INGYENES HOZZÁFÉRÉS
Jogszabályi frissítéseink megkönnyítik az Ön vállalkozását érintő legújabb változások figyelemmel kísérését. Kérje a legfrissebb szakmai cikkeinket és véleményeinket, tippjeinket, tanulmányainkat, regionális áttekintéseinket és közelgő eseményeinket, valamint a legfrissebb Accace híreket egyenesen a postafiókjába.
Tekintse meg szakmai cikkeinket a Newsroom-ban!
Csakis olyan releváns információkat küldünk Önnek, amelyek véleményünk szerint érdekelhetik, míg személyes adatait az adatvédelmi irányelveink és a GDPR nyilatkozatunknak.
Nem tud feliratkozni? Próbálja ki ezt az oldalt.
2022. július 19-én az Országgyűlés elfogadta a 2023. évi költségvetés tervezetével kapcsolatos törvényjavaslatot, illetve ezzel összhangban a Magyar Közlöny 2022. évi 127. számában megjelentek a transzferár nyilvántartással kapcsolatos változások is.
Az előző cikkünkben a szokásos piaci ár megállapításával és a transzferár korrekcióval kapcsolatos új szabályokról írtunk. Az alábbiakban a megnövekedett bírságtételekről és az előzetes árképzési megállapodásról szólunk pár szót.
Az új szabályozás értelmében változik a transzferár dokumentáció elkészítésének mulasztása esetén felmerülő büntetési tétel mértéke. A 2021-es adó évre vonatkozóan még a hiányzó és hiányosan elkészített dokumentáció 2 millió forintig terjedő mulasztási bírságot von maga után, az ismételt mulasztás pedig maximum 4 millió forint bírsággal sújtható.
A 2022-es és ezt követő adó évekre vonatkozóan ezek a bírságtételek azonban egy igen drasztikus 150%-os növekedést szenvedtek el, mely szerint egyszeri mulasztás esetén 5 millió forintra, többszöri mulasztás esetén 10 millió forintra módosulnak.
A korábbi rendelkezéssel szemben a társaságiadó-bevallással együtt benyújtandó transzferárazással kapcsolatos adatszolgáltatás (itt írtunk róla) nagymértékben meg fogja könnyíteni az adóhatóság számára a – dokumentációs kötelezettség ellenére – transzferár dokumentációt nem készítő adózók kiszűrését és a hatékonyabb ellenőrzését, illetve a büntetések kivetését is.
Az adatszolgáltatási kötelezettség bevezetésének célja nyilvánvalóan nem más, mint hogy az adóhatóságot előzetesen az ellenőrzésekhez felhasználható forrásokhoz, információkhoz juttassa az adózókkal kapcsolatban, praktikusan lerövidítve ezzel az ellenőrzés folyamatát, és megsokszorozva az adott időn belül lefolytatható ellenőrzések számát.
Habár a 2023-as év tesztévnek tekinthető az új adatszolgáltatás kapcsán, feltételezhető, hogy a későbbiekben olyan digitális, automatizált megoldások születhetnek majd az adatok feldolgozására, melyek nagyban megkönnyítik majd a mulasztó adózók felkutatását, illetve az általuk szolgáltatott adatok alapján kockázatelemzést is végezhetnek a tranzakciók árazásával kapcsolatban, esetleg az adózó be nem jelentett kapcsolt feleire vonatkozóan is.
A bírságtételek növekedésével pedig gyaníthatóan fokozottan számíthatunk majd transzferár ellenőrzésekre is, hiszen ez mind az államháztartási bevételek növelése, mind az adóhatóság munkájának – a kötelező adatszolgáltatás miatti – egyszerűsödése szempontjából is ösztönzőleg hathat, melyet a szűkös erőforrások miatt a korábbiakban esetleg kevésbé mélyrehatóan tudtak megtenni.
A transzferár kiigazítás módjának változtatása (itt írtunk róla) során bekövetkező adóhiány és adóbírság esetleges növekedése, illetve a mulasztási bírság növelése a jogalkotó várakozásai szerint pozitív irányba mozdítja mind a transzferár dokumentációkészítési hajlandóságot, mind pedig a transzferár elemzési precizitást.
Az ilyen módon kereszttűzbe került adózóknak a 2022. adóévük tekintetében nagy hangsúlyt kell fektetniük az évzárással és a transzferárazással kapcsolatos feladataik szinkronizációjára, az árképzésük szokásos piaci árral történő összehangolására, és a transzferár dokumentációk időben történő elkészítésére.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 175. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja egyoldalú eljárásban ötmillió forint, kétoldalú vagy többoldalú eljárásban nyolcmillió forint. A díj fizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.”
Az eddigi szabályozás szerint a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja annyiszor 2 millió forint volt, ahány oldalú eljárást kezdeményeztek a felek. A módosítás szerint az egyoldalú eljárás korábbi 2 millió forintos díja 5 millió forintra emelkedett, míg a kétoldalú eljárás 4 millió forint helyett 8 millióra drágult, azonban a többoldalú eljárás díja 8 millió forintban maximálva lett.
A részletfizetésre és a fizetési halasztásra vonatkozó szabály nem módosult, ahogy a határozat hatályára vonatkozó szabályok sem. A szokásos piaci árat megállapító határozat hatálya továbbra is határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre állapítható meg. A határozat hatályának időtartama kérelemre egy alkalommal három évre meghosszabbítható.
Az APA kérelemmel kapcsolatos díjak mértékét szintén érintetlenül hagyta a jogalkotó:
Már a módosítást megelőzően is – az APA kérelemmel kapcsolatos magas díjtétetek és magának az APA céljának a természete miatt –, jórészt a nagy adózókra korlátozódott a kérelmek benyújtása, amely ettől fogva még inkább feltételezhetővé vált.
Szerző: Köő-Tóth Zénó
Kapcsolt vállalkozások azonosítása | Transzferár nyilvántartás készítése | Dokumentációs követelmények előkészítése | Eljárunk előzetes ármegállapítási (APA) vagy feltételes adómegállapítási eljárásban | Képviseljük Önt az adóhatósággal folytatott kommunikációban | Transzferár nyilvántartás frissítése | Folyamatos támogatás