A munka törvénykönyve: Az üzleti érdekek védelme munkaviszony megszünésekor | News Flash

Az üzleti érdekek védelmének elismert és alkalmazott elemei

A munkavállalóknak tilos olyan magatartást folytatnia, amivel veszélyeztetheti a munkáltató gazdasági érdekeit, károsíthatja a munkáltató jó hírnevét vagy a munkaviszony célját. A munkaszerződés még tartalmazhat ezeken kívül további előírásokat a munkaviszonnyal kapcsolatban.

Ezen felül a munkavállaló nem fejezheti ki véleményét olyan formában, amely komoly kárt okozhat a munkáltató jó hírének vagy gazdasági és üzleti érdekeinek.

A felek elfogadhatnak egy versenytilalmi megállapodást, amely a munkaviszony megszűnése után lép érvénybe.

A versenytilalmi megállapodás akkor léphet érvénybe, ha maximum két évre szól és a munkavállaló megfelelő kompenzációban részesül a kikötés által keletkezett kötelezettsége miatt. A munkavállaló, azonnali felmondás esetén, felmentést kérvényezhet a versenytilalmi megállapodás alól.

A versenytilalmi megállapodásra nem vonatkozik további fizetési kötelezettség a munkaviszony időtartama alatt vagy egyéb törvények által sem. A versenytilalmi megegyezés csak akkor érvényes, ha a munkavállaló kompenzációban részesül a munkaviszony felbontása után. A kompenzáció mértéke a kikötés minőségétől és időtartamától függ. A megfelelő kompenzáció mértéke legalább az alapbér egy harmada kell, hogy legyen.

Adatvédelmi szabályzat

A munkáltató felhasználhatja a munkavállaló azon személyes adatait, amelyek szükségesek a munkaviszony létesítéséhez.
A munkavállalókat értesíteni kell arról, hogy mely személyes adataik kerülnek felhasználásra. Ha a munkáltató további személyes adathoz akar hozzáférni, ami nem feltétlenül szükséges, akkor a munkavállalótól kell jóváhagyást kérnie.

A munkáltató kiadhat személyes adatot vagy véleményt harmadik személynek a munkavállalóról törvényben előírt esetekben vagy a munkavállaló jóváhagyásával.

A munkáltatónak értesítenie kell a munkavállalókat a személyes adataik felhasználásával kapcsolatban.

A munkáltató folytathat vizsgálatot a munkavállaló hátteréről, mint bűnügyi nyilvántartás ellenőrzése, de korlátozások itt is vannak. Az ellenőrzés megengedett mértéke attól függ, hogy a munkavállaló milyen pozícióban fog dolgozni. De a vizsgálat nem szegheti meg a munkavállaló személyes jogait.

A munkáltatók ált lában figyelhetik a munkavállalók viselkedését, de csak olyan mértékben, ami a munkaviszony minősége indokolja. A munkáltató megfigyelési módszere és formája nem sértheti az emberi méltóságot.
A munkavállalók személyes élete nem sérthető meg. A munkáltatónak tájékoztatni kell a munkavállalókat a megfigyelés formájáról.
A kimenő e-mailek ellenőrzése csak akkor lehetséges, ha az e-mail rendszer nem használható személyes üzenetek küldésére.   A bejövő üzenetek ellenőrzése viszont ilyen esetben is korlátozott. A munkáltatók szabályozhatják az irodai eszközök használatát.

Bírósági ügyek és eljárások

A Közigazgatási és Munkaügyi bíróság jár el a munkaüggyel kapcsolatos bírósági perek esetében. Az elsőfokú bíróság laikusok bevonásával dönt az ügyekről. A munkavégzés formája dönti el azt, hogy melyik bírósági egység foglalkozik vele. Egy fellebbezés beérkezhet a felsőfokú bírósághoz, de a megyei bíróság hoz döntést.

A munkavállalók a folytathatnak munkaviszonyukkal kapcsolatos peres eljárást a bíróságon, de a szakszervezetek és üzemi tanácsok is indíthatnak peres eljárást a Munka Törvénykönyve vagy közös megegyezés alapján. Az elévülés ideje 3 év (bűncselekmény által okozott kár esetén 5 év vagy több, az egyes esetekhez meghatározott elévülési idő tartozik). 30 napon belül kell eljárást kezdeményezni a következők esetében: egyoldalú szerződésmódosítás, jogtalan elbocsátás, szankció kötelezettség megszegése miatt és valótlan munkaszerződés. Munkaviszony megszüntetésekor létrejött megegyezés elleni fellebbezés esetén különböző szabályok érvényesek.

Bírósági ügyek esetében illeték fizetése kötelező minden egyes fokon, ami megállapítható 15 ezer és 3.5 millió forint között, százalékban meghatározva.

A munkavállaló felmentést kaphat az illeték fizetése alól, ha nehéz anyagi helyzetben van, amit a törvény határoz meg. A munkavállalók felmentést kapnak az illetékek és egyéb díjak előre való fizetésétől is.

Kötelező kiegyezés is történhet, ha kollektív szerződés vagy a munkaszerződés ezt lehetővé teszi.

A munkáltató és a szakszervezet felállíthat egy kiegyezési bizottságot, ami közreműködik a vita megoldásában. Az olyan vita esetén, ami a szakszervezetet vagy a jóléti alapot érinti döntőbíró hoz ítéletet.

Az elsőfokú ítélet ellen lehetséges fellebbezni. Statisztikai adatok alapján két ítélet meghozatala átlagosan 22 hónap időtartamra tehető.

Ezzel a végére értünk kétrészes hírlevelünknek a magyar Munka Törvénykönyvéről. Bár ennél sokkal bonyolultabb munkaügyi szabályok is léteznek, hírlevelünkben általános útmutatót készítettünk, ami az alapvető szabályokat foglalja össze ami hasznára válhat a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is.

Ha további munkaüggyel kapcsolatos kérdései merültek fel keressen fel minket!