Jogszabályi frissítéseink megkönnyítik az Ön vállalkozását érintő legújabb változások figyelemmel kísérését. Kérje a legfrissebb szakmai cikkeinket és véleményeinket, tippjeinket, tanulmányainkat, regionális áttekintéseinket és közelgő eseményeinket, valamint a legfrissebb Accace híreket egyenesen a postafiókjába.
A transzferár szabályok a kapcsolt felek közötti tranzakciókra alkalmazandó szabályok, amelyeket a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) határoz meg. Általánosságban elmondhatjuk, hogy ha egy társaság megfelel az alábbi kritériumok valamelyikének, akkor társasági adó szempontból kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni:
melyek között közvetve vagy közvetlenül többségi (több, mint 50%) irányítást biztosító befolyás áll fenn;
melyekben ugyanazon harmadik vállalkozás közvetve vagy közvetlenül többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik;
melyek közül az egyik képes a másik vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagjai többségének kinevezésére, illetve visszahívására.
A fentieken túl a transzferár-szabályozás hatálya kiterjed a magyar vállalat és külföldi telephelye(i), a külföldi vállalat és magyar telephelye(i), illetve a belföldi kapcsolt vállalkozások között zajló tranzakciókra is, mivel ezen entitások is egymás kapcsolt vállalkozásának minősülnek.
A kapcsolt vállalkozások definíciója 2015. január 1-jei hatállyal további elemmel egészült ki. A jogszabály módosítások eredményeként a meghatározásba beillesztették az ügyvezetés egyezőségének fogalmát. Ennek eredményeként, ha az egyik társaság tulajdoni hányada (szavazati joga) egy másik szervezetben nem haladja meg az 50%-ot, de a szóban forgó társaságok ugyanazon ügyvezetés irányítása alatt működnek, akkor a két társaság kapcsolt vállalatnak minősül, vagyis a transzferár szabályokat alkalmazni kell az ő esetükben is.
Transzferár kiigazítás
A Tao. tv. nevesíti azokat az eseteket, amikor transzferár kiigazítást szükséges végrehajtani. A törvény szerint, ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti tranzakcióikban alacsonyabb vagy magasabb árat alkalmaznak, mint az szokásos piaci körülmények között indokolt volna, úgy a társasági adóalapot ennek megfelelően módosítani kell a következők szerint:
ha az adózás előtti eredmény alacsonyabb a kapcsolt felek között alkalmazott ellenérték következtében, mint az szokásos piaci ár mellett lett volna, akkor az adóalapot növelni kell;
ha az adózás előtti eredmény magasabb a kapcsolt felek között alkalmazott ellenérték következtében, mint az szokásos piaci ár mellett lett volna, akkor az adóalapot csökkenteni lehet bizonyos feltételek fennállása esetén.
Az adóalap csökkentésére abban az esetben van lehetőség, amennyiben a magyar adózó rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét, továbbá rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét figyelembe veszi (vette) a társasági adó alapjának meghatározása során.
Az adóalap csökkentés olyan esetben hajtandó végre, amikor az adózóval szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy, amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya. Adóalap csökkentés nem érvényesíthető, ha az adóalap különbözet az adózó ellenőrzött külföldi társaságával (CFC) folytatott tranzakciók eredményeként jött létre.
A magyar Országgyűlés 2022. július 19-én nyújtotta be a 2023-as adócsomagról szóló javaslatot, amely fontos változásokat tartalmaz a transzferár-szabályok (TP) tekintetében, amelyek a TP-kiigazításokat a mediánhoz kötik.
A szabály kimondja, hogy ha az adóalany által alkalmazott díjazás a szokásos piaci ársávon kívül esik, akkor a szokásos piaci ársáv mediánját kell szokásos piaci árnak tekinteni. Kivételt képez, ha az adózó bizonyítja, hogy a szokásos piaci ársáv egy másik (a mediántól eltérő) értéke megfelelőbbnek tűnik a vizsgált ügyletre, ebben az esetben ez az érték alkalmazható a medián helyett a szokásos piaci árként.
Az adóalap korrekciót a Tao. tv-ben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül kell alkalmazni.
A transzferárazási szabályokat Magyarországon számos jogszabály, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények foglalják magukban.
A társasági jövedelemadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) határozza meg a kapcsolt vállalkozások definícióját és az adóalapot módosító tételeket a szokásos piaci ár elvével kapcsolatban. Magyarország OECD tagállamként elismerte, hogy a transzferárak megállapítására a szokásos piaci ár elvének az OECD modellegyezmény 9. cikkelyében foglalt, nemzetközileg elfogadott meghatározását kell használni.
Az előzetes árképzési megállapodás (APA) szabályait, valamint a transzferár dokumentáció hiánya esetén alkalmazandó szankciókat az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL törvény (Art.) tartalmazza. A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának és a kérelem alapján induló eljárás részletei az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Kormányrendeletben találhatók meg.
A transzferár dokumentációra vonatkozó követelmények részleteit a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017 (X.18.) Nemzetgazdasági Miniszteri rendelet (32/2017 NGM Rendelet) tartalmazza.
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények határozzák meg az érintett társaságok adózásának helyét.
Szokásos piaci ár elve
Összehasonlító ügyletek
Az adóhatóság a helyi összehasonlító adatok vizsgálatát részesíti előnyben. Abban az esetben, ha ezek nem alkalmazhatók megbízhatóan az összehasonlító elemzés során, vagy nem áll rendelkezésre elegendő adat a magyar piacról, hasonló piacról származó európai összehasonlító adatok is felhasználhatók. Az ellenőrzést az adóhatóság a szokásos piaci ár megállapítására eredetileg is használt adatbázissal végzi.
A szokásos piaci tartomány
A társasági adóról szóló törvény 18. szakasza 2023. január 1-jétől módosult, hogy az interkvartilis alkalmazását kötelezővé tegye a nyilvános adatbázis alapján végzett összehasonlító kereséseknél.
A 2023-as pénzügyi évre alkalmazandó jogszabály szerint az interkvartilis tartományt akkor kell alkalmazni, ha azt nyilvános adatbázisban tárolt, vagy más nyilvános (az adóhatóság által is hozzáférhető) forrásból származó, nyilvánosan elérhető adatokra alkalmazzák – azaz nem a kapcsolt vállalkozások önálló ügyleteiből rendelkezésre álló összehasonlító adatokról van szó. Az interkvartilis tartomány meghatározása változatlan marad, azaz a minta első és utolsó 25%-át ki kell zárni.
Költség-haszon elv
A 32/2017 NGM Rendelet előírásai szerint az adózó a nyilvántartás elkészítése során köteles figyelembe venni minden, az ellenőrzött ügylet megkötése, a szerződés módosítása, illetve legkésőbb a teljesítés időpontjában rendelkezésre álló és a tőle elvárható gondosság mellett, aránytalanul nagy költség ráfordítása nélkül megismerhető, a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős tényt és körülményt.
Habár a költség-haszon elvre történő hivatkozás nem mentesíti az adózót a transzferár nyilvántartási kötelezettség teljesítése alól, egy adóhatósági ellenőrzés során megfelelő érv lehet a dokumentáció részletezettségének védelmére.
Dokumentáció-kötelezettség alóli mentességek
A 32/2017 NGM Rendelet alapján az adózót nyilvántartási kötelezettség terheli, ha kapcsolt vállalkozásával az adott adóévben teljesítés történt.
Bizonyos esetekben az adózó mentesülhet a dokumentációkészítési kötelezettség alól:
ha az ügylet magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződés alapján jött létre,
ha az adózó kisvállalkozásnak minősül (a Tao. tv. rendelkezései alapján)
ha az ügylet szokásos piaci árát az állami adó- és vámhatóság a szokásos piaci ár megállapítására irányuló (APA) határozatban állapította meg, feltéve, hogy a határozatban rögzített tényállás ezen időszakban változatlanul fennáll,
ha az ügylet szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozások részére változatlan összegben, illetve értékben történő átterhelését jelenti, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő személy az adózóval, külföldi személlyel vagy a költséget viselő féllel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,
ingyenes pénzeszközátadás és átvétel esetén,
a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügyletek esetén,
a meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban egyedileg meghatározott konkrét ár alkalmazásával megvalósuló ügyletek esetén,
a kapcsolt vállalkozások azon ügyletei esetén, melyek teljesítési értéke az adóévben szokásos piaci áron a 100 millió forintot nem haladják meg (ÁFA nélkül), azzal, hogy az értékhatár megállapításánál az összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni,
a Tao. tv. szerinti csoportos társasági adóalanyiságot választó kapcsolt vállalkozások között, a csoport megalakulását követően létrejött ügyletek esetében (csoportos társasági adóalanyiság 2019. január 1-jétő választható)
Ha a teljesítés értéke a szerződésben külföldi pénznemben kifejezett, akkor az 50 millió Ft-os értékhatár megállapítása során az adózó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével állapítja meg az ügylet forintban kifejezett értékét.
Módszerek
A magyar transzferár szabályozás a következő transzferár képzési módszereket különbözteti meg:
összehasonlítói árak módszere
költség és jövedelem módszere
ügyleti nyereségmegosztás módszere
viszonteladási árak módszere
ügyleti nettó nyereségén alapuló módszer
A magyar szabályozás a „legmegfelelőbb módszer” elvére támaszkodik, azaz a fenti módszerek között nem állapít meg hierarchikus sorrendet. Habár a módszerek között elviekben nincs hierarchia, az összehasonlító árak módszere előnyben részesül a többi módszerrel szemben (tehát ha rendelkezésre állnak összehasonlító árak, először ezeket kell megvizsgálni).
Transzferár dokumentáció
A magyar transzferár szabályozás a 2018. január 1-jétől kezdődően kötelezően bevezette a kétszintű transzferár dokumentációs struktúrát, amely szerint a transzferár nyilvántartás fődokumentumból (masterfile), és helyi dokumentumból (local file) áll. Ennek megfelelően a 2022. adóév során is ez a dokumentációs struktúra alkalmazandó.
Az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásnak minősíthető ügyletek dokumentálása bizonyos feltételek fennállása esetén egyszerűsített adattartalommal is teljesíthető.
2020. január 1-ét követően akkor is szükséges a transzferár-szabályokat alkalmazni, ha az apporttal történő tőkeemelést olyan személy teljesíti, aki az apportügylet révén szerez többségi befolyást az apportot fogadó társaságban, de az apportot megelőzően abban nem rendelkezett többségi befolyással. A transzferár-szabályok a saját üzletrész visszavásárlását követő bevonásra, térítés nélküli átadásra is alkalmazandók.
Dokumentációs követelmények
Összevont transzferár dokumentáció
Főszabályként a transzferár dokumentáció minden dokumentációköteles ügyletre külön kell, hogy készüljön.
A 32/2017 NGM Rendelet azonban lehetőséget biztosít az ellenőrzött ügyletek összevont bemutatására a következő feltételek fennállása esetén:
ha az ügyletek összevonása az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és
a szerződések tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek, vagy
a szerződések egymással szorosan összefüggenek.
Az adózó az összevonást köteles a helyi dokumentumban megindokolni.
A dokumentáció frissítése és módosítása
A 32/2017 NGM Rendelet szerint a nyilvántartást minden adóévre teljeskörűen el kell készíteni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy adott esetben a korábbi év nyilvántartásának egyes részei később nem lehetnének felhasználhatóak (sőt változatlan körülmények között inkább a változtatást kell indokolni), de minden évben egy új komplex nyilvántartást szükséges összeállítani.
Az szokásos piaci ár megállapítása céljából készült adatbázisszűrést legalább három évente, az összehasonlíthatóként kiválasztott vállalkozások pénzügyi adatait legalább évente szükséges frissíteni, feltéve, hogy vállalkozási tevékenységében ez idő alatt nem következik be olyan változás, amelyet független felek az ár meghatározásánál befolyásoló tényezőként vennének figyelembe.
Az adózó az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül, de legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig módosíthatja nyilvántartását, ha feltárja, hogy
a nyilvántartást nem a jogszabályoknak megfelelően készítette el, vagy
a nyilvántartásban az adóalapot, az adót, a szokásos piaci árat, a szokásos piaci ártartományt (jövedelmezőséget) érintő hibát észlel.
Módosítás esetén az eredeti nyilvántartás és a módosító dokumentum együttesen képezik az adózó szokásos piaci ár megállapításáról szóló nyilvántartását.
Határidők
A transzferár-nyilvántartást mindig az adott év társasági adó bevallásának tényleges benyújtásáig kell elkészíteni.
A társasági adóbevallás benyújtásának határideje normál üzleti éves adózók esetén a bevallással érintett évet kővető év május 31, míg a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó vállalkozásoknak üzleti évük zárását követő 5. hónap vége.
A nyilvántartást továbbra sem kell az adóhatósághoz benyújtani, azonban egy adóellenőrzés esetén 3 munkanapon belül át kell adni.
A fődokumentum elkészítésének határideje abban az esteben lehet későbbi, mint a fent említett, amennyiben az adózó a helyi dokumentumot időben elkészítette, azonban a masterfile-t a csoport végső anyavállalata csak később készíti el. A késleltetés a csoport végső anyavállalatára vonatkozó törvényi határidőig, de legkésőbb a magyar vállalat adóévének utolsó napjától számított 12 hónapig terjedhet. Ha ezalatt a fődokumentum csoporton belül nem készül el, akkor ennek összeállítása is a magyar adózóra hárul.
Elévülés
Az elévülési idő annak naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év, amelyben az adóbevallás esedékes
Nyelv
A transzferár nyilvántartás, módosítás, és az azt alátámasztó dokumentáció nem magyar nyelven is elkészíthető, azonban az angol, német vagy franciától eltérő nyelven készült nyilvántartásokról az adóhatóság szakfordítást kérhet.
Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások egyszerűsített dokumentációja
Ha az adóévben az adózó a kapcsolt vállalkozásaival kizárólag a 32/2017 NGM Rendelet által nevesített alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokat bonyolított, a nyilvántartási kötelezettségét e szolgáltatások tekintetében egyszerűsített tartalmú nyilvántartás elkészítésével is teljesítheti, a következő feltételek fennállása esetén:
ha a szerződés alapján történő teljesítések általános forgalmi adó nélkül számított értéke szokásos piaci áron a 150 millió forintot nem haladja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és
az ügylet értéke nem haladja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5 százalékát, vagy
a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10 százalékát, továbbá
ha az adózó a szokásos piaci árat a költség- és jövedelemmódszert alkalmazva határozza meg,
és ha az ügylet során alkalmazott haszonkulcs a 3% és 7% közötti szokásos piaci tartományba esik.
Kötelező adatszolgáltatás
Általános információk
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2022. évi módosítása alapján a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos korábbi dokumentációs (transzferár-dokumentációs) kötelezettség mellett az adózóknak az éves társasági adóbevallás részeként egy új adatszolgáltatási kötelezettségnek is eleget kell tenniük.
Az adatszolgáltatás hatálya
A részletes szabályokat a módosított 32/2017-es rendelet tartalmazza, amely meghatározza az adatszolgáltatás hatálya alá tartozó ügyletek körét, amelyek három kategóriába sorolhatók:
Mentesség az adatszolgáltatás alól
Olyan ügyletek, amelyek összesített éves értéke nem haladja meg a 100 millió forintot (szokásos piaci áron)
Tőzsdei ügyletek
Hatóságok/jogszabályok által meghatározott rögzített árat alkalmazó ügyletek
Korlátozott adatszolgáltatás
Az adóalany által nem magánvállalkozói minőségben magánszemélyekkel kötött ügyletek
Független harmadik féltől származó költségek változatlan összegben és értékben történő tovább számlázása
Likvid eszközök ellenszolgáltatás nélküli átruházása
Teljes körű adatszolgáltatás
A fenti kategóriákba nem tartozó tranzakciók,
Előzetes ármegállapodási (APA) határozat hatálya alá tartozó ügyletek
Az adatszolgáltatási kötelezettséget először a 2022. december 31. után benyújtott társaságiadó- bevallások esetében kell teljesíteni. A 2023-as pénzügyi évre vonatkozóan (2023. december 31-ig) a független harmadik féltől származó költségek változatlan összegű és értékű tovább számlázása még nem tartozik e kötelezettség hatálya alá.
Az adatszolgáltatás tartalmi elemei
Az ügyletenkénti vagy adott esetben összevont ügyletenkénti adatszolgáltatás a következőket tartalmazza:
A kapcsolt féllel folytatott ügylet típusának megjelölése egy előre meghatározott lista alapján
A legmegfelelőbb NACE-kód hozzárendelése
Az ügyletben részt vevő kapcsolt felek adószáma és adóügyi illetősége.
Az ügylet éves nettó értéke forintban meghatározva, kapcsolt félenként
Az ügyletre vonatkozó pénzforgalmiadó-alapkiigazítás értéke kapcsolt félenként
Az ügylet szokásos piaci árának meghatározásához választott transzferár-megállapítási módszer
További tranzakció-specifikus információk (pl. jövedelmezőségi mutató stb.) bizonyos esetekben a kiválasztott TP-módszertől vagy a tranzakció típusától függően
A vizsgált félként kiválasztott vállalat pénzügyi elemzéséhez használt számviteli standardok
Az ügyletre meghatározott szokásos piaci ár (érték/tartomány)
Az ügyletben alkalmazott transzferár, figyelembe véve az adóalap-kiigazításokat is.
A fenti követelmények mindegyikének teljes körű adatszolgáltatási kötelezettség esetén meg kell felelni, míg korlátozott kötelezettség esetén csak az 1-5. pontot kell alkalmazni.
Ezek a változások jelentős hatással vannak a dokumentáció elkészítésének időbeli ütemezésére is; ezentúl nem csak az adatszolgáltatást kell összeállítani a pénzforgalmi bevallás benyújtásának időpontjáig, hanem a transzferár-dokumentáció elkészítési határidejét is szigorúan betartják.
Előzetes árképzési megállapodás (APA)
Általános információk
Az előzetes árképzési megállapodás (Advance Pricing Agreement – APA) 2007. január 1-jétől áll az adózók rendelkezésére, melyek szabályait az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. tv. (Art.) rögzíti.
Az állami adó- és vámhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint, ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt.
A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás egyoldalúan, kétoldalúan, illetve többoldalúan folytatható le.
A szokásos piaci árat megállapító határozat hatálya határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre állapítható meg. A határozat hatályának időtartama kérelemre egy alkalommal három évre meghosszabbítható.
APA kérelem benyújtásának díja
A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja annyiszor 2 000 000 forint, ahány oldalú eljárást kezdeményeztek a felek. A díj fizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.
A kérelem elutasítása, illetve visszavonása esetén a díj összegének 85%-át vissza kell téríteni.
Meghosszabbítás és módosítás iránti eljárás esetén a díj összege az eredeti eljárásban lerótt díj 50%-a.
Az előzetes konzultáció díjának mértéke konzultációnként 500 000 forint.
Bírságok
Ha az adóhatóság által a transzferár-szabályok alapján előírt adóalap-kiigazítás adóhiányt eredményez, akkor az általános szabályok szerint a szokásos megállapítások – adóbírság és késedelmi kamat – esedékesek.
Továbbá a TP dokumentációs követelmények megsértése vagy a kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság dokumentációnként (Masterfile és Local file két külön dokumentációnak minősül) legfeljebb 5 millió forint. Ismételt jogsértés esetén a maximális alapértelmezett bírság 10 millió forint lehet.
Az adóhatóság által megállapított többletadó alapján késedelmi kamat is felszámítható. A megfelelő transzferár-dokumentáció hiánya miatt kiszabott késedelmi bírságok után nem kell késedelmi kamatot megállapítani.
Az Accace Hungary egy magasan képzett szakértőkből álló tanácsadó és outsourcing partner, aki az ügyféligényeket kézzel fogható javaslatokká alakítja. Okos technikai megoldásaink és jövőbe tekintő szemléletünk ötvözésével teljes körű szakmai támogatást nyújtunk ügyfeleinknek. Több mint 20 éve a piacon, valamint 70 magyar szakértőnkkel és 200+ elégedett ügyféllel a hátunk mögött hatalmas tapasztalattal rendelkezünk a kis- és nagyméretű globális vállalkozások zavartalan működésének és növekedésének elősegítésében.
Accace Circle
Az Accace nemzetközi szinten az Accace Circle név alatt működő üzleti közösség, amely hasonló gondolkodású BPO-szolgáltatókból és tanácsadókból közösen létrehozott üzleti közösség, szakértői szolgáltatásokat és egyszerűsített folyamatokat nyújtva, odafigyelve a kiváló ügyfélélményre. Több mint 60 országot lefedve, közel 7000 szakemberrel 80 000 különböző ágazatban tevékenykedő ügyfelet támogatunk, akik többnyire nemzetközi és közepes méretű Fortune 500 cégek. Emellett körülbelül 800.000 bérpapírt állítunk ki ügyfeleinknek nemzetközi szinten.
