnt A teljes adóteher (adó + járulék) normál fizetés esetén 33,5%, tehát a nettó fizetés általános szintje a bruttó fizetés 66,5%-a.
A nettó fizetés összegének a társaság teljes költségéhez viszonyított aránya 58.8%.
2022. január 1-jétől a társadalombiztosítási hozzájárulás 15.5%-ról 13%-ra csökkent. Ezt a 13%-os SZOCHOT-t addig szükséges fizetni, amíg a természetes személy jövedelme el nem éri az adóévben a kötelező minimálbér huszonnégyszeresét (adófizetés felső határa). A passzív jövedelmek (így például az osztalék vagy a tőkenyereség) és a munkavállalók természetbeni juttatásai is a 13%-os szociális hozzájárulási adó hatálya alá tartoznak.
Társasági adó
Általános információk
Az adó mértéke a pozitív adóalap összegének 9%-a.
A belföldi és a külföldi vállalkozások adóalapja az adózás előtti eredmény, módosítva a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben részletezett korrekciós tételekkel, mint például elhatárolt veszteség, céltartalékok, adótörvény szerinti értékcsökkenés, bejelentett részesedés, bejelentett immateriális javak, osztalékok, kapott jogdíjak, kutatás és fejlesztés, nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, kiszabott szankciók, alul tőkésítés, számviteli törvény szerinti értékcsökkenés.
A gazdálkodó szervezeteknek az adóévet követő május 31-ig kell benyújtaniuk a TAO bevallásukat. Az eltérő üzleti év szerint működő adózók esetében a benyújtási határidő az üzleti évet követő ötödik hónap utolsó napja.
A belföldi illetőségű adózóknak társasági adót kell fizetniük a belföldről és a külföldről származó jövedelmük után (korlátlan adókötelezettség), míg a külföldi illetőségű adózóknak csak a belföldön végzett vállalkozási tevékenységükből származó jövedelem után kell adót fizetniük (korlátozott adókötelezettség).
Magyarország adókedvezményeket biztosít a filmkészítés és látvány-csapatsportok támogatásához, az üzleti növekedést, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokhoz, valamint a kis- és középvállalkozások finanszírozásához kapcsolódóan.
Jövedelem (nyereség) minimum
Attól, hogy egy társaság nem nyereséges, előfordulhat, hogy társasági adót kell fizetnie a jövedelem (nyereség) minimum, mint adóalap után. Ha az adózás előtti eredmény vagy az adóalap közül a nagyobbik érték nem éri el a jövedelem (nyereség) minimumot, az adózónak az adóbevallásában nyilatkoznia kell a költségszerkezetéről, vagy a jövedelem-(nyereség-) minimumot tekinti adóalapnak (összege a korrigált összes bevétel 2 %-a).
Transzferárazás
A magyar transzferárazási szabályok az OECD Transzferár Irányelvein alapulnak. Ennek megfelelően a csoporton belüli ügyletek árképzésének a szokásos piaci ár elvét kell követniük.
A magyar transzferár szabályozás nem rendelkezik arról, hogy melyik transzferárképzési módszert részesíti előnyben. A TAO törvény nevesíti az alkalmazható módszereket, és kijelenti, hogy egyéb módszereket csak a felsorolt módszerek megfelelő indokkal történő elutasítását követően lehet alkalmazni.
Magyarország 2017 őszén vezette be a CbC jelentési kötelezettséget. Az első érintett pénzügyi év 2016.
Magyarországon a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket transzferár dokumentációval kell alátámasztani; melynek hiányában az adóhatóság szigorú mulasztási bírságot szab ki minden hiányzó vagy hiányos dokumentáció esetében, amely 2 millió forinttól akár 8 millió forintig terjedhet az ugyanazon dokumentációval kapcsolatos ismételt mulasztások esetén.
Magyarország bevezette a Master file – Local file dokumentációs struktúrát a TP dokumentáció elrendezése és tartalmi követelményei tekintetében. A 2017-es üzleti év a korábbi szabályok szerint is dokumentálható, de 2018 üzleti évtől az új struktúra alkalmazása kötelező.
Magánszemélyek jövedelmét terhelő adók
Személyi jövedelemadó (SZJA)
Az adókötelezettség a belföldi illetőségű magánszemélyek teljes jövedelmét, a külföldi magánszemélyek Magyarországon szerzett bevételeit vagy egyébként, nemzetközi szerződés, viszonosság alapján adóköteles jövedelmet érinti.
Az adóalanyok lehetnek mind a belföldi illetőségű magánszemélyek (magyar állampolgárok, kivéve azt a kettős állampolgárt, akinek Magyarországon nincs bejelentett lakhelye, továbbá az EGK-tagállamok állampolgárai, akiknek a magyarországi tartózkodási ideje meghaladja a 183 napot, illetőleg Magyarországon letelepedett jogállású harmadik országbeli állampolgárok, és azok, akiknek kizárólag Magyarországon van állandó lakóhelyük), mind a külföldi illetőségű magánszemélyek (ha Magyarországon jövedelmet szereznek, vagy nemzetközi szerződés szerint a megszerzett jövedelmük Magyarországon adóköteles).
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)
Ezen adó megfizetésével a magánszemély és kifizetője – a minimálbér összegét terhelő adók és járulékok kivételével-mentesül a személyi jövedelemadó, a Tbj.-ben meghatározott biztosítottat terhelő járulékok és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.
Az adó alapja pedig a magánszemély jövedelme csökkentve az áfával (ha a magánszemély egyébként áfát köteles fizetni). Az alkalmazandó adómérték ebben az esetben 13,5% a kifizetőnél / munkáltatónál, 15% a magánszemélynél és 9.5% a nyugdíjasmagánszemélynél.
Valamely másik EU tagállamban társadalombiztosítással fedezett magánszemélyek esetében az EKHO mértéke 9.5%. A kifizetőt nem terheli EKHO.
Általános forgalmi adó (ÁFA)
Általános információk
Az általános ÁFA adómérték az EU HÉA-irányelvvel összhangban Magyarországon 27%. Mindazonáltal bizonyos termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások a két kedvezményes (5% és 18%) adómérték alá esnek. Az ÁFA bevallásokat havonta, negyedévente vagy évente kell benyújtani. A bevallás benyújtásának határideje az adott időszakot követő hónap 20. napja
Az Országgyűlés hatályon kívül helyezte az áfabevallási tervezeteket kiíró adóhatóságokra vonatkozó rendelkezéseket, ami azt jelenti, hogy az eÁFA bevezetését határozatlan időre elhalasztják.
2021. július 1-től a MOSS rendszer OSS-re változott, és annak alkalmazása kibővült a távértékesítéssel és minden olyan, nem adóalany számára nyújtott szolgáltatással, ahol a teljesítés helye a fogyasztás helye szerinti tagállamban van. A távértékesítésben részt vevő adóalanyok az egyablakos ügyintézési rendszerben regisztrálhatnak és egyidejűleg több tagállam vonatkozásában is rendezhetik adókötelezettségeiket. Az adóbevallást negyedévente elektronikusan kell benyújtani az Uniós és nem EN-n kívüli egyablakos rendszerben.
Az Uniós rendelkezéseknek megfelelőlen 2021. július 1-től 10.000 euróra csökkentették a nem adóalanyoknak történő távérékesítés értékhatárát.
2021. január 1-től a behajthatatlan tartozások utólagos adóalap-csökkentése akkor is lehetséges, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője nem minősül áfa-alanynak.
Kedvezményes ÁFA kulcsok
Bizonyos termékek és szolgáltatások az alacsonyabb ÁFA kulcsok alá tartoznak.
5%-os kulcs alkalmazandó bizonyos típusú tejre, baromfihúsra, halfilére és egyéb halhúsra, friss tojásra, gyógyszerekre, könyvekre, folyóiratokra, meghatározott nagy élő állatokra, távfűtési szolgáltatásokra, előadóművész által rendezvényeken nyújtott hangszeres élőzenei szolgáltatásra, kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásokra, éttermi szolgáltatásra és internetre..
18%-os kulcs alkalmazandó tejtermékekre, tejből, gabonából, lisztből, keményítőből készült termékekre és szabadtéri rendezvényre történő, kizárólag belépést biztosító szolgáltatásra.
Felhívjuk a figyelmet, hogy bizonyos szolgáltatások és termékek ÁFÁ-ját nem lehet levonni, mint például a különféle üzemanyagok és motorkerékpárok, személygépkocsik, taxi szolgáltatás, parkolási szolgáltatás, étel és ital, vendéglátó-ipari szolgáltatások és lakóingatlanok, valamint ezen épületek felújításával kapcsolatos tevékenységek.
Belföldi fordított adózás
Ha mind a vevő, mind a szállító belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok, és nincs olyan jogállásuk, amely alapján tőlük adó fizetése ne lenne követelhető, akkor bizonyos szolgáltatásokra és termékértékesítésre a belföldi fordított adózás mechanizmusát kell alkalmazni. Ahelyett, hogy a számlát áfa felszámításával állítaná ki, a számlán áthárított adót nem szerepeltethet és a számlán az eladónak fel kell tüntetnie, hogy a tranzakcióra a fordított adózás szabályai vonatkoznak; így a vevőnek kell áfát megfizetnie az adóhatóságnak.
Belföldi fordított adózás alkalmazandó azokra az építési-szerelési szolgáltatásokra, amelyek építési hatósági engedély-köteles, vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött ingatlan létrehozásával, bővítésével, átalakításával, vagy bontásával kapcsolatban merülnek fel, továbbá egyes fémipari termékek, gabonafélék, dologi biztosítékként nyújtott fedezet vagy ingatlanok értékesítésével kapcsolatosban – ha az értékesítő az értékesítését adókötelessé tette, és fordított adózás alkalmazandó továbbá meghatározott építési és egyéb szerelési munkákhoz kapcsolódó munkaerő-kölcsönzés esetén.
Ingatlan adó
Vagyonszerzési illeték
Az eszköz vagy vagyoni betét megszerzése útján történő ingatlanszerzést vagyonszerzési illeték terhel. Az illeték alapja az ingatlan adóhatóság által megállapított piaci értéke.
Az illeték mértéke 4% ingatlanonként 1 milliárd forintig és 2% a fennmaradó összegre. Az ingatlanonként fizetendő illeték teljes összege maximum 200 millió forint.
Helyi iparűzési adó
Az önkormányzat illetékességi területén végzett állandó jellegű iparűzési tevékenységek adóalapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével (vagy egy bizonyos értékesítési bevétel felett a fent említett arányos részével), alvállalkozói díjakkal, anyagköltségekkel és a kutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségével.
Építményadó
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
Mivel az önkormányzatok döntései jelentősen befolyásolják mind az építményadót, mind a telekadót, ezért tanácsos beszerezni a szükséges információkat arról, hogy az adott önkormányzat pontosan melyik módszert alkalmazza.
Vámok
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az illetékes vámhatóság Magyarországon. Mivel Magyarország az Európai Unió tagállama és az áruk szabad mozgása a tagállamok között biztosított, külön vámeljárásokra nincs szükség kivéve, ha termékbeszerzéseink során túllépjük a magyar jövedéki törvényben meghatározott nem kereskedelmi mennyiséget.
Az EU-n kívüli harmadik országokból érkező utasoknak szigorúbb korlátozásokkal kell szembesülniük ezen termékek tekintetében annál, mintha egy másik tagállamból érkeznének.
A fentieken túl az utasok mentesülnek az adó és vámfizetés alól az olyan áruk esetében, amelyek
A 22 euró alatti importáruk behozatali áfamentessége megszűnt, ezen áruk esetében is vámáru nyilatkozat szükséges. Ettől az időponttól kezdve a szállítmányok behozatala után import ÁFA-t kell fizetni, függetlenül azok értékétől. 150 euró alatti értékű áru behozatala esetén azonban a vámmentesség változatlan marad, azaz, ha az áru értéke 150 euró alatti, a küldemény mentesül a vám alól, a teljes érték után ÁFA-t kell fizetni a szállítmány után.
Befektetési ösztönzők
Mind a visszatérítendő, mind a vissza nem térítendő ösztönzők elérhetőek a Magyarországra érkező vagy terjeszkedő befektetők számára. A beruházásokkal kapcsolatos ösztönzők fő típusai a következők:
- pénzbeli támogatások (akár a magyar kormánytól, akár az EU alapoktól)
- adókedvezmények, alacsony kamatozású kölcsönök
- ingyenesen vagy csökkentett áron elérhető földterület.
Az ösztönzési lehetőségekről szóló rendeletek összhangban vannak az EU szabályaival. Mivel az adókedvezmények a legnépszerűbb és leggyakrabban használt ösztönző formák, ezért a későbbiekben bővebben kifejtjük azokat.
Magyarországon a beruházásokkal kapcsolatos társasági adókedvezményeknek két csoportja van:
Adóalap csökkenő tételek:
Kis- és középvállalkozások beruházási kedvezménye
Az ilyen típusú kedvezményt az adóév utolsó napján kis- vagy középvállalkozásnak minősülő adózók alkalmazhatják, akiknek valamennyi tagja magánszemély. A kedvezmény alapján a vállalkozás jogosult az adózás előtti eredményét a korábban még használatba nem vett új eszközökkel kapcsolatos adóévi beruházások összegével csökkenteni. A kedvezmény összege nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség összegét.
Fejlesztési tartalék
A gazdálkodó szervezeteknek lehetőségük van fejlesztési tartalék képzésére, miközben csökkenthetik a felhalmozott nyereségüket a jövőbeni eszközbefektetésekre. Az üzleti év végén fejlesztési tartalékként lekötött összeg adóalap-csökkenő tétel a TAO törvény szerint. Mértéke legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és adóévenként maximum 10 milliárd forint. A lekötött tartalékot eszközbefektetésre kell felhasználni képzést követő 4 éven belül.
2021. január 1-jétől megszűnik a vállalatok fejlesztési tartalékának 10 milliárd forintos felső határa, így 2021-ben magasabb társasági adóelőny lesz elérhető.
A műemléki ingatlanokat érintő beruházások
A műemléki ingatlant vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlant, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant érintő kulturális örökségvédelmi célú beruházási projektek esetében az ingatlan felújítási (beruházási) költségének kétszeresét figyelembe lehet venni adóalap-csökkenő tételként. Arra is van továbbá lehetőség, hogy a kedvezményt a befektető kapcsolt vállalkozása is felhasználja. A kedvezmény összege a kiszámított adó szintjén nem haladhatja meg a 100 millió EUR forintot.
Adókedvezmények
Adókedvezmény a beruházási hitel kamata után
A kis- és középvállalkozások adókedvezményekre jogosultak a tárgyi eszköz beruházáshoz igénybe vett, pénzügyi intézménytől felvett hitel kamata alapján. Az adott évben érvényesíthető adókedvezmény megegyezik az üzleti év során fizetett kamat összegével.
Energiahatékonysági beruházások
Adózó az energiahatékonysági beruházások alapján adókedvezményre jogosult. Az adókedvezmény összege a beruházással kapcsolatban elszámolt költségek 30-65%-a, de legfeljebb 15 millió eurónak megfelelő forint összeg. Az adókedvezmény felhasználható a beruházás üzembe helyezésének évét követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben.
Fejlesztési adójóváírás
Az adózó jogosult fejlesztési adójóváírásra, ha:
- legalább 3 milliárd forint jelenértékű beruházást hajt végre, vagy
- legalább 1 milliárd forint jelenértékű beruházást hajt végre kedvezményezett térségében, vagy
- legalább 100 millió forint jelenértékű beruházást hajt végre egy korábban állati eredetű élelmiszerek előállításához használt létesítményhez kapcsolódóan, vagy
- legalább 100 millió forint jelenértékű beruházást hajt végre a környezetvédelemhez kapcsolódóan, vagy
- legalább 100 millió forint jelenértékű beruházást hajt végre K+F-hez kapcsolódóan, vagy
- legalább 100 millió forint jelenértékű beruházást hajt végre, amely kizárólag film- és videógyártáshoz kapcsolódik, vagy
- munkahelyteremtéssel kapcsolatos beruházás, vagy
- legalább 100 millió forint jelenértékű beruházást hajt végre a tőzsdei belépést követő 3 éven belül, vagy
- jelenértéken legalább
ia) 50 millió forint értékű, kisvállalkozás által,
ib) 100 millió forint értékű, középvállalkozás által megvalósított beruházás, vagy
j. legalább 100 millió forint jelenértékű beruházást hajt végre szabad vállalkozási zóna területén, vagy
k. legalább 6 milliárd forint jelenértékű beruházást hajt végre, vagy
l. legalább 3 milliárd forint jelenértékű munkahelyteremtéssel kapcsolatos beruházást hajt végreAz ilyen adójóváírás szabályait a TAO törvény mellett az adott kormányrendelet is meghatározza. Minden adójóváírásnak különböző kritériumai vannak. Az adójóváírás felhasználásának fő kritériuma az, hogy a kapcsolódó kérelmet az adópolitikáért felelős miniszterhez kell benyújtani.
Az adófizetőnek jelentési kötelezettsége van a beruházás részleteivel kapcsolatban azon pénzügyi években, amikor az adójóváírást figyelembe veszik. A jelentés az éves társasági adóbevallás része.
Telefonszám: +36 30 585 2637
E-mail: gabor.kertesz@accace.com
Eseti tanácsadás | Adó compliance szolgáltatásaink | Nemzetközi adótanácsadás | Személyi jövedelemadó-tanácsadás | Adótanácsadás külföldiek részére | Tranzakciós tanácsadás | Transzferár nyilvántartás | Tanácsadói online portál | Szakmai adó- és pénzügyi képzések | Jogszabály szerinti számviteli szolgáltatások | Könyvelői beszámolók | Könyvelési online portál | Éves beszámoló & management riportok | Nemzetközi pénzügyi beszámolók | Microsoft Dynamics NAV
