Heti NAV-figyelő: 34. hét

Itt találhatják a 34. heti NAV-figyelőt. Kertész Gábor adó manager minden héten áttekinti és összefoglalja a friss NAV híreket, kiemelve a lényeget és kiegészítve az Accace véleményével, kommentjeivel.

1. Tájékoztató az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatással kapcsolatos változásokról

2016. augusztus 1-jétől kiegészült az Szja-törvény a munkáltatói lakáscélú támogatások figyelembe vételekor releváns szabályokkal. A módosítás a rendszer működése tekintetében lényegi változással nem jár, a fő cél az volt, hogy az elérhető adómentességgel kapcsolatos szabályok és meghatározások egy helyen – az Szja-törvényben – kapjanak helyet.

A törvény 1. számú melléklet 9.3 pontja részletezi a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályokat. Ez a pont egészült ki jelen módosítás kapcsán a 9.3.4 alponttal, mely meghatározza, hogy mit kell akadálymentesítésen vagy korszerűsítésen érteni, ki számít együttköltöző családtagnak és mi a méltányolható lakásigény.

Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a törvény szövege nem teljesen változatlan tartalommal vette át a kormányrendelet fogalmait. Az Szja-törvény rendelkezései többek között nem kezelik a félszoba fogalmát, hanem egységesen lakószoba alatt kell érteni az olyan helyiséget, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, legfeljebb 30 négyzetméter és legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. Ezzel párhuzamosan kissé más szabályok kerültek megfogalmazásra a méltányolható lakásigény meghatározásakor, ugyanis itt sem kell félszobákkal számolni. Így például három együttköltöző családtag esetén a méltányolható lakásigény legfeljebb 4 szoba, mely a kormányrendelet szerint 3,5 szoba volt. Ez valójában egy megengedőbb jogszabály, hiszen így nagyobb lehet az egyes szobák területe anélkül, hogy elveszítené a magánszemély az adómentességet. Mindez kiegészül azzal, hogy az Szja törvény nem határoz meg minimális szobaszámot sem, így tovább bővül a mentességnek megfelelő elosztások lehetősége.

2. A kettős adóztatás elkerülése a társasági adóban

A Tao. törvény 28.§-a tartalmazza a követendő szabályokat a más államból származó – és ott adóztatott – jövedelmek magyar társasági adóban való figyelembe vételéről.

Alapvetően három eset lehetséges az elszámolásokban attól függően, hogy a másik érintett állammal van-e hatályos kettős adóztatást kizáró egyezménye Magyarországnak, és ha van, akkor az mely eljárást fogalmazza meg. A lehetséges esetek a következők:

a külföldi jövedelem nem egyezményes országból származik;
a külföldi jövedelem egyezményes országból származik és az egyezmény a beszámítás módszerét írja elő;
a külföldi jövedelem egyezményes országból származik és az egyezmény a mentesítés módszerét írja elő.

A külföldi jövedelmet egységesen a Tao tv „általános” szabályai szerint kell megállapítani úgy, hogy a külföldi bevételből le kell vonni a közvetlenül hozzárendelhető költségeket és ráfordításokat valamint a közvetetten hozzárendelhető költségek és ráfordítások arányos részét, továbbá az egyéb adózás előtti eredményt módosító tételeket. Egyezmény hiányában a külföldön megfizetett adó 90%-a vonható le a magyar társasági adóból, de legfeljebb a külföldi jövedelemre eső magyar társasági adó.

Egyezmény esetén szintén létezik a beszámítás módszere, amikor a külföldön megfizetett adót az előbbihez hasonlóan le lehet vonni a belföldi társasági adóból, lényeges különbség azonban, hogy a 90%-os korlátot ilyenkor alkalmazni nem kell.

Az egyezményekben alkalmazott másik lehetséges módszer a mentesítés módszere, amikor is nem a külföldön fizetett adót kell levonni a belföldi adóból, hanem a külföldre jutó adóalapot vonjuk ki a belföldi adóalapból. Az eljárás azonban nem ennyire egyszerű (figyelembe kell venni adóalap-módosító tételeket is, illetve számos esetben progresszió fenntartásával lehetséges csak a mentesítés) így hosszas számítás születhet belőle. Az eljárást két általános példán keresztül is bemutatja a tájékoztató.