Földrajzi és stratégiai elhelyezkedésének, világszerte elismert humán tőkéjének és nagyvonalú befektetési ösztönzőinek köszönhetően Magyarország egyértelműen azon országok listáján szerepel, amit érdemes számításba venni ha az európai piacra lépés vagy a régióbeli üzleti tevékenység bővítése kerül megfontolására.
Az új beruházások és K+F adókedvezmények széles skáláját élvezhetik, mint például a holdingstruktúrák adómentessége vagy a jogdíjbevételek 50%-os adókedvezménye. Emellett Magyarország kiterjedt nemzetközi szerződéshálózattal rendelkezik, amely több mint 80 kettős adózási egyezményt tartalmaz.
A mintegy 700 autóipari vállalatnak otthont adó Magyarország jelentős szereplővé vált az önvezetéssel kapcsolatos K+F tevékenységek és az e-mobilitás területén a kelet-közép-európai régióban. Hasonlóképpen, az Infokommunikációs szektor az első helyen végzett a tudományos kutatóintézetek minősítésében a kelet-közép-európai régióban.
Tekintse meg céges és irodai-, valamint adózási szolgáltatásainkat!
Cégalapítás és regisztráció | Adótanácsadás | Adó compliance
Iparágak
A legnagyobb iparágak Magyarországon:
Ami az autóipart illeti, Magyarország a régió meghatározó szereplőjévé vált az önvezető járművekhez kapcsolódó K+F tevékenységek és az e-mobilitás területén. Ez az iparág adja a teljes export jelentős részét, több mint 100 000 munkavállalót foglalkoztatva a szektorban. Az országban négy nagy eredeti berendezésgyártó (OEM) üzem található; a Suzuki, az Audi, az Opel és a Daimler, valamint a sorozatgyártás is helyben történik. Az ország mintegy 700 autóipari cégnek ad otthont.
Az Információ és Kommunikáció Technológiai (IKT) szektor 250 000 alkalmazottjával az első helyen található a tudományos kutatóintézetek minősítése alapján a régióban. A szektornak több K+F központja van az ország területén, és a régió legfejlettebb IT outsourcing piacával rendelkezik. Az IKT-szektor számára Magyarország rendkívüli szakemberek széles körét kínálja elfogadható áron. Az IKT-ipar számos együttműködést folytat felsőoktatási intézmények és vállalkozások között.
Magyarországon több, mint 90 BSC működik, több mint 60 000 munkavállalóval. A fejlett felsőoktatás 67 intézménnyel remek bázisként szolgálja a szektort.
Magyarország mindezekmellett Közép-Európa legtermékenyebb elektronikai ágazata is, több mint 110 000 alkalmazottal az ország GDP-jének 5,3%-át előállítva. A szakirányú oktatás is megfelelő az ipari igények kielégítésére.
Az élelmiszeripar jelentős az országban, mivel a földrajzi adottságok ideálisak, az elérhető alapanyagok 100%-ban GMO-mentesek. A klíma és a talaj adottságai az élelmiszeripar számára ideálisak.
A biotechnológia szektora 85 biotechnológiai céggel és a magyar K+F ráfordítások 40%-ával a leginnovatívabb ágazat Magyarországon. A felsőoktatás képes megfelelni az iparág követelményeinek, jelenleg 14 000 aktív munkavállalóval a szektorban. Az élettudósok figyelemre méltó múltjával és az oktatás magas színvonalával az országban világszerte elismert humán tőke áll rendelkezésre, elfogadható áron.
A Magyarországot átszelő páneurópai folyosókkal a Logisztika és Szállítmányozás is jelentős ágazat az országban, a GDP 6%-át termeli és 120 000 embert foglalkoztat országszerte.
Magyarországon a legerősebb munkaerő a fent felsorolt iparágakhoz tartozik.
Magyarországon a munkavállalók mintegy 63%-a a szolgáltatási szektorban (IKT szektor, BSC-k, logisztika, stb.), 22%-a pedig a feldolgozóiparban, például autóiparban és az elektronikai iparban dolgozik.
Befektetési ösztönzők
Magyarország egyik nagy versenyelőnye a régió többi országával szemben a Kormány határozott elkötelezettsége az üzleti folyamatok racionalizálása és a magyarországi KKV-k és nagyvállalatok versenyképességének növelése mellett. Ennek érdekében Magyarország széles körű – visszatéritendő és vissza nem téritendő – ösztönzőket kínál a helyi vállalkozások közvetlen külföldi befektetéseinek és újrabefektetéseinek elősegítésére. Az ösztönzők fő típusai a következők:
A legtöbb ösztönző ágazattól függetlenül elérhető.
Az új beruházásokhoz és a K+F-hez adókedvezmények széles skálája áll rendelkezésre. Magyarország adómentességet biztosít a holdingszerkezetekre, a részvényeken és a szellemi tulajdonon szerzett tőkenyereség bizonyos feltételek mellett adómentes, valamint a jogdíjbevételek után 50%-os adókedvezmény jár. A magyar cég által külföldi cégnek fizetett osztalék, kamat és jogdíj után nem kell forrásadót fizetni. Magyarország kiterjedt nemzetközi szerződéses hálózattal rendelkezik, több mint 80 kettős adóztatási egyezménnyel.
A maximális támogatási intenzitás Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon 50%; 25% Nyugat-Dunántúlon; 35% a közép-dunántúli régióban; a közép-magyarországi régióban pedig 0%, 20% vagy 35%. Közép-Magyarország egyes részei nem kaphatnak támogatást, mert fejlettségben sokkal közelebb állnak az Uniós átlaghoz. A maximálisan elérhető támogatási intenzitás csökken, ha a beruházás nagyberuházás (azaz meghaladja az 50 millió eurót).
Magyarországon a Kormány egyedi kormánydöntés alapján adhat támogatást. A Magyar Kormány a beruházásösztönzés területén kiemelten kezeli az eszközberuházásokat, a K+F projekteket és az üzleti szolgáltató központok létrehozását vagy bővítését. A támogatások célja a magas hozzáadott értékű projektek elősegítése Magyarországon.
Az utófinanszírozott készpénzes támogatási rendszer egyik fő célja a nagyvállalatok K+F tevékenységének (ipari kutatás és kísérleti fejlesztés) elősegítése, valamint a magyarországi K+F központok létrehozása, a „Magyarországon találták fel” elnevezésű kiemelt jelentőségű célnak megfelelően. Ez lehetőséget ad a kutatás fejlesztési projektek támogatására az országban mindenütt 25%-os maximális támogatási intenzitásig.
Magyarország fejlesztési adókedvezményt biztosít a beruházás utáni időszakra is, amely a beépítést követő 13 évig mentességet jelent a társasági adó egy részének tekintetében. Az adókedvezmény adott adóévben a fizetendő adó 80%-áig, de összességében az állami támogatási intenzitás felső határáig vehető igénybe. A minimális beruházási volument 3 milliárd forintban és minimum 50 új munkahelyben, illetve egyes régiókban 1 milliárd forintban és 25 új munkahelyben van meghatározva.
További elérhető támogatások:
- Műhely létesítési és fejlesztési támogatás
- Képzési támogatás
- Támogatás uniós forrásból
Cégalapítás
Magyarországon a korlátolt felelősségű társaság a vállalkozások legelterjedtebb jogi formája. A KFT mellett több jogi forma is elérhető. Alapításhoz nem szükséges magyar állampolgárnak lenni, azonban a minimális hozzájárulás összege összesen 3 000 000 HUF. A regisztrációs eljárást a Cégbíróság végzi. Tagjainak felelőssége a társaság induló tőkéjének biztosítására korlátozódik. Főszabály szerint a tagok a társaság kötelezettségeiért egyébként nem felelősek, vagyis a tagok magánvagyonát a társaság kötelezettségei nem értinthetik, kivéve néhány jogszabályban meghatározott esetet.
Cégalapítás
Az Adóhivatal az új cégeknek 1 munkanapon belül adóazonosítót ad, amennyiben a bejegyzésnek nincsen jogi akadálya. Az egyszerűsített eljárás alkalmazása esetén a bekebelezés az adóazonosító adóhivatal általi megállapítását követő egy munkanapon belül bírósági határozattal történik. Általános eljárások esetén az alapításról szóló döntést a kérelem benyújtását követő 15 munkanapon belül kell meghozni. A bankszámlanyitáshoz a társaság ügyvezetőjének személyes jelenléte szükséges.
Az ilyen vállalkozási forma létesítésének illetéke (hivatali díja) a társaság jogi formájától függ, azonban korlátolt felelősségű társaságok esetében illetékmentes – egyszerűsített és rendes eljárásban egyaránt. Ha a társaság tagja, vezető tisztségviselője vagy részvényese külföldi (nem magyarországi illetőségű) személy lesz, úgy egy megbízott szükséges. A megbízottnak magyarországi bejelentett lakcímmel kell rendelkeznie.
Korlátolt felelősségű társaság alapításához egy részvényes szükséges. Ami a maximumot illeti, a taglétszámnak nincsen felső határa.
A KFT-ben egy vagy több ügyvezető kinevezésére van lehetőség. Az ügyvezető(k) jogi személy(ek) is lehet(nek), ebben az esetben az ügyvezető jogi személy nevében csak jogosult és kijelölt képviselő járhat el.
A hivatalos magyarországi cégjegyzék nyilvános és a következő címen érhető el: https://www.e-cegjegyzek.hu.
Társasági adók
Társasági adó
A társasági adó mértéke az adóalap pozitív összegének a 9%-a. Az adóalap mind a belföldi, mind a külföldi vállalkozások esetében a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI törvényben bevallott tételekkel módosított adózás előtti eredmény, így az átvittveszteség, céltartalék, értékcsökkenés, bevallott részesedés, bevallott immateriális javak, osztalék, kapott jogdíj, kutatás-fejlesztés, a vállalkozás érdekeivel nem összefüggő felmerült költségek, kiszabott bírságok, alultőkésítés és CFC. Az energiaszolgáltatók jövedelmények adókulcsa 31%.
A társasági adó adózási időszaka Magyarországon a naptári év vagy a számviteli év.
A gazdasági társaságoknak az adóévet követő május 31-ig kell benyújtaniuk a bevallásukat. Eltérő adóévvel rendelkező adózók esetében a bejelentési határidő az üzleti évet követő ötödik hónap utolsó napja.
Adóügyi illetőség
Pénzforgalmi szempontból belföldi illetőségűnek minősül a cég, ha Magyarországon bejegyzett társaság.
A külföldi társaságok is magyar adóalanynak minősülhetnek a pénzforgalmi adó tekintetéében, ha tényleges ügyvezetésük helye Magyarországon van, vagy a magyar jogszabályi rendelkezések vagy a megfelelő nemzetközi elbánás alapján telephely jön létre.
ÁFA
Az általános áfakulcs Magyarországon az EU ÁFA irányelvének megfelelően 27%. Egyes árukra 5%-os és 18%-os kedvezményes kulcs vonatkozik.
VAT regisztráció
Magyarországon minden belföldi illetőségű adóalanynak törvényi kötelezettsége van áfa regisztrálni. Vállalkozási tevékenység megkezdése előtt az adóalanyoknak legalább áfaszámmal kell rendelkezniük. Utólag is lehet áfát regisztrálni, de ez késedelmi kötbérkockázattal jár. Nincs olyan küszöb, amely a regisztrációs kötelezettséget alkalmazandóvá vagy nem alkalmazhatóvá tenné.
A külföldi illetőségű társaságok az áfaköteles tevékenység végzése előtt kötelesek Magyarországon áfa-alanyiságot regisztrálni, és amelyek teljesítési helye Magyarországon van. Ez alól kivétel a távértékesítés.
Egyéb adónemek
Munkajog és foglalkoztatás
Munkavégzésére való jogosultság
Munkára jogosult minden 16 éven felüli magyar állampolgár, valamint minden külföldi, aki munkavállalási engedéllyel rendelkezik (EU-s munkavállalók esetében az EU-szabályok értelmében be kell jelentkezni a Bevándorlási Hivatalnál).
Munkaszerződések
A foglalkoztatás alapja lehet az általános szabályok vagy atipatikus jellemzők (például részmunkaidő, távmunka, határozott idejű, alkalmi foglalkoztatás). A munkaviszony legfontosabb szabályait a Munka Törvénykönyve szabályozza a munkavállaló – munkaadó jogviszony mindkét felének védelme érdekében.
A munkaviszonyt minden esetben be kell jelenteni az illetéskes hatóságoknak, és az előírások be nem tartása jelentős számú büntetést és a vállalkozás ideiglenes megszüntetését vonhatja maga után.
Vannak alapvető elemek a munkaszerződésben, amelyeket mindenképpen bele kell foglalni. A szerződés feleinek meg kell állapodniuk mind a személyi alapbérben, mind a munkavállaló beosztásában – ezek a feltételek a magyar munkajog szerint elengedhetetlenek.
Munkavállalói adók és járulékok
Személyi jövedelemadók
15% az irányadó személyi jövedelmadó mértéke küszöb nélkül. A belföldi illetőségű adóalanyok esetében az adóalap a teljes jövedelmük, míg a nem belföldi illetőségű adózóknak csak a helyi jövedelmük adóköteles.
A személyi jövedelemadó szempontjából Magyarországon az adóalap a naptári év.
Az szja-bevallás benyújtásának határideje május 20-ra esik, hosszabbítási lehetőséggel, azonban az adóhivatalt előzetesen értesíteni kell.
Magyarországon adórezidens:
- Magyarország állampolgára (a kettős állampolgárokat kivéve)
- az az EU állampolgás, aki egy naptári évben több mint 183 napot tölt Magyarországon
- állandó tartózkodási joggal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, akinek létérdeke Magyarországon van
- minden olyan természetes személy, aki állandó lakhellyel (azaz szokásos tartózkodási hellyel Magyarországon) rendelkezik, vagy Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik (ahol 3 hónapnál tovább tartózkodik távozási szándék nélkül)
Magánszemély adóköteles jövedelme
Magyarországon személyi jövedelemadó- kötelezettség alá eső adóköteles jövedelem:
- Magyarországon szerzett jövedelem – például munkaviszonyból származó jövedelem
- külföldön szerzett jövedelem, feltéve, hogy a magánszemély magyarországi illetőségű
Társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékok
A munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék mértéke 13%. A munkavállaló után fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 18.5%.
A munkáltató vagy a munkavállaló által fizetett egészségbiztosítást a társadalombiztosítási díj tartalmazza.
