INGYENES HOZZÁFÉRÉS
Jogszabályi frissítéseink megkönnyítik az Ön vállalkozását érintő legújabb változások figyelemmel kísérését. Kérje a legfrissebb szakmai cikkeinket és véleményeinket, tippjeinket, tanulmányainkat, regionális áttekintéseinket és közelgő eseményeinket, valamint a legfrissebb Accace híreket egyenesen a postafiókjába.
Tekintse meg szakmai cikkeinket a Newsroom-ban!
Csakis olyan releváns információkat küldünk Önnek, amelyek véleményünk szerint érdekelhetik, míg személyes adatait az adatvédelmi irányelveink és a GDPR nyilatkozatunknak.
Nem tud feliratkozni? Próbálja ki ezt az oldalt.
2022. július 19-én az Országgyűlés elfogadta a 2023. évi költségvetés tervezetével kapcsolatos törvényjavaslatot, illetve ezzel összhangban a Magyar Közlöny 2022. évi 127. számában megjelentek a transzferár nyilvántartással kapcsolatos változások is.
Az előző cikkünkben a hatályba lépő új adatszolgáltatási kötelezettségről írtunk. Az alábbiakban a szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos előírások adnak gondolkodni valót.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-a a következő 31d. és 31e. ponttal egészül ki:
„31d. szokásos piaci ár: az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének;
31e. szokásos piaci tartomány: a 18. § (2) bekezdés szerinti módszerek alkalmazásából származó, független felek közötti összehasonlítható ügyletek vagy összehasonlítható független vállalkozások pénzügyi adataiból álló értékek halmaza.”
Egyfajta technikai módosításként belekerült a törvény szövegezésébe a szokásos piaci ár és szokásos piaci tartomány fogalma, melyek összhangban vannak az OECD Transzferár Irányelvek eddigi definícióival, ezáltal a korábbiakban is alkalmazott értelmezéssel és gyakorlattal. A fogalmak a szövegezésbe történő beemelése tehát tartalmi változást nem jelent.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a 12. ponttal egészül ki.
(12) Amennyiben az adózó által alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül esik, az (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazása során szokásos piaci árként a szokásos piaci tartomány azon középső értékét, amelynél az adatok legfeljebb fele kisebb és legfeljebb fele nagyobb (medián) kell figyelembe venni, kivéve, ha az adózó igazolja, hogy a szokásos piaci tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, amely esetben szokásos piaci árként a medián helyett ezt az értéket kell figyelembe venni.”
A paragrafus szerint a külső forrásból származó összehasonlító adatok alapján megállapított szokásos piaci ár esetén, ha az alkalmazott transzferár ár nem esik bele a szokásos piaci ártartományba, akkor az eddigi gyakorlattal szemben nem a vizsgált értékhez közelebbi kvartilis értékhez kell a transzferár kiigazítást elvégezni, hanem a medián értékhez. Ez alapján például, egy korábban alsó kvartilishez igazított, de jelenleg ugyanazokkal a feltételekkel és árképzéssel folytatott tranzakció esetében az új módszertan jelentős adóbevétel többletet fog eredményezni.
Természetesen azon tranzakciók esetén, ahol az alkalmazott transzferár a szokásos piaci tartományba beleesik nem kell kiigazítást végezni függetlenül attól, hogy az nem esik egybe a szokásos piaciár tartomány mediánjával.
A módosítás értelmében minden olyan esetben kötelezővé válik az interkvartilis tartomány alkalmazása, amely során az adózó az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vagy független vállalkozásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat vesz figyelembe. Az interkvartilis tartomány képzése tekintetében nincs változás, alkalmazása során a középső tartományt kell figyelembe venni, amelybe a minta elemeinek fele esik (alsó és felső negyed közötti tartomány).
Gyakorlati szempontból a rendelkezés egyrészt arra irányít, hogy a szokásos piaci ár megállapítása során az adózó minél homogénebb mintát használjon az összehasonlításkor, ami szűkebb interkvartilis tartományt eredményez, ugyanis ilyen esetben merül fel a legkisebb relatív kockázat egy esetleges kiigazítás során. Másrészt már az ügyletek árkialakítása folyamán is arra ösztönzi az adózót, hogy a dokumentációköteles kapcsolt tranzakciói esetén olyan árazást, haszonkulcsot alkalmazzon, ami megfelel a szokásos piaci ár elvének.
Ezek alapján gyanítható, hogy nagyobb fokú precizitást várna el a jogalkotó az adózóktól a szokásos piaci ár megállapítását vonatkozóan. Ez az elvárás az összehasonlító minta összeállításának sajátos szubjektivitása miatt okozhat fejfájást, hiszen a szigorúbb szabályozásnak köszönhetően megszaporodhatnak majd a vitatott esetek, illetve akár a peres ügyek is.
A mediánhoz történő transzferár korrekció alól kivételt képező esetek:
A második és a harmadik pont nem igényel különösebb magyarázatot, azonban az első pontot illetően úgy látjuk, hogy a bizonyítási módok lehetséges szubjektivitását tekintve ennek alkalmazása hordozhat magában kockázatot. Ezen esetben az adott ügylet piacának az eltérést indokló működését mindenféleképpen érdemes bizonyítania az adózónak a transzferár nyilvántartás iparágelemzés fejezetében.
Szerző: Köő-Tóth Zénó
Kapcsolt vállalkozások azonosítása | Transzferár nyilvántartás készítése | Dokumentációs követelmények előkészítése | Eljárunk előzetes ármegállapítási (APA) vagy feltételes adómegállapítási eljárásban | Képviseljük Önt az adóhatósággal folytatott kommunikációban | Transzferár nyilvántartás frissítése | Folyamatos támogatás