INGYENES HOZZÁFÉRÉS
Jogszabályi frissítéseink megkönnyítik az Ön vállalkozását érintő legújabb változások figyelemmel kísérését. Kérje a legfrissebb szakmai cikkeinket és véleményeinket, tippjeinket, tanulmányainkat, regionális áttekintéseinket és közelgő eseményeinket, valamint a legfrissebb Accace híreket egyenesen a postafiókjába.
Tekintse meg szakmai cikkeinket a Newsroom-ban!
Csakis olyan releváns információkat küldünk Önnek, amelyek véleményünk szerint érdekelhetik, míg személyes adatait az adatvédelmi irányelveink és a GDPR nyilatkozatunknak.
Nem tud feliratkozni? Próbálja ki ezt az oldalt.
A transzferár-ugróiskola cikksorozatunk harmadik lépcsőjén a szokásos piaci ár alkalmazásáról írunk.
A szokásos piaci ár meghatározása nem csak a transzferár dokumentációk év végi elkészítésekor, hanem a kapcsolt felek között alkalmazandó árképzés előzetes megállapítása esetén is kiemelten fontos.
A szokásos piaci ár egy ügyletnek az az ellenértéke, melyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek/érvényesítenének. Amennyiben az adott ügylet árképzése nincs összhangban a szokásos piaci árral (annál magasabb vagy alacsonyabb), úgy a társasági adóalapot szükséges a különbözettel korrigálni. Indokolt esetben az adóalap növelés kötelező, a csökkentés viszont bizonyos feltételekhez kötött lehetőség.
A szokásos piaci ár megállapítása jelenti számunkra a transzferár képzéssel kapcsolatos kötelezettségek alap kérdéskörét, azonban erre jellemzően csak az évzáráskor, a transzferár nyilvántartások elkészítésekor szokott sor kerülni. Ebből következően csak utólag realizáljuk, ha a társaságunk által alkalmazott ár esetleg nem felel meg a szokásospiaci ár elvének, és társasági adóalap korrekcióra van szükség.
Érdemes lehet tehát a kapcsolt felek között alkalmazandó árat előre – még a szerződésük megszövegezése és megkötése előtt – meghatározni, így elkerülhető a későbbi társasági adóalap módosítás. Erre egy hasznos mód az előzetes benchmark elemzések készítése, precízebb esetben a transzferár szabályzat készítés. Az előbbi az adott kapcsolt ügylet szokásos piaci árát hivatott előzetesen kijelölni, az utóbbi ezen túlmenően az árképzési elveket, alkalmazott módszertanokat, valamint a transzferár korrekció feltételrendszerét is bemutatja.
Habár – bizonyos feltételek megléte esetén – nem minden ügylet transzferár dokumentáció köteles, ami kapcsolt vállalkozások között jött létre, viszont minden kapcsolt ügylet árképzésének meg kell felelnie a szokásos piaci ár elvének. Amennyiben a transzferár nincs összhangban a független felek által alkalmazott árral, adóhiány keletkezhet, melynek eredményeként adóbírság, késedelmi pótlék is kiszabható.
A fentiek okán feltétlenül javasoljuk a benchmark elemzések elkészítését minden kapcsolt ügyletre vonatkozóan. Ezek az elemzések megfelelő háttérdokumentációként tudnak szolgálni egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során a kapcsolt ügyletek árképzésének alátámasztására, az árazás helyességének igazolására.
Hallgasson bele szakmai podcast-unkba és tájékozódjon első kézből a Transzferár elkészítésének 8 kritikus lépéséről!
A szokásos piaci ár megállapítása jellemzően transzferár adatbázisok használatával történik, azonban szerencsésebb esetben lehetőségünk adódhat a társaságunk belső, független felekkel megállapodott árait is felhasználni a transzferár képzés során.
A szokásos piaci ár megállapítása az alábbi módszerek segítségével végezhető el:
Hagyományos módszerek:
Ügyleti nyereségen alapuló módszerek:
A Tao törvényen kívül számos más adónem jogszabályi háttere is hivatkozik a szokásos piaci ár elvének alkalmazására.
Az ÁFA tv. előírásai szerint a kapott ellenérték az általános forgalmi adó alapja. Az ellenérték helyett azonban a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik.
Kisvállalati (KIVA) adóalanyoknak is meg kell felelni a szokásos piaci ár elvének, a kapcsolt vállalkozásival folytatott tranzakcióknál alkalmazott árazás során. Amennyiben a KIVA alany a szokásos piaci ártól eltérő árat alkalmaz, az adóalapot a különbözettel (a ténylegesen alkalmazott ár és a szokásos piaci ár különbözete) kell módosítani.
Amennyiben kapcsolt vállalkozások között az alkalmazott transzferár alacsonyabb a szokásos piaci árnál, akkor az iparűzésiadó-bevallásban szereplő értékesítés nettó árbevétele is egy alacsonyabb összegben kerül beállításra, mint a piaci ár. Így az iparűzésiadó-bevallásban ki kell igazítanunk (növelni) az alkalmazott transzferár és a szokásos piaci ár különbözetét.
Az innovációs járulék alapja megegyezik a helyi iparűzési adó alapjával, így az adóalap-különbözet (transzferár és piaci ár közötti eltérés) ennél az adónemnél is jelentkezik, ha a transzferár eltér a szokásos piaci ártól.
Ezt megelőző szakmai cikkünkben a kapcsolt be- és kijelentéséről írtunk.
A következő cikkünkben a transzferár képzési politika kialakításáról írunk.
Az ugróiskola első kockájaként a kapcsolt vállalkozások beazonosításának kérdéses pontjaival és a vonatkozó háttér szabályozás kapcsolódási pontjaival foglalkozunk.
A kapcsolt vállalati viszonyokat illetően jellemzően az első dolog, ami az adózók eszébe jut, az a transzferár dokumentációk elkészítése. Azonban, mielőtt ennek nekilátnánk, fennáll egy kötelezettség: a kapcsolt vállalkozásaikat be kell jelenteniük az adóhatóság felé.
A szoksásos piaci ár meghatározása nem csak a transzferár dokumentációk év végi elkészítésekor, hanem a kapcsolt felek között alkalmazandó árképzés előzetes megállapítása esetén is kiemelten fontos.
A transzferár politika készítés a transzferár tervezés fontos eleme, mely során a vállalatcsoport az egyes kapcsolt ügyleteire vonatkozóan előre lefekteti az árképzés módszertanát, kitérve például az ebből származó költségek és bevételek allokációjára, az ügyletben résztvevő felek szerződéses és funkcionális hozzájárulásaira, illetve az ügyletek szokásos piaci árára.
A transzferárazással kapcsolatos évközi folyamatok és a dokumentáció elkészítésének gördülékenységéhez nagyban hozzájárul, ha a dokumentációs kötelezettség alá eső ügyletekkel összefüggő fontosabb információkat naprakészen karbantartjuk.
A transzferár dokumentáció a magyar szabályozás értelmében minden esetben helyi dokumentumból (Local file) és fődokumentumból (Masterfile) áll. A jelen cikkünkben a helyi dokumentum elkészítésével kapcsolatos tudnivalókra térünk ki, melyekkel könnyebbé tehető a dokumentáció elkészítésének folyamata.
A transzferár dokumentáció a magyar szabályozás értelmében helyi dokumentumból (Local file) és fődokumentumból (Masterfile) áll. A jelen cikkünkben a fődokumentummal kapcsolatos tudnivalókra térünk ki, melyekkel reményeink szerint egyszerűbb lesz eligazodni a szövevényes szabályrendszerében.
Az országonkénti jelentés (Country-by-Country Reporting, azaz CbCR), egy olyan transzferár dokumentációs elem, melyet az EU az OECD BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) akcióterve alapján alkotott meg, és amely 2017-től beépült a hazai jogrendszerbe is.
Kapcsolt vállalkozások azonosítása | Transzferár nyilvántartás készítése | Dokumentációs követelmények előkészítése | Eljárunk előzetes ármegállapítási (APA) vagy feltételes adómegállapítási eljárásban | Képviseljük Önt az adóhatósággal folytatott kommunikációban | Transzferár nyilvántartás frissítése | Folyamatos támogatás