Vissza a Newsroom-ba
MUNKAJOG ÉS FOGLALKOZTATÁS 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar

Magyarországi bérpótlékok 2016-ban | News Flash

18 július 2016

Szinte minden munkavállalót érinthet a bérpótlékok kérdése, hiszen egy teljesen általános és nagyon sok feltételre kitérő kérdéskör, azonban sokak nincsenek tisztába ennek feltételeivel és részleteivel, ezért fontos lehet, hogy kitérjünk a főbb elemeire és tisztázzuk a fejekben, hogy mikor milyen juttatás illeti meg a munkavállalót bérpótlék formájában. Bár természetesen az összes bérpótlékot jelen cikkünkben nem tudjuk bemutatni, azonban igyekeztünk a legfontosabb elemeket kiemelni, hogy a leggyakoribb eseteket le tudjuk fedni.

Letöltés

Bérpótlék fogalma

Bérpótléknak nevezünk jelenleg minden olyan juttatást, amelyet a munkavállaló akkor kap, amikor munkavégzése az általánostól eltérő feltételek között telik, mely lehet a megszokottól különböző módon, időben, időtartamban végzett munka is. Alapja a bérpótléknak a munkaszerződésbe foglalt alapbér, a külön pótlék a munkavállalót ezen felül (a külön kategóriákban meghatározott) mértékben és módon illeti meg. Jelen cikkünkben a főbb pótlékok legfontosabb tudnivalóit fogjuk ismertetni.

Műszakpótlék

A Munka Törvényköve szerint, a műszakpótlék olyan munkabéren felüli pótlék, amelynek elsődleges feltétele, hogy csak az este 6 és reggel 6 óra közötti időtartamra fizethető. Azonban a feltételei ennél sokkal összetettebb, ugyanis előírás, hogy csak a rendszeresen változó beosztású embereket érinti ez a feltétel, azokat akik állandó jelleggel dolgoznak ilyen időintervallumban, azokra nem vonatkozik.

A műszakpótlék akkor jár egyértelműen, ha egy adott alkalmazott egy hónapban munkanapjai több mint egyharmadában eltér a beosztás szerinti munkaideje kezdő időpontjától úgy, hogy a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között 4 óra eltérés van. A pótlék mértéke 30% mely csupán az este 6 és reggel 6 közötti időtartamra vonatkozik, melyet kollektív szerződés esetén a munkáltató akár a szerződésben ki is zárhat, azonban munkaszerződés esetében csak a munkavállaló előnyére lehet eltérni.

Amennyiben a műszakpótlék munkaszüneti napra érvényes, olyankor a munkavállalót az adott napra járó munkabéren felül illeti meg a bérpótlék.

Éjszakai pótlék

Éjszakai pótlékra csak az számít jogosultnak, aki este 10 óra és reggel 6 óra között legalább egy órát dolgozik és nem jogosult a műszakpótlékra. Az éjszakai pótlék a törvényben meghatározott időtartamra jár, mértéke 15%, melytől kollektív szerződés esetében bármilyen irányban, míg munkaszerződés esetében csak a munkavállaló előnyére lehet eltérni.

Amennyiben az éjszakai pótlék munkaszüneti napra érvényes, olyankor a munkavállalót az adott napra járó munkabéren felül illeti meg a bérpótlék text

Munkaszüneti napra járó pótlék

A Munka Törvénykönyve az alábbi napokat sorolja a munkaszüneti napok közé Magyarországon:

  • január 1.
  • március 15.
  • húsvéthétfő
  • május 1.
  • pünkösdhétfő
  • augusztus 20
  • október 23.
  • november 1.
  • december 25-26

Amennyiben a munkaszüneti nap vasárnapra esik, abban az esetben a munkaszüneti napra vonatkozó szabályok érvényesek, nem pedig a vasárnapi munkavégzésé. Az erre a napra vonatkozó bérpótlék mértéke 100%. Munkaszüneti napon, rendes munkaidő keretében csupán olyan munkakörben lehet dolgozni, amire általános vagyonvédelem, egészséget vagy környezetet fenyegető kockázat megelőzése/elhárítása vagy pedig általánosan elfogadott társadalmi elvárások (vendéglátás, idegenforgalom) miatt van szükség.

Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék/Túlóra pótlék

Ez a bérpótlék típus talán a legelterjedtebb és ez érintheti a legtöbb embert. A túlóra azt az időtartamot jelenti, amikor a munkavállalónak már nincs munkaidő beosztás szerinti munkavégzési kötelezettsége, azonban mégis folytatnia kell a munkát vagy munkába kell állnia, akár pihenőnapján, munkaszüneti napján vagy szabadnapján. A túlóra mértéke azonban nem lehet végtelen, részletesen törvénybe vannak foglalva feltételei. A törvény szerint, minden munkavállaló (túlórával együtt) napi 12 órát és heti 48 órát dolgozhat legfeljebb, munkavégzései között jogosult a minimum 8 órás pihenőidőre és a túlóráktól függetlenül jogosult a heti 2 napnyi pihenőnapra.

Teljes munkaidős foglalkoztatás esetén munkaszerződéssel maximum évi 250, míg kollektív szerződéssel maximum évi 300 túlórára van szabályozva a túlóra mértéke, mely abban az esetben, ha a munkavállaló év közben kezdte meg munkáját, természetesen arányosan változik és amennyiben ez a keret elfogy, a munkaadónak nincs semmi törvényi és jogi lehetősége arra, hogy alkalmazottját munkába állítsa.

A munkaadó háromféleképpen kárpótolhatja munkavállalóit a túlórák miatt:

  • pihenőnap
  • szabadidő
  • bérpótlék

A bérpótlék mértéke túlóra esetén 50%. Amennyiben a túlóra pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, ez 100%-ra módosul, viszont ha a munkaadó erre az időszakra pihenőnapot biztosítana cserébe, az 50%-os bérpótlék abban az esetben is kötelező.

Vasárnapi pótlék

A vasárnapi pótlék módosult szabályai a legaktuálisabbak, ugyanis változtak a feltételek az áprilisi vasárnapi zárva tartás eltörlése óta, a munkavállalók az eddigi 100%-os bérpótlék helyett, mindössze 50%-os pótlékra jogosultak. A vasárnapi pótlék azonban nem jár mindenkinek, azok a munkavállalók, akik munkavégzésük típusából adódóan dolgoznak vasárnap is, nem csupán munkaszervezési okok miatt, azoknak a pótlék továbbra sem jár, ide tartoznak például a kereskedelemben dolgozók, a készenléti munkát végzők és a többműszakos munkarendben dolgozó munkavállalók.

Készenléti és ügyeleti pótlék

Érdekes kivétel a készenlét és az ügyelet, ugyanis alapesetben ilyenkor munkavégzés nem történik, csupán a munkavállaló folyamatos munkára képes állapotban áll rendelkezésére. Különbség közöttük, hogy amíg a készenlét esetében a munkavállaló határozza meg a helyet, ahol várakozik a rendelkezésre állás idejéig, addig az ügyelet esetében a munkaadó szabja meg a várakozás helyét.  Attól a pillanattól kezdve, hogy a munkavállaló munkába áll, onnantól az már a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés kategóriájába esik. Fontos, hogy ügyeletet vagy készenlétet csak abban az estben lehet elrendelni, ha az alkalmazott technológia megköveteli a folyamatos munkát/felügyeletet, ha munka egészséget vagy környezetet fenyegető kockázat megelőzése/elhárítása céljából- vagy pedig a közszükségletek folyamatos kiszolgálásának érdekében szükséges. Amennyiben a munkáltató alkalmazottját készenlétre vagy ügyeletre szeretné berendelni, abban az esetben a törvény szerint, annak részleteit már legalább egy héttel előtte ismertetnie kell azt munkavállalójával

Természetesen ez csak egy általános áttekintés, minden részletre nem lehet kitérni, tehát amennyiben úgy érzi, hogy szeretne többet megtudni a hazai bérpótlékukról, mértékükről és feltételeikről és részletesebb tájékoztatásra lenne szüksége, keressen meg minket bizalommal, tanácsadóink állnak szíves rendelkezésére.

MUNKAJOG ÉS FOGLALKOZTATÁS 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar
downloadcrosschevron-leftarrow-leftarrow-right linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram