Vissza a Newsroom-ba
MUNKAJOG ÉS FOGLALKOZTATÁS 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar

Minimálbér, diákmunka, alkalmi munka Magyarországon 2016-ban | News Flash

8 március 2016

Mivel 2016. január 1-jével változott a minimálbér és a garantált bérminimum aktuális összege, ezért következő összefoglalónkban áttekintjük a 2016-ban alkalmazandó minimum összegeket, valamint kitérünk a diákmunka és az alkalmi munka fontosabb jellemzőire.

Letöltés

Minimálbér – Garantált bérminimum

Mindenekelőtt érdemes tisztázni, mit nevezünk minimálbérnek és mit garantált bérminimumnak.

  • minimálbér az a legkisebb munkabér, amelyet a munkáltató a kormány által rögzített rendelet szerint köteles fizetni a munkavállaló számára, míg a garantált bérminimum a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakört betöltő munkavállalók esetében érvényes minimum fizetést jelenti.

Itt azonban fontos kiemelni, hogy a garantált bérminimum alkalmazásának meghatározása során nem a munkavállaló képzettségét kell vizsgálni, hanem az általa betöltött munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi szint a meghatározó.

 A minimálbér és a garantált bérminimum összege

A 454/2015. (XII.29.) Korm. rendelet alapján a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2016-ban a következő:

  • Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében, 2016. január 1-jétől az alapbér havibér számítás esetén bruttó 111.000 forint, hetibér esetén 25.550 forint, napibér esetén 5.110 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 639 forint. A bruttó összeget – havi bérre vonatkoztatva – 31.635 forint munkaadói adó és járulék, valamint 37.185 forint munkavállalói adó és járulék terheli, így az államnak fizetett közteher teljes összege 68.820 forint. A munkavállalónál nettó 73.815 forint marad.
  • Teljes munkaidőben foglalkoztatott, ám legalább középfokú iskolai- vagy középfokú szakképzettséget igénylő munka esetében a munkavállalót megillető garantált bérminimum havibér számítása esetén bruttó 129.000 forint, hetibér esetén 29.690 forint, napibér esetén 5.940 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 742 forint. Ezt az összeget – havi bérre vonatkoztatva – 36.765 forint munkaadói adó és járulék, valamint 43.215 forint munkavállalói adó és járulék terheli, így az államnak fizetett közteher teljes összege 79.980 forint, és nettó 85.785 forintot kap a munkavállaló.

Fontos megjegyezni, hogy pillanatnyilag nincs olyan törvény által meghatározott bérminimum, amely felsőfokú végzettséghez, diplomához kötött munkakörökben való alkalmazáshoz lenne kötve.

Iskolaszövetkezeti diákmunka

Általánosságban diákmunkát bármely 16 év feletti, adóazonosítóval rendelkező diák végezhet, ugyanazokkal a törvényben foglalt minimálbér- és bérminimum feltételekkel, mint bárki más (annyi kikötéssel, hogy a 18 évnél fiatalabbak nem túlórázhatnak, illetve nem dolgozhatnak éjszaka). Azonban az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka speciális eset, ilyen formában csak nappali tagozatos hallgatók vállalhatnak munkát. Ez a legkedvezőbb munkavállalói adózási eset, ilyenkor csak a 15%-os személyi jövedelemadó kerül levonásra a fizetésből, mert az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt.

Alkalmi munka

Az alkalmi munka időtartama törvényben van rögzítve, naptári éven/hónapon/napon alapul, tehát töredék évre/hónapra is hatályos szabályzat. Egy naptári évben ez az időtartam legfeljebb 90 nap lehet, egy naptári hónapban pedig legfeljebb 15 nap, emellett az egybefüggő ledolgozott napok száma nem haladhatja meg az 5 napot.

Az alkalmi munka előnyei

A munkáltató az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás után, a munkakör típusától függően kell, hogy megfizesse a fix összegű közterhet. Eszerint a fizetendő közteher mértéke munkavállalónként a munkaviszony minden naptári napjára:

  • Filmipari statiszta munka: 3000 Ft
  • Alkalmi munka: 1000 Ft
  • Turisztikai idénymunka: 500 Ft
  • Mezőgazdasági idénymunka: 500 Ft.

Ez a fix közteher kiváltja az egyébként fizetendő járulékokat és adókat, tehát a munkáltató ilyen foglalkoztatás esetén mentesül a munkáltatót terhelő közterhek, valamint a személyi jövedelemadó-levonási kötelezettség alól. Továbbá a munkavállalót sem terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség ilyen jellegű munkaviszonyára való tekintettel.

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munka­viszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a  meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a köte­lező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.

Az alkalmi munka korlátozásai

Legfontosabb korlátozás a munkaadóval szemben, hogy az adott tárgyév januárját és júliusát megelőző hat hónap átlagos statisztikai létszámát figyelembe véve, az alkalmi munkában foglalkoztatottak napi száma nem haladhatja meg az

  • 1 főt, abban az esetben, ha a munkáltató nem foglalkoztat az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt;
  • 2 főt, abban az esetben, ha a munkáltató 1 és 5 fő közötti főállású személyt foglalkoztat;
  • 4 főt, abban az esetben, ha a munkáltató 6 és 20 fő közötti főállású személyt foglalkoztat;
  • illetve, 20-nál több munkavállaló esetén pedig a teljes létszám 20 százalékát.

Fontos felhívni rá a figyelmet, hogy az ilyen típusú foglalkoztatás esetében bár a ledolgozott napok száma beleszámít a nyugdíjalapba és jogosulttá teszi a munkavállalót a baleseti ellátásra és az álláskeresési járadékra, azonban nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, így például táppénzre nem jogosít fel.

Reméljük, hasznosnak tartotta összefoglalónkat. Tanácsadóink állnak rendelkezésére amennyiben kérdése merülne fel, esetleg részletesebb információkat szeretne kapni a témával kapcsolatban.

MUNKAJOG ÉS FOGLALKOZTATÁS 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar
downloadcrosschevron-leftarrow-leftarrow-right linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram