INGYENES HOZZÁFÉRÉS
Jogszabályi frissítéseink megkönnyítik az Ön vállalkozását érintő legújabb változások figyelemmel kísérését. Kérje a legfrissebb szakmai cikkeinket és véleményeinket, tippjeinket, tanulmányainkat, regionális áttekintéseinket és közelgő eseményeinket, valamint a legfrissebb Accace híreket egyenesen a postafiókjába.
Tekintse meg szakmai cikkeinket a Newsroom-ban!
Csakis olyan releváns információkat küldünk Önnek, amelyek véleményünk szerint érdekelhetik, míg személyes adatait az adatvédelmi irányelveink és a GDPR nyilatkozatunknak.
Nem tud feliratkozni? Próbálja ki ezt az oldalt.
Az előző évekhez hasonlóan, adószakértőink idén is elkészítettek egy rövid de mégis átfogó áttekintést a magyar adózásról.
Az eBook formában is letölthető anyagunk biztosítja a szükséges információkat a magyar üzleti környezetről és annak törvényi keretrendszeréről.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény határozza meg az üzleti célból alapítható gazdasági társaságok típusait. A következő táblázatban összegyűjtöttük a Magyarországon alapítható gazdasági társaságok leggyakoribb típusait és a velük kapcsolatos alapvető információkat.
| Vállalkozás formája | Szükséges tőke | Információ | Alapítók száma | |
| Angol | Magyar | |||
| Limited partnership | Betéti társaság (Bt.) | Nincs | Legalább 1 tag korlátlan felelősséget.visel.
Hasznos, ha nincs forrás kft. alapítására. |
2 |
| Limited liability company | Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) |
HUF 3,000,000 (ca. EUR 7,600)* |
A tagok felelőssége korlátozott – csak a jogszabály által meghatározott vagyoni hozzájárulásuk erejéig felelősek. | 1 |
| Private company limited by share | Zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.) | HUF 5,000,000
(ca. EUR 12,900)* |
Részvényei nincsenek bevezetve a tőzsdére.
Ajánlott azoknak a tulajdonosoknak, akik a jogokat és a részvényeket saját preferenciáik alapján akarják elosztani. |
1 |
| Public company limited by share | Nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt.) | HUF 20,000,000
(ca. EUR 51,600)* |
Csak meglévő Zrt-ből alakítható ki.
A részvényeit nyilvánosan jegyzik. Ajánlott akkor használni, ha a társaságnak a tevékenységéhez közösségi finanszírozásra van szüksége. |
2 |
* Alkalmazott árfolyam: 392 HUF/EUR
A részvénytársaságok (Rt.) olyan társaságok, amelyek zártkörű részvénytársaságként (Zrt.) vagy nyilvánosan működnek (Nyrt.) a részvényeik tőzsdei elérhetőségétől függően.
Közkereseti társaság (Kkt.) nem szerepel a táblázatban, mivel ritka a használata. Előnye, hogy az ilyen típusú vállalkozások indításához nem szükséges minimális induló tőke, de ez minden bizonnyal a legveszélyesebb forma is. A Kkt. tagjai korlátlan és teljes felelősséget vállalnak a vállalat kötelezettségeiért.
Egy múltbeli módosítás miatt a korlátolt felelősségű társaság (Kft.) előírt jegyzett tőkéjét jelentősen megemelték, 500 ezer forintról 3 millió forintra
Magyarországon alkalmazandó személyi jövedelemadó kulcs 15%. A következő járulékokat kell fő szabály szerint fizetni:
| A munkavállalói fizeti | |
| Társadalombiztosítási járulék | 18.5% |
| A munkáltató fizeti | |
| Szociális hozzájárulás | 13% |
| Szakképzési hozzájárulás | 0% – megszűnt |
A teljes adóteher (adó + járulék) normál fizetés esetén 33,5%, tehát a nettó fizetés általános szintje a bruttó fizetés 66,5%-a.
A nettó fizetés összegének a társaság teljes költségéhez viszonyított aránya 58.8%.
A passzív jövedelmek (például osztalék vagy tőkenyereség) és a munkavállalókat megillető természetbeni juttatások is 13%-os járulékkötelessé válnak. A tőkejövedelem esetében azonban az adókötelezettség felső határa van, így a szociális hozzájárulási adót csak addig kell fizetni, amíg a természetes személy jövedelme (mind a nem önálló, mind az önálló munkavégzésből, valamint a tőkejövedelemből) el nem éri a kötelező minimálbér huszonnégyszeresét (ami 2024-ben havi 266 800 forint).
Az adó mértéke a pozitív adóalap összegének 9%-a.
A belföldi és a külföldi vállalkozások adóalapja az adózás előtti eredmény, módosítva a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben részletezett korrekciós tételekkel, mint például elhatárolt veszteség, céltartalékok, adótörvény szerinti értékcsökkenés, bejelentett részesedés, bejelentett immateriális javak, osztalékok, kapott jogdíjak, kutatás és fejlesztés, nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, kiszabott szankciók, alul tőkésítés, számviteli törvény szerinti értékcsökkenés.
A gazdálkodó szervezeteknek az adóévet követő május 31-ig kell benyújtaniuk a TAO bevallásukat. Az eltérő üzleti év szerint működő adózók esetében a benyújtási határidő az üzleti évet követő ötödik hónap utolsó napja.
A belföldi illetőségű adózóknak társasági adót kell fizetniük a belföldről és a külföldről származó jövedelmük után (korlátlan adókötelezettség), míg a külföldi illetőségű adózóknak csak a belföldön végzett vállalkozási tevékenységükből származó jövedelem után kell adót fizetniük (korlátozott adókötelezettség).
Magyarország adókedvezményeket biztosít a filmkészítés és látvány-csapatsportok támogatásához, az üzleti növekedést, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokhoz, valamint a kis- és középvállalkozások finanszírozásához kapcsolódóan.
Attól, hogy egy társaság nem nyereséges, előfordulhat, hogy társasági adót kell fizetnie a jövedelem (nyereség) minimum, mint adóalap után. Ha az adózás előtti eredmény vagy az adóalap közül a nagyobbik érték nem éri el a jövedelem (nyereség) minimumot, az adózónak az adóbevallásában nyilatkoznia kell a költségszerkezetéről, vagy a jövedelem-(nyereség-) minimumot tekinti adóalapnak (összege a korrigált összes bevétel 2 %-a).
A magyar transzferárazási szabályok az OECD Transzferár Irányelvein alapulnak. Ennek megfelelően a csoporton belüli ügyletek árképzésének a szokásos piaci ár elvét kell követniük.
A magyar transzferár szabályozás nem rendelkezik arról, hogy melyik transzferárképzési módszert részesíti előnyben. A TAO törvény nevesíti az alkalmazható módszereket, és kijelenti, hogy egyéb módszereket csak a felsorolt módszerek megfelelő indokkal történő elutasítását követően lehet alkalmazni.
Magyarország 2017 őszén vezette be a CbC jelentési kötelezettséget. Az első érintett pénzügyi év 2016.
Magyarországon a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket transzferár dokumentációval kell alátámasztani; melynek hiányában az adóhatóság szigorú mulasztási bírságot szab ki minden hiányzó vagy hiányos dokumentáció esetében, amely 5 millió forinttól akár 10 millió forintig terjedhet az ugyanazon dokumentációval kapcsolatos ismételt mulasztások esetén.
Magyarország bevezette a Master file – Local file dokumentációs struktúrát a TP dokumentáció elrendezése és tartalmi követelményei tekintetében. A 2017-es üzleti év a korábbi szabályok szerint is dokumentálható, de 2018 üzleti évtől az új struktúra alkalmazása kötelező.
2023. január 1-jétől Magyarország adatszolgáltatási kötelezettséget vezetett be a kapcsolt felekkel folytatott ügyletekre vonatkozóan, amelyet a transzferár-dokumentációs kötelezettség hatálya alá tartozó minden egyes adóalany pénzforgalmiadó-bevallásában közzé kell tenni. A 2022-es pénzügyi évet érinti ez a szabály.
Az adókötelezettség a belföldi illetőségű magánszemélyek teljes jövedelmét, a külföldi magánszemélyek Magyarországon szerzett bevételeit vagy egyébként, nemzetközi szerződés, viszonosság alapján adóköteles jövedelmet érinti.
Az adóalanyok lehetnek mind a belföldi illetőségű magánszemélyek (magyar állampolgárok, kivéve azt a kettős állampolgárt, akinek Magyarországon nincs bejelentett lakhelye, továbbá az EGK-tagállamok állampolgárai, akiknek a magyarországi tartózkodási ideje meghaladja a 183 napot, illetőleg Magyarországon letelepedett jogállású harmadik országbeli állampolgárok, és azok, akiknek kizárólag Magyarországon van állandó lakóhelyük), mind a külföldi illetőségű magánszemélyek (ha Magyarországon jövedelmet szereznek, vagy nemzetközi szerződés szerint a megszerzett jövedelmük Magyarországon adóköteles).
Írók, újságírók, művészek, rendezők, színészek, zenészek és cirkuszi előadóművészek, akiknek éves jövedelme nem haladja meg a 60 millió forintot, vagy azok a sportolók és edzők, akiknek éves jövedelme nem haladja meg a 250 millió forintot, ők választhatják ezt a kedvező adóformát.
Ezen adó megfizetésével a magánszemély és kifizetője – a minimálbér összegét terhelő adók és járulékok kivételével-mentesül a személyi jövedelemadó, a Tbj.-ben meghatározott biztosítottat terhelő járulékok és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.
Az adó alapja pedig a magánszemély jövedelme csökkentve az áfával (ha a magánszemély egyébként áfát köteles fizetni). Az alkalmazandó adómérték ebben az esetben 13,5% a kifizetőnél / munkáltatónál, 15% a magánszemélynél és 9.5% a nyugdíjasmagánszemélynél.
Valamely másik EU tagállamban társadalombiztosítással fedezett magánszemélyek esetében az EKHO mértéke 9.5%. A kifizetőt nem terheli EKHO.
Az általános ÁFA adómérték az EU HÉA-irányelvvel összhangban Magyarországon 27%. Mindazonáltal bizonyos termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások a kedvezményes (0%, 5% és 18%) adómérték alá esnek.
Az ÁFA bevallásokat havonta, negyedévente vagy évente kell benyújtani. A bevallás benyújtásának határideje az adott időszakot követő hónap 20. napja.
Az éves ÁFA bevallást az adott adóévet követő február 25-ig kell benyújtani.
Intrastat: amennyiben az adóalany uniós ügyleteket bonyolít, az Intrastat statisztikai jelentéseket is be kell nyújtani. A beérkezések küszöbértéke 270 millió forint, míg a kiszállítások küszöbértéke 140 millió forint 2024-ben.
2024 elejétől bevezették az eÁFA rendszert, ami azt jelenti, hogy az adóhatóság ettől az évtől fakultatív módon áfabevallási tervezeteket és adminisztratív kedvezményeket kínál az adózóknak.
2021. július 1-től a MOSS rendszer OSS-re változott, és annak alkalmazása kibővült a távértékesítéssel és minden olyan, nem adóalany számára nyújtott szolgáltatással, ahol a teljesítés helye a fogyasztás helye szerinti tagállamban van. A távértékesítésben részt vevő adóalanyok az egyablakos ügyintézési rendszerben regisztrálhatnak és egyidejűleg több tagállam vonatkozásában is rendezhetik adókötelezettségeiket. Az adóbevallást negyedévente elektronikusan kell benyújtani az Uniós és nem EN-n kívüli egyablakos rendszerben.
Az EU-n kívülről származó áruk B2C távértékesítésére az import egyablakos rendszer (IOSS) alkalmazandó.
Az Uniós rendelkezéseknek megfelelőlen a nem adóalanyoknak történő távérékesítés küszönértéke 10 000 EUR.
Bizonyos termékek és szolgáltatások az alacsonyabb ÁFA kulcsok alá tartoznak.
A 0%-os kulcs a legalább heti 4 alkalommal megjelenő napilapokra vonatkozik 2024-től.
5%-os kulcs alkalmazandó bizonyos típusú tejre, baromfihúsra, halfilére és egyéb halhúsra, friss tojásra, gyógyszerekre, könyvekre, folyóiratokra, meghatározott nagy élő állatokra, távfűtési szolgáltatásokra, előadóművész által rendezvényeken nyújtott hangszeres élőzenei szolgáltatásra, kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásokra, éttermi szolgáltatásra és internetre..
18%-os kulcs alkalmazandó tejtermékekre, tejből, gabonából, lisztből, keményítőből készült termékekre és szabadtéri rendezvényre történő, kizárólag belépést biztosító szolgáltatásra.
Felhívjuk a figyelmet, hogy bizonyos szolgáltatások és termékek ÁFÁ-ját nem lehet levonni, mint például a különféle üzemanyagok és motorkerékpárok, személygépkocsik, taxi szolgáltatás, parkolási szolgáltatás, étel és ital, vendéglátó-ipari szolgáltatások és lakóingatlanok, valamint ezen épületek felújításával kapcsolatos tevékenységek.
Ha mind a vevő, mind a szállító belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok, és nincs olyan jogállásuk, amely alapján tőlük adó fizetése ne lenne követelhető, akkor bizonyos szolgáltatásokra és termékértékesítésre a belföldi fordított adózás mechanizmusát kell alkalmazni. Ahelyett, hogy a számlát áfa felszámításával állítaná ki, a számlán áthárított adót nem szerepeltethet és a számlán az eladónak fel kell tüntetnie, hogy a tranzakcióra a fordított adózás szabályai vonatkoznak; így a vevőnek kell áfát megfizetnie az adóhatóságnak.
Belföldi fordított adózás alkalmazandó azokra az építési-szerelési szolgáltatásokra, amelyek építési hatósági engedély-köteles, vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött ingatlan létrehozásával, bővítésével, átalakításával, vagy bontásával kapcsolatban merülnek fel, továbbá egyes fémipari termékek, gabonafélék, dologi biztosítékként nyújtott fedezet vagy ingatlanok értékesítésével kapcsolatosban – ha az értékesítő az értékesítését adókötelessé tette, és fordított adózás alkalmazandó továbbá meghatározott
A jogszabály előírja az azonnali és automatikus adatfeltöltést a Magyar Adóhatósághoz, az adóalanyok számlázó szoftverébe integrálva. 2021. április 1-jétől az élőszámla-adatszolgáltatás köre szinte minden HU ÁFA-azonosító alatt kiállított kimenő számlára kiterjedt.
Ennek a kötelezettségnek a be nem tartása jelentős mulasztási bírságot vonhat maga után.
építési és egyéb szerelési munkákhoz kapcsolódó munkaerő-kölcsönzés esetén.
Az eszköz vagy vagyoni betét megszerzése útján történő ingatlanszerzést vagyonszerzési illeték terhel. Az illeték alapja az ingatlan adóhatóság által megállapított piaci értéke.
Az illeték mértéke 4% ingatlanonként 1 milliárd forintig és 2% a fennmaradó összegre. Az ingatlanonként fizetendő illeték teljes összege maximum 200 millió forint.
Az önkormányzat illetékességi területén végzett állandó jellegű iparűzési tevékenységek adóalapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével (vagy egy bizonyos értékesítési bevétel felett a fent említett arányos részével), alvállalkozói díjakkal, anyagköltségekkel és a kutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségével.
Ideiglenes jellegű vállalkozási tevékenységek esetén az adó mértéke naptári naponként legfeljebb 5000 forint. Az adó bevezetése és kedvezményei az önkormányzat döntésétől függenek.
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
Az adó alanya, aki január 1-jén a tulajdonos.
Több tulajdonos esetén, az épületben lévő részesedés arányában kell adót fizetniük.
Az önkormányzat döntésétől függően az építményadót vagy a hasznos alapterület m2-ben (maximális fizetendő összeg 1 100 Ft / m2 / év) , vagy korrigált forgalmi érték (az épület korrigált forgalmi értékének legfeljebb 3,6%-a) alapján számítják ki.
A január 1-jén tulajdonos telekadót fizethet. Az önkormányzat döntésétől függően a telekadót vagy a föld terület m2-ben (a maximális adó mértéke 200 Ft / m2 / év) alapján, csökkentve az épület, épületrész, földterületből elfoglalt területével, vagy a föld korrigált forgalmi értéke (legfeljebb 3%) alapján kell kiszámítani.
Mivel az önkormányzatok döntései jelentősen befolyásolják mind az építményadót, mind a telekadót, ezért tanácsos beszerezni a szükséges információkat arról, hogy az adott önkormányzat pontosan melyik módszert alkalmazza.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az illetékes vámhatóság Magyarországon. Mivel Magyarország az Európai Unió tagállama és az áruk szabad mozgása a tagállamok között biztosított, külön vámeljárásokra nincs szükség kivéve, ha termékbeszerzéseink során túllépjük a magyar jövedéki törvényben meghatározott nem kereskedelmi mennyiséget.
A nem kereskedelmi célokra vásárolt áruk is mentesülnek a vámeljárások alól. Azonban bizonyos áruk vagy tárgyak, például alkohol, dohány, fegyverek, gyógyszerek és háziállatok szállítására a származási országtól és a szállítás módjától függően korlátozások vonatkoznak.
Az EU-n kívüli harmadik országokból érkező utasoknak szigorúbb korlátozásokkal kell szembesülniük ezen termékek tekintetében annál, mintha egy másik tagállamból érkeznének.
A fentieken túl az utasok mentesülnek az adó és vámfizetés alól az olyan áruk esetében, amelyek
legfeljebb 300 euró értékűek nem légi utas esetén
míg 430 euró értékűek a légi úton érkező utas esetén.
A 22 euró alatti importáruk behozatali áfamentessége megszűnt, ezen áruk esetében is vámáru nyilatkozat szükséges. Ettől az időponttól kezdve a szállítmányok behozatala után import ÁFA-t kell fizetni, függetlenül azok értékétől. 150 euró alatti értékű áru behozatala esetén azonban a vámmentesség változatlan marad, azaz, ha az áru értéke 150 euró alatti, a küldemény mentesül a vám alól, a teljes érték után ÁFA-t kell fizetni a szállítmány után.
Mind a visszatérítendő, mind a vissza nem térítendő ösztönzők elérhetőek a Magyarországra érkező vagy terjeszkedő befektetők számára. A beruházásokkal kapcsolatos ösztönzők fő típusai a következők:
Az ösztönzési lehetőségekről szóló rendeletek összhangban vannak az EU szabályaival. Mivel az adókedvezmények a legnépszerűbb és leggyakrabban használt ösztönző formák, ezért a későbbiekben bővebben kifejtjük azokat.
Magyarországon a beruházásokkal kapcsolatos társasági adókedvezményeknek két csoportja van:
egyik az adóalapot csökkenti,
a másik a számított adókötelezettségre van csökkentő hatással.
Az ilyen típusú kedvezményt az adóév utolsó napján kis- vagy középvállalkozásnak minősülő adózók alkalmazhatják, akiknek valamennyi tagja magánszemély. A kedvezmény alapján a vállalkozás jogosult az adózás előtti eredményét a korábban még használatba nem vett új eszközökkel kapcsolatos adóévi beruházások összegével csökkenteni. A kedvezmény összege nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség összegét.
A gazdálkodó szervezeteknek lehetőségük van fejlesztési tartalék képzésére, miközben csökkenthetik a felhalmozott nyereségüket a jövőbeni eszközbefektetésekre. Az üzleti év végén fejlesztési tartalékként lekötött összeg adóalap-csökkenő tétel a TAO törvény szerint. Mértéke legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és adóévenként maximum 10 milliárd forint. A lekötött tartalékot eszközbefektetésre kell felhasználni képzést követő 4 éven belül.
2021. január 1-jétől megszűnik a vállalatok fejlesztési tartalékának 10 milliárd forintos felső határa, így 2021-ben magasabb társasági adóelőny lesz elérhető.
A műemléki ingatlant vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlant, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant érintő kulturális örökségvédelmi célú beruházási projektek esetében az ingatlan felújítási (beruházási) költségének kétszeresét figyelembe lehet venni adóalap-csökkenő tételként. Arra is van továbbá lehetőség, hogy a kedvezményt a befektető kapcsolt vállalkozása is felhasználja. A kedvezmény összege a kiszámított adó szintjén nem haladhatja meg a 100 millió EUR forintot.
A kis- és középvállalkozások adókedvezményekre jogosultak a tárgyi eszköz beruházáshoz igénybe vett, pénzügyi intézménytől felvett hitel kamata alapján. Az adott évben érvényesíthető adókedvezmény megegyezik az üzleti év során fizetett kamat összegével.
Adózó az energiahatékonysági beruházások alapján adókedvezményre jogosult. Az adókedvezmény összege a beruházással kapcsolatban elszámolt költségek 30-65%-a, de legfeljebb 15 millió eurónak megfelelő forint összeg. Az adókedvezmény felhasználható a beruházás üzembe helyezésének évét követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben.
Az adózó jogosult fejlesztési adójóváírásra, ha:
ia) 50 millió forint értékű, kisvállalkozás által,
ib) 100 millió forint értékű, középvállalkozás által megvalósított beruházás, vagy
j. legalább 100 millió forint jelenértékű beruházást hajt végre szabad vállalkozási zóna területén, vagy
k. a nulla nettó kibocsátású célgazdaságra való átmenet stratégiai jelentőségű beruházásaira.
Az ilyen adójóváírás szabályait a TAO törvény mellett az adott kormányrendelet is meghatározza. Minden adójóváírásnak különböző kritériumai vannak. Az adójóváírás felhasználásának fő kritériuma az, hogy a kapcsolódó kérelmet az adópolitikáért felelős miniszterhez kell benyújtani.
Az adójóváírást 13 pénzügyi évben lehet felhasználni (először a beruházás aktiválását követő pénzügyi évben vagy az aktiválás pénzügyi évében, döntési jog alapján), de legkésőbb a kérelem benyújtását követő 16. pénzügyi évben.
Az adófizetőnek jelentési kötelezettsége van a beruházás részleteivel kapcsolatban azon pénzügyi években, amikor az adójóváírást figyelembe veszik. A jelentés az éves társasági adóbevallás része.
Az adójóváírást 13 pénzügyi évben lehet felhasználni (először a beruházás aktiválását követő pénzügyi évben vagy az aktiválás pénzügyi évében, döntési jog alapján), de legkésőbb a kérelem benyújtását követő 16. pénzügyi évben.
Az adófizetőnek jelentési kötelezettsége van a beruházás részleteivel kapcsolatban azon pénzügyi években, amikor az adójóváírást figyelembe veszik. A jelentés az éves társasági adóbevallás része.
Eseti tanácsadás | Adó compliance szolgáltatásaink | Nemzetközi adótanácsadás | Személyi jövedelemadó-tanácsadás | Adótanácsadás külföldiek részére | Tranzakciós tanácsadás | Transzferár nyilvántartás | Tanácsadói online portál | Szakmai adó- és pénzügyi képzések | Jogszabály szerinti számviteli szolgáltatások | Könyvelői beszámolók | Könyvelési online portál | Éves beszámoló & management riportok | Nemzetközi pénzügyi beszámolók | Microsoft Dynamics NAV
Accace Hungary
Accace Circle
Az Accace nemzetközi szinten az Accace Circle név alatt működő üzleti közösség, amely hasonló gondolkodású BPO-szolgáltatókból és tanácsadókból közösen létrehozott üzleti közösség, szakértői szolgáltatásokat és egyszerűsített folyamatokat nyújtva, odafigyelve a kiváló ügyfélélményre. Több mint 60 országot lefedve, közel 7000 szakemberrel 80 000 különböző ágazatban tevékenykedő ügyfelet támogatunk, akik többnyire nemzetközi és közepes méretű Fortune 500 cégek. Emellett körülbelül 800.000 bérpapírt állítunk ki ügyfeleinknek nemzetközi szinten.
Iratkozzon fel további szakértő véleményeinkért és összefoglalóinkért. Hírlevelünkről a későbbiekben bármikor leiratkozhat.
Már feliratkozott? Erősítse meg email címét alább, hogy letölthesse a PDF-et.
