Az adóváltozások 2025 január 1-jétől igen jelentősek, amelyek a személyi jövedelemadótól kezdve a társasági adón át a különböző ágazati adókig terjednek, érintve eljárási szabályokat is. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb módosításokat, változásokat, melyek az újévtől lesznek velünk.

Az adóváltozások elsősorban a 2024. évi LV. törvényben szabályozottak, melyeket 2024. november 28-én hirdettek ki.

1. Személyi jövedelemadó (SZJA) adóváltozások 2025-ben

Kedvezmények

A családi adókedvezmény összege két lépcsőben emelkedik a jövő évtől, első körben másfélszeresére, majd 2026-tól a jelenlegi mérték kétszeresére (az alább közölt számok adóban kifejezett mértékek, technikailag a kedvezmény adóalap-kedvezményként az adóalapból érvényesíthető):

• 2025. július 1-jétől:
  • 1 eltartott esetén: 15 000 Ft/hó
  • 2 eltartott esetén: 30 000 Ft/hó
  • 3 eltartott esetén: 49 500 Ft/hó
  • Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos eltartott esetén: +15 000 Ft/hó
• 2026. január 1-jétől:
  • 1 eltartott esetén: 20 000 Ft/hó
  • 2 eltartott esetén: 40 000 Ft/hó
  • 3 eltartott esetén: 66 000 Ft/hó
  • Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos eltartott esetén: +20 000 Ft/hó

Fontos megjegyezni, hogy 2025. január 1-jétől a családi kedvezményt, valamint a 25 év alatti fiatalok és az első házasok kedvezményét csak az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgárai és a Magyarországgal szomszédos, nem EGT-államok állampolgárai vehetik igénybe, azaz más harmadik ország állampolgárai nem.

Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások

A Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) rendszere jelentős változásokon megy keresztül:

• Új zseb: “Aktív Magyarok” néven új alszámla jön létre, amely aktív időtöltéssel kapcsolatos szolgáltatásokra használható fel. A munkáltató havonta legfeljebb 10 000 Ft-ot utalhat erre a célra a munkavállalók SZÉP-kártyájára.
• Emelkedő keretösszeg: Az éves keret 450 000 Ft-ról az Aktív Magyarok zsebre tekintettel így 570 000 Ft-ra nő. Fontos, hogy a már megszokott zsebre vonatkozó éves keretösszeg változatlanul marad 450.000 forint
• Lakásfelújítás: A 2025. január 1-jén a kártyán lévő és 2025-ben utalt összegek 50%-a lakásfelújításra is fordítható lesz.

Ezenkívül 2025-től béren kívüli juttatásnak minősül a lakhatási támogatás, amely lakás bérleti díjára vagy lakáscélú hitel törlesztésére fordítható. Ez a támogatás azonban csak 35 év alatti munkavállalóknak nyújtható, éves szinten legfeljebb 1,8 millió forintig (havi 150.000 forintig).

Mind a lakhatási támogatás, mind a SZÉP-kártya esetében a fenti keretösszegek meghaladását követően a jövedelmet ún. egyes meghatározott juttatásként kell adóztatni, azaz az adóteher magasabb lesz mint a béren kívüli juttatások esetében.

Adómentes juttatások és bevételek

Az új adócsomag szélesíti az adómentes bevételek körét is:

• A hallgatói hiteltartozás gyermekvállaláshoz kötött elengedése, valamint a törlesztéshez kapcsolódó munkáltatói juttatás összege adómentes lesz.
• Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása is adómentes lesz 2025-ben.
• Sport témájú adómentességek is bekerültek a csomagba, így adómentes lesz a kifizető által fenntartott sportlétesítmény és az ott tartott eszközök kedvezményes, ingyenes használata, valamint az egyes kiemelt sportrendezvényekre, nemzeti rendezvényekre reprezentáció és üzleti ajándékként adott belépők is.
• Állatkerti belépők: A kulturális belépőkhöz hasonlóan 2025-től az állatkerti belépők és bérletek is adómentessé válnak, évente legfeljebb a minimálbér összegéig.
• Visszaváltási díj: A hulladék visszaváltási díja adómentes lesz a magánszemélyek számára.
• Műemléki ingatlanok: A műemlék ingatlanok 3 éven túli értékesítéséből származó jövedelem adómentes lesz, ha a tulajdonos a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően felújította az ingatlant (műemléki helyreállítását elvégezte), és erről hatósági igazolással rendelkezik.
• Energiamegtakarítás: Visszamenőlegesen, 2024. január 1-jétől adómentessé válik a hitelesített energiamegtakarítással összefüggő jövedelem, például a beruházásra vagy korszerűsítésre kapott bevétel.
• Kártérítés, kárpótlás, kártalanítás, sérelemdíj, vagyoni elégtételként kapott összeg – mindezek adómentesek, feltéve, hogy azok nem jövedelmet pótlóak. További feltétel, hogy a sérelemdíj nem lehet adómentes, amennyiben a felek annak mértékéről peren kívül állapodnak meg.

Kamatjövedelem adóváltozásai 2025-ben

A kamatjövedelem szerzésének helyére vonatkozó rendelkezések pontosításra kerültek, melyek alapján a jogszabály pontos iránymutatást ad a magyar adóügyi illetőségű, illetve a külföldi adóügyi illetőségű személyek ilyen jellegű jövedelmének adóztathatóságával kapcsolatban.

Szellemi termék apportja – adómentesség

Az innováció támogatása érdekében a start-up vállalkozások segítéseként 2025-től adómentessé válik a magánszemély tulajdonos (azaz eredeti jogosult) szellemi termékének a társaság részére történő apporja.

Magánszálláshelyeket érintő változások

A kereskedelemről szóló törvény korábbi módosítása a magánszálláshely fogalmát bővítette, amely lakásra, üdülőre és azóta már az emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épületre is vonatkozik. Ez a változás beépült az Szja törvénybe is, amely újraszabályozza a fizetővendéglátó tevékenységet végzők tételes átalányadózását.

2025. január 1-jétől tételes átalányadózás csak akkor lesz választható, ha a magánszemély tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő, legfeljebb 3 ingatlanban folytatja a magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységet. Több ingatlan esetén az adókötelezettséget az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni.

A magánszálláshely-szolgáltatók és a szállodák közötti adózási versenyfeltételek közelítése érdekében emelkedik a tételes átalányadó éves mértéke. 2025. január 1-jétől a lakószobánként fizetendő adó éves összege 150.000 forintra nő azon településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót, míg 38.400 forint marad azokon a településeken, ahol ezt az értéket nem érte el.

A NAV minden év január 31-éig honlapján közzéteszi a magasabb adóteherrel érintett települések listáját (2025-ben már január 15-éig).

Átalányadózás adóváltozásai 2025-ben

2025-től bővül a 80 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult vállalkozó köre, és a postai közreműködői tevékenységet végzők is választhatják azt. Emellett, az újévtől már a 80 százalékos mértékű költséghányadra jogosult vállalkozók tevékenységeit a jogszabály az ÖVTJ kódok alapján határozza meg.

2. Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) változásai 2025-ben

• Tartós befektetési számlák (TBSZ): Ha a TBSZ-t 5 éven belül feltörik, a lekötési hozam után szociális hozzájárulási adót kell fizetni (felső korlát nélkül):
  • 3 éven belüli feltörés esetén 13%, míg
  • 3-5 év közötti feltörés esetén 8% mértékben
• Munkaerőpiacra lépők kedvezménye: 2025-től a munkáltató a szociális hozzájárulási adó alapját az eddigi 2 év helyett csak 1 évig csökkentheti a minimálbér összegével, az ezt követő 6 hónapban pedig ennek 50%-ával.
• Szakirányú oktatás és duális képzés: Az ezt érintő adókedvezmények is korlátozás alá esnek 2025-től.

3. Társasági adózás változásai 2025-ben

• Adóalap-korrekciók:
  • 2024. november 29-től lehetőség nyílik a kettős költség- és ráfordításlevonások csökkentő tételként történő elszámolására, ha az a duplán elszámolt bevétellel szemben történik.
  • A veszélyes hulladékok tárolására igénybe vett földterület és telek után elszámolt számviteli törvény szerinti értékcsökkenés a társasági adózásban is érvényesíthető lesz már a 2024. adóévre is.
  • Elszámolható költség lesz mindazon ingyenes juttatás, melyet a látványcsapatsportban működő hivatásos sportszervezet számára nyújtanak, ha annak árbevétele legalább 75%-a sporttevékenységből származik. További megszorítás, hogy a juttatás nem haladhatja meg a juttató árbevételének 1 százalékát, az nem adóalap- és adókedvezmény keretében történik, illetve megfelelő igazolást kap.
• Adókedvezmények:
  • A látványcsapatsportok támogatásának körében új jogcím lesz a sportcélú ingatlanok üzemeltetésének támogatása, melyhez a támogatási igazolás további kiegészítése szükséges.
  • A K+F adókedvezmény (a 2024-ben az adóalapkedvezmény mellé bevezetett új típusú kedvezmény) esetében pontosítás történt: a kedvezmény a 2024. január 1-jétől kezdődően megkezdett projekt elszámolható költségeire alkalmazható.

4. Általános forgalmi adó (ÁFA) változásai 2025-ben

• Az M-lapokon a befogadott számlákról forintban kell adatot szolgáltatatni az eddigi ezer forint helyett.
• Külföldi teljesítési hely esetén élhetnek a belföldi adóalanyok a levonási joggal, ha az ügylet belföldi teljesítés esetén is levonásra jogosítónak minősülne.
• Alanyi adómentesség a nemzetközi ügyletekben – az Áfa tv. szabályai kiegészültek, így a nemzetközi alanyi adómentesség választása külföldön teljesített ügyletekre és távértékesítésekre is lehetséges, külön nyilatkozat alapján, amennyiben a szükséges feltételeknek az adózó megfelel (EU-s összesített, illetve tagállami értékhatár). Az import egyablakos rendszer ekkor nem alkalmazható.
• Újépítésű ingatlanok esetében marad 2026. végéig az 5%-os adókulcs, elhúzódó építkezések esetében pedig a meghatározott kereteken belül 2030. végéig érvényben marad.
• Belföldi fordított adózás hatálya alá kerül az adóalany kereskedők közötti földgáz értékesítés.
• Nyugta alapján is alkalmazható lesz adóalap-csökkentés júliustól, így nem lesz feltétel ehhez (skontó, rabatt, egyéb üzletpolitikai célú árengedmény), hogy korábban számlát állítottak ki az ügyletről.
• Az e-Nyugta rendszer bevezetése 2025. július 1-jére tolódik.

5. Globális minimumadó változásai 2025-ben

• A helyi képviselő bejelentési kötelezettségének részleteit is tartalmazza a módosítás, a csoporttagok adatait és minősítését (kiegészítő adó részarányát) is meg kell adni a bejelentés során.
• QDMMT előlegbevallási és fizetési kötelezettség (elismert belföldi kiegészítőadó-előleg) terheli a csoporttagokat az adóév végétől számított tizenegyedik hónap 20. napjáig. Kijelölt helyi képviselő esetén egyetlen bevallást kell benyújtani valamennyi belföldi csoporttag vonatkozásában.

6. Egyéb, ágazati és extraprofitadók

• Kivezetésre kerülnek egyes extraprofitadók
• A reklámadót további egy évre felfüggesztik, így 0%-os marad az adókulcs, illetve a légitársaságok hozzájárulását is kivezetik az újévtől.

Kiskereskedelmi adó

A kiskereskedelmi adóban továbbra is maradnak az emelt mértékek, illetve január 1-jétől a platformok üzemeltetői is kötelezetté válnak, tekintet nélkül arra, hogy belföldiek vagy külföldiek. Kötelezett platformüzemeltetők azok a szervezetek, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak online piacteret.

A módosítás értelmében a platformüzemeltetőknek keletkezik adófizetési kötelezettsége a platformon keresztül eladott áruk értékesítéséből származó nettó árbevétel együttes összege után. A platformon keresztül végzett kiskereskedelmi tevékenység tekintetében nem a kiskereskedő, hanem a platformüzemeltető lesz tehát az adóalany. Az adóalap kiszámítására számos részletszabályt tartalmaz a törvény, illetve ettől függetlenül a kiskereskedő adatszolgáltatási kötelezettségéről (aki platformon, platformokon keresztül értékesít) rendelkezik.

Pénzügyi tranzakciós illeték

A korábban bevezetett illetékmértékeket törvényi szintre emelték, így a korábban bevezetett magasabb mértékek maradnak a jövőben is.

7. Helyi adók változásai 2025-ben

• A műemlékek építményadó mentesek lesznek a megszerzés évében és az azt követő 3 évben 100 millió eurós támogatástartamig.
• Az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény is adómentes lesz, ha a megfelelő hatósági igazolvány rendelkezésre áll.
• Megszűnnek a különleges gazdasági övezetek.

8. Környezetvédelmi termékdíj változásai 2025-ben

Egy még ki nem hirdetett, de elfogadott törvénymódosítás (egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvény) alapján 2025. január 1-jétől megszűnnek az EPR-rel (kiterjesztett gyártói felelősség) is érintett termékkörök esetében a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség. Habár technikailag ezekben az esetekben a termékdíj mértéke már eddig is nulla volt, januártól már regisztrációs és bevallási kötelezettség sem terheli ezekkel kapcsolatban az adózókat.

Fontos, hogy a 2024. IV. negyedévének vonatkozásában még a 2024-es szabályok alapján kell eljárni, azaz megfelelően adatot kell szolgáltatni a kettős kötelezettséggel érintett termékekről is.

Az adóhatóság az EPR-rel is érintett termékkörök regisztrációjának törléséről a termékdíj rendszerében hivatalból gondoskodik.

9. Gépjárművekhez kapcsolódó kötelezettségek

• A regisztrációs adó kapcsán megszűnik a hibrid és plug-in hibrid járművekre a nullás adómérték és kedvezmény. A regisztrációs adó mértéke 2026-tól kezdődően az infláció mértékével (előző évi júliusi adat) növekszik majd.
• A gépjárműadó 2025-től szintén inflációkövető lesz, a növekedés mértékét a NAV teszi közzé. A hibrid és plug-in hibrid járművek 2026. végéig mentesülnek az adó alól.
• A cégautóadó mértéke jelentősen emelkedik 2025-től, majd 2026-tól kezdődően szintén inflációkövető lesz annak valamennyi tétele. A hibrid és plug-in hibrid járművek 2026 végéig mentesülnek a cégautóadó alól is, utána azonban már nem

10. Illetékek változásai 2025-ben

• Az öröklési illeték megszűnik a nemzeti emléknek minősülő műemlék lakóépület és ebben lévő lakás öröklésének vonatkozásában.
• A visszterhes vagyonátruházási illeték (ezzel együtt az ingyenes szerzés utáni is) a gépjárművek és pótkocsi tulajdonszerzésével kapcsolatban emelkedik az infláció mértékével a NAV közleménye alapján.
• A polgári eljárások illetéke egyes esetekben alacsonyabb lesz a bírói eljárás hozzáférhetőségének jegyében.

11. Eljárási szabályok

• Adategyeztetési eljárásként új eljárás kerül bevezetésre 2025-től, így az eltérő adatszolgáltatások esetén a NAV majd a korábbi jogkövetési vizsgálatok helyett kifejezetten erre vonatkozó eljárást tud lefolytatni. Az adózó köteles lesz a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül, az erre kijelölt elektronikus felületen elvégezni az adategyeztetést. Ha az adózó ennek nem tesz eleget, 300 ezer forintos mulasztási bírsággal sújtható majd.
• A jogkövetési vizsgálat szempontrendszerét kiterjesztik, különös tekintettel a transzferárakra vonatkozó esetkörre – lehetőség nyílik így a szokásos piaci árral kapcsolatos nyilvántartási és iratmegőrzési kötelezettségek ellenőrzésére, illetve a dokumentumok vizsgálatára is.
• Online meghallgatásra is lehetőség lesz már a jövőben az adóhatósági eljárásokban.
• Törvényi szintre emelkednek a megemelt mulasztási bírságok, azaz a természetes személyek esetében 400 ezer forint, míg nem természetes személy adózók esetében 1 millió forint lesz a felső határ. Foglalkoztatotti bejelentés elmulasztása vagy számla- és nyugtakibocsátás elmulasztása, iratmegőrzési kötelezettség megszegése esetén a bírság maximuma 2 millió forint.
• Üzletbezárás helyett mulasztási bírság megfizetésével kiváltható lesz, de csak abban az esetben, ha az adózó lemond a mulasztást megállapító határozattal szembeni fellebbezési jogáról.
• 180 helyett 90 napra csökken a türelmi idő 2025-től az összesítő nyilatkozat, valamint a havi adó- és járulékbevallás kapcsán az adószám törlését megelőzően.
• Munkáltató is kérheti a külföldi munkavállaló adóazonosító jelét a hatóságtól harmadik országos munkavállaló esetén.
• A székhelyszolgáltatók nyilvántartásban szereplését is ellenőrzi a NAV.
• A csoportos TAO-alanyok megszűnése esetén 90 nap áll majd rendelkezésre a záróbevallás benyújtására.
• Pénzforgalmi számlanyitásra lesznek kötelezettek a fióktelepek is 2025-től.