A munkaviszonynak alapvetően két fajtája létezik, a határozott idejű, valamint a határozatlan idejű munkaviszony.

Határozott idejű munkaviszony

Magyarországon a határozott idejű munkaviszony naptári napok/hetek/hónapok, vagy egyéb, arra alkalmas módon kerül meghatározásra. A határozott idejű munkaviszony időtartama nem haladhatja meg az öt évet, beleértve az esetleges meghosszabbítását az ilyen jellegű munkaviszonynak, valamint a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belül megkötött újabb határozott idejű munkaviszonyt.

Lehetőség van a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítására, vagy egy másik határozott idejű munkaviszony megkötésére, az előző ilyen jellegű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belül, amennyiben azt a munkáltató jogos érdeke úgy kívánja. Ha a határozott idejű munkaviszonyt meghosszabbítják, vagy az előző munkaviszony megszűnésétől számított hat hónapon belül újabb határozott idejű munkaviszonyt létesítenek, és a munkaviszonyt ugyanabban vagy hasonló munkakörben biztosítják, nem írható elő próbaidő. Ha a munkaviszony időtartama nem haladja meg a tizenkét hónapot, a próbaidő hossza arányos.

Határozatlan idejű munkaviszony (állandó foglalkoztatás)

A felek szándéka szerint, ha nem határozzák meg a munkaviszony időtartamát, vagy „határozatlan időtartamra” hozzák azt létre, akkor a munkaszerződés határozatlan időre köttetik.

A elek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják.

Próbaidő kikötésére a határozott és a határozatlan munkaviszony keretében is lehetőség van. A próbaidőről szóló megállapodást a munkaszerződésbe kell foglalni.

Magyarországon a munkáltatóknak a bruttó bérek után az alábbi adó- és járulékfizetési kötelezettségeik vannak.

A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). A munkaidőt heti öt napra kell beosztani. A napi munkaidő növelhető vagy csökkenthető.

A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy munkáltató, vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).

A munkavállaló a magyar szabályozásnak megfelelően heti két pihenőnapra jogosult.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok eloszlása is lehet egyenlőtlen. A munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg.

Rendkívüli munkaidő

Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.

A túlóra:

1. a rendes munkaidőn kívüli,
2. a munkaidő óráin felül számolandó,
3. adott esetben a bérszámfejtéi időszak által lefedett heki munkaidőn túl értelmezhető;
4. ügyelet esetén.

Fizetett szabadság

Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. A munkavállalók életkoruktól függően 1-10 nap pótszabadságra jogosultak a Munka törvénykönyvében meghatározottak szerint. A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után is jár a pótszabadság (1 gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár). A gyermek utáni szabadságot a munkavállaló kérésére kell kiadni.

A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.

Gyermeke születésekor az apa legkésőbb a gyermek születését követő negyedik hónap végéig, vagy az örökbefogadásról szóló határozat végleges időpontjáig, ha a gyermeket örökbe fogadták, tíz munkanap szabadságra jogosult (a továbbiakban: apasági szabadság), amelyet az apa által kért napokon, legfeljebb két részletben kell kiadni.

A munkavállaló negyvennégy munkanap szülői szabadságra jogosult, amíg gyermeke el nem éri a hároméves kort. A szülői szabadságot legalább egyéves munkaviszony után kell kiadni.

A szabadságot a munkáltató a munkavállaló meghallgatását követően ütemezi be.

A munkaviszony első három hónapjának kivételével a munkáltató a szabadságból egy adott évben hét munkanapot legfeljebb két részletben, a munkavállaló által kért időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak legalább tizenöt nappal korábban értesítenie kell a munkáltatót erről a kérésről.

Eltérő megállapodás hiányában a szabadságot úgy kell kiosztani, hogy az egy naptári évben legalább tizennégy egymást követő napot tartalmazzon, amikor a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állás és a munkavégzési kötelezettség alól.

Fizetés nélküli szabadság

A fizetés nélküli szabadság, mint olyan, rendkívüli szabadságnak minősül, mely bizonyos esetekben adható, azonban vannak a Munka törvénykönyvében meghatározott esetek, melyekben kötelező kiadni.

A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

A munkavállaló fizetés nélküli szabadságra jogosult:

• a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig
• a harmadik életév betöltése után a munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt
• örökbefogadott gyermek gondozásának céljából a gondozott gyermek elhelyezésének kezdeti időpontjától számított három évig, vagy a feletti gyermeknél hat hónapig
• a gyermekgondozási ellátások folyósításának időtartamára
• a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára.

A felsoroltakon túl a felek közös megegyezéssel is megállapodhatnak fizetés nélküli szabadságban, annak ellenére, hogy erre a Munka törvénykönyve nem tartalmaz külön szabályozást. A munkavállalóknak a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó kérelmét írásban, legalább 15 nappal korábban kell közölniük. A fizetés nélküli távollét a munkavállaló által megjelölt időpontban, legkorábban a szabadság megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozat kézbesítéséről számított harmincadik napon ér véget.

Magyarországon többféle juttatás adható a munkavállalók részére, melyek között vannak vendéglátást, jólétet és szociális célokat támogatók is.

Általános gyakorlat az is, hogy a munkáltató költségtérítést nyújt a munkavállaló részére, például munkaruha hozzájárulást.

A munkáltató a következő juttatásokat nyújthatja:

• opcionális Cafeteri rendszer (a juttatásokat a munkáltató a juttatási listából választhatja meg előre meghatározott keretek között)

Leggyakoribb juttatási formák Magyarországon

• 2012. évi I. törvény – a Munka Törvénykönyvéről
• 2019. évi LXXX. törvény a szakképzési hozzájárulásról
• 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira, valamint e szolgáltatások fedezetéről
• 1997. évi LXXXI. törvény a Társadalombiztosítási Nyugellátásról
• 1997. évi LXXXII. törvény a Magánnyugdíjról és a Magánnyugdíjpénztárakról
• 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező Egészségbiztosítás Ellátásairól
• 1995. évi CXVII. törvény – a Személyi Jövedelemadóról
• 2010. évi LXXV. törvény – az Egyszerűsített Foglalkoztatásról