INGYENES HOZZÁFÉRÉS
Jogszabályi frissítéseink megkönnyítik az Ön vállalkozását érintő legújabb változások figyelemmel kísérését. Kérje a legfrissebb szakmai cikkeinket és véleményeinket, tippjeinket, tanulmányainkat, regionális áttekintéseinket és közelgő eseményeinket, valamint a legfrissebb Accace híreket egyenesen a postafiókjába.
Tekintse meg szakmai cikkeinket a Newsroom-ban!
Csakis olyan releváns információkat küldünk Önnek, amelyek véleményünk szerint érdekelhetik, míg személyes adatait az adatvédelmi irányelveink és a GDPR nyilatkozatunknak.
Nem tud feliratkozni? Próbálja ki ezt az oldalt.
A magyar jogszabályok követik az európai jogalkotást és a munkajog nemzetközi tendenciáit, miközben megmutatják a nemzeti szabályozásban rejlő jellemzőket.
A magyarországi munkaviszonyokat a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény és más munkajogi jogszabályok, a kollektív szerződések és az egyéni munkaszerződések szabályozzák.
A magyarországi munkaviták kapcsán a bíróságok általában védik a munkavállalók jogait a Munka törvénykönyve, a kollektív szerződések és a munkaszerződések gyakran a munkavállalók javát szolgáló értelmezésével. Magyarországon összességében a peres trendek tükrözik a kékgalléros alkalmazottak által kezdeményezett peres ügyek számának csökkenését, miközben egyre több fehérgalléros alkalmazott, különösen a vezetők és a kulcsfontosságú alkalmazottak, munkapereket kezdeményeznek a munkáltatóikkal szemben.
A munkaviszonynak alapvetően két fajtája létezik, a határozott idejű, valamint a határozatlan idejű munkaviszony.
Határozott idejű munkaviszony
Határozatlan idejű munkaviszony
Magyarországon a határozott idejű munkaviszony naptári napok/hetek/hónapok, vagy egyéb, arra alkalmas módon kerül meghatározásra. A határozott idejű munkaviszony időtartama nem haladhatja meg az öt évet, beleértve az esetleges meghosszabbítását az ilyen jellegű munkaviszonynak, valamint a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belül megkötött újabb határozott idejű munkaviszonyt.
Lehetőség van a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítására, vagy egy másik határozott idejű munkaviszony megkötésére, az előző ilyen jellegű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belül, amennyiben azt a munkáltató jogos érdeke úgy kívánja.
A felek szándéka szerint, ha nem határozzák meg a munkaviszony időtartamát, vagy „határozatlan időtartamra” hozzák azt létre, akkor a munkaszerződés határozatlan időre köttetik.
A magyar jogszabályoknak megfelelően a munkaszerződést írásba kell foglalni, mintegy a munkaviszony létesítésének előfeltételeként. A munkaszerződés elkészítése és a munkavállalóhoz való eljuttatása a munkáltató feladata.
Vannak alapvető pontok, melyeket a munkaszerződésbe bele kell foglalni. A szerződő feleknek meg kell állapodniuk mind a személyi alapbért, mind pedig a munkavállaló munkakörét illetően. Ez a két elem a Munka törvénykönyve alapján nélkülözhetetlenek a munkaszerződésben.
A munkavégzés helyének, a munkaszerződés időtartamának megjelölése, valamint a munkaviszony kezdő dátuma nem képezik a munkaszerződés kötelező elemeit (amennyiben az előbbiekben felsoroltak nem képezik a munkaszerződés részét, az nem befolyásolja sem a munkaszerződés, sem pedig a munkaviszony érvényességét). A munkavégzés helye lehet egy város, régió, vagy ország is.
Amennyiben a szerződő felek elmulasztják meghatározni a munkavégzés helyét, úgy az a hely fog a munkavégzés helyének minősülni, ahol a munkavállaló rendszeresen elvégzi a munkát. A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.
A fent említett alapvető és kötelező elemeken túl a szerződő feleknek lehetőségük van további pontokkal is kiegészíteni a munkaszerződést, igényeiknek megfelelően. Egy dologra kell ebben az esetben figyelemmel lenni, méghozzá arra, hogy olyan tétel ne kerüljön a munkaszerződésbe, amely sérti a jogszabályi előírásokat.
Általános szabály, hogy a munkaszerződésben a szerződő felek a munkavállaló javára eltérhetnek a Munka tv. Második részében foglalt rendelkezésektől.
Vezető tisztségviselő pozíciót beöltő munkavállalók esetében a feleknek meg kell állapodniuk a foglalkoztatási feltételekről. Az ilyen pozícióra a Munka Törvénykönyve kevesebb minimum követelmény betartását és alkalmazását írja elő.
A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják
A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.
Próbaidő kikötésére a határozott és a határozatlan munkaviszony keretében is lehetőség van.
A próbaidőről szóló megállapodást a munkaszerződésbe kell foglalni.
A munkaviszony megszűnésének esetei a felek szándékától függenek. A munkaviszony megszűnésének eseteit jogszabály határozza meg, melyektől eltérni nem lehet.
A munkaviszony a magyar szabályoknak megfelelően háromféleképpen szüntethető meg:
Közös megegyezéssel
Felmondással
Azonnali hatályú felmondással
A munkaviszony felmondással történő megszüntetésére a munkavállaló és a munkáltató is jogosult. Amennyiben a felek úgy állapodnak meg, akkor a munkaviszony nem szüntethető meg felmondással legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig.
A munkáltató által történő felmondás esetében írásban köteles világosan indokolni a felmondás okát. Az indoknak valóságosnak, hitelesnek és okszerűnek kell lennie. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti
A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött
A felek hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak. A felmondási idő a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén legfeljebb a határozott idő lejártáig tart.
Amunkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését nem szabályozza a Munka törvénykönyve. Közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés esetén a feleknek lehetőségük van egymással szabadon megállapodni a megszüntetés feltételeiről.
A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.
A tudomásszerzés időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják.
Azonnali hatályú felmondás esetén a munkáltató és a munkavállaló is köteles indokolni a megszüntetés okát.
Magyarországon a munkáltatóknak a bruttó bérek után az alábbi adó- és járulékfizetési kötelezettségeik vannak.
Közteher | Munkavállaló | Munkáltató |
Szociális hozzájárulási adó | – | 13 % |
Szakképzési hozzájárulás | – | – |
Személyi jövedelemadó | 15 % | – |
Nyugdíjjárulék |
– | – |
Egészségügyi hozzájárulás |
18.5 % | – |
Munkaerő-piaci járulék |
– | – |
TOTAL | 33.5 % | 13% |
A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). A munkaidőt heti öt napra kell beosztani. A napi munkaidő növelhető vagy csökkenthető.
A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).
A munkavállaló a magyar szabályozásnak megfelelően heti két pihenőnapra jogosult.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok eloszlása is lehet egyenlőtlen. A munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg.
Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.
A túlóra:
Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. A munkavállalók életkoruktól függően 1-10 nap pótszabadságra jogosultak a Munka törvénykönyvében meghatározottak szerint. A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után is jár a pótszabadság (1 gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár).
A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.
A fizetés nélküli szabadság, mint olyan, rendkívüli szabadságnak minősül, mely bizonyos esetekben adható, azonban vannak a Munka törvénykönyvében meghatározott esetek, melyekben kötelező kiadni.
A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.
A felsoroltakon túl a felek közös megegyezéssel is megállapodhatnak fizetés nélküli szabadságban, annak ellenére, hogy erre a Munka törvénykönyve nem tartalmaz külön szabályozást. A munkavállalóknak a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó kérelmét írásban, legalább 15 nappal korábban kell közölniük. A fizetés nélküli távollét a munkavállaló által megjelölt időpontban, legkorábban a szabadság megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozat kézbesítéséről számított harmincadik napon ér véget.
Magyarországon többféle juttatás adható a munkavállalók részére, melyek között vannak vendéglátást, jólétet és szociális célokat támogatók is.
Általános gyakorlat az is, hogy a munkáltató költségtérítést nyújt a munkavállaló részére, például munkaruha hozzájárulást.
SZÉP kártya – a kártyának 3 alszámlája van, melyek különböző típusú szolgáltatásokra használhatóak fel az elfogadóhely függvényében (vendéglátás, szállás, szabadidő)
Utalványok – iskolakezdő utalvány, kultúra utalvány, ajándékkupon
Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
Helyi tömegközlekedési bérlet
Önkéntes egészségbiztosítási hozzájárulás
Magyarországon a határozott idejű munkaviszony naptári napok/hetek/hónapok, vagy egyéb, arra alkalmas módon kerül meghatározásra. A határozott idejű munkaviszony időtartama nem haladhatja meg az öt évet, beleértve az esetleges meghosszabbítását az ilyen jellegű munkaviszonynak, valamint a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belül megkötött újabb határozott idejű munkaviszony.
A legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét. Ebben az esetben a munkaidőkeret tartama a négy hónapot nem haladhatja meg.
A munkáltató és munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesíthetnek. Nem EU állampolgár csak egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka formájában alkalmazható szezonális mezőgazdasági munka végzésére.
Az ilyen foglalkoztatási formában foglalkoztatottak számát a Munka törvénykönyve szigorúan szabályozza. A szóban forgó foglalkoztatási forma a munkáltató és a munkavállaló között nem haladhatja meg a 120 napot, abban az esetben sem, ha a felek egynél több munkaviszonyt kötöttek.
A munkaerő-kölcsönzés az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés).
A kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzést.
A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.
Az ilyen jellegű foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.
A Munka törvénykönyve által meghatározott néhány esetben a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára.
Bérszámfejtési szolgáltatások | HR adminisztráció | Bérszámfejtési és HR online portál | Munkaidőnyilvántartói online portál | HR adminisztráció | HR átvilágítás | Fejvadászat | Munkajog | Munkaügyi tanácsadás | Személyi jövedelemadó tanácsadás | Külföldiek adózása
Iratkozzon fel további szakértő véleményeinkért és összefoglalóinkért. Hírlevelünkről a későbbiekben bármikor leiratkozhat. Tekintse meg a Privacy Policy-t és a GDPR nyilatkozatunkat.
Már feliratkozott? Erősítse meg email címét alább, hogy letölthesse a PDF-et.