Vissza a Newsroom-ba
ADÓZÁSI SEGÉDLET 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar

Cégalapítási kisokos 2024 | eBook

5 február 2024
Ez a cikk
nyelven is elérhető

A magyarországi társasági jogot a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályozza, amely magában foglalja az összes gazdasági egységre vonatkozó alapvető és kötelező szabályokat, valamint a nyilvános társaságok tájékoztatásáról, a bírósági nyilvántartásba vételéről és a feloszlatási eljárásokról szóló 2006. évi V. törvény – Nyilvántartási törvény, amely rugalmas és célszerű rendszert biztosít.

Az eBook formában is letölthető anyagunk biztosítja a szükséges információkat a magyarországi üzleti környezetről és a szabályozásról.

 Hogy töltse le a 2024-es Cégalapítási kisokosunkat PDF formátumban, vagy olvassa el alább

Üzleti tevékenység jogi formái, minimális tőke, hozzájárulás

A Magyar Polgári Törvénykönyv négy különféle vállalati formát határoz meg, amelyek alapját képezhetik a befektetők magyarországi üzleti tevékenységének. Ezen a négyen kívül még két másik lehetőség van, amellyel a befektetők meg tudják teremteni a magyarországi jelenlétet. Mindezeket a vállalati formákat kizárólag külföldi tulajdonosok és menedzsment hozhatja létre és üzemeltetheti:

  • Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.)
  • Részvénytársaságok, amik lehetnek zártkörűek (Zrt.) vagy nyilvánosak (Nyrt.)
  • Betéti Társaság (Bt.)
  • Közkereseti Társaság (Kkt.)

Kereskedelmi képviselet, Fióktelep

Korlátolt Felelősségű Társaság | Kft.

Korlátolt Felelősségű Társaság alapításához az alapítók által egy bizonyos előre meghatározott alapítótőke biztosítása szükséges, amelynek összege 3.000.000 Ft.

A tagok felelőssége a társaság alaptőkéjének hozzájárulásáig korlátozódik. Általános szabályként a tagok egyébként nem felelősek a vállalat kötelezettségeiért, ami azt jelenti, hogy a tagok magántulajdonát nem érinthetik a vállalat kötelezettségei, kivéve néhány olyan esetet, amelyet a vonatkozó jogszabályok tartalmaznak.

A Korlátolt Felelősségű Társaság tagjait nem szabad nyilvános felhívás alapján gyűjteni. A tagok jogait és a társaság vagyonához való jogcímeiket a társaság kvótái (üzleti részesedés) képviselik.

Az üzleti kvóták alapján nem adható ki értékpapír. A Korlátolt Felelősségű Társaságnak lehet csak egy tagja is (egytagú Korlátolt Felelősségű Társaság).

Részvénytársaság | Rt.

A felek szándéka szerint, ha nem határozzák meg a munkaviszony időtartamát, vagy „határozatlan időtartamra” hozzák azt létre, akkor a munkaszerződés határozatlan időre köttetik

Kétféle részvénytársaság létezik:

Zártkörűen működő részvénytársaság; Zrt.

Nyilvánosan működő részvénytársaság Nyrt.

Egy részvénytársaság főképp olyan nagyvállalati szervezeteknek megfelelő, amelyekben több befektető van, de lehetőség van ilyen társaság létrehozására egyszemélyes társaságként is.

Részvénytársaságot Magyarországon egy előre meghatározott összegből álló induló tőkével lehet alapítani. A zártkörűen működő részvénytársaság minimális részvénytőkéje 5 000 000 forint, míg a nyilvánosan működő részvénytársaságé pedig 20 000 000 forint. Tagjainak felelőssége a birtokolt részvények névértékének vagy kibocsátási értékének összegéig korlátozódik.

Zártkörűen működő részvénytársaság
5000000HUF

%
Nyilvánosan működő részvénytársaság
20000000HUF

%

A pénzbeli hozzájárulás összege az alapításkor nem lehet kevesebb, mint az alaptőke harminc százaléka. Tagjainak felelőssége a részvények névértékének vagy kibocsátási értékének biztosítására korlátozódik.

A részvénytársaság alapításakor kötelező zártkörűen működő részvénytársaságként létrehozni, de később a társaság nyilvánosan működő részvénytársasággá alakítható.

A részvények lehetnek:

  • törzsrészvények
  • munkavállalói részvények
  • kamatozó részvények
  • visszaváltható részvények

Betéti Társaság | Bt.

Egy magyar Betéti Társaságban a tagok minimális száma kettő, amelyek közül legalább egy – a beltag – korlátlan felelősséggel tartozik, míg legalább egy másik tag – kültag – nem felel a társaság kötelezettségeiért, kivéve, ha a vonatkozó jogszabályok másként rendelkeznek.

A tagok minimális száma kettő, amelyből legalább egy – közkereseti partner – felelősséggel tartozik, míg legalább egy – betéti partner – nem felel a társaság kötelezettségeiért, hacsak a vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik.

Csak a beltagok irányíthatják a társaságot és képviselhetik a társaságot harmadik felekkel folytatott kapcsolatai során. A nyereségfelosztás általában arányos a befizetett tőkével, de a felek szabadon dönthetnek másként. A törvényekkel ellentétes azonban bármely partner kizárása a nyereség elosztásából.

Közkereseti Társaság | Kkt.

A Közkereseti Társaságban a tagjai felelőssége együttes és korlátlan a társaság kötelezettségei tekintetében.

A törvény nem ír elő minimális indulótőke követelményt. A törvény szerint minden tag jogosult a társaság képviseletére, kivéve, ha az alapszabály másként rendelkezik.

A társaságnak legalább két taggal kell rendelkeznie. Magánszemélyek szintén tagjai lehetnek a Közkereseti Társaságnak, azonban azok a kiskorú személyek és magánszemélyek, akik egy másik társaságban már egyetemleges felelősséggel tartoznak ki vannak zárva.

A tagok aktív részvétele a társaság üzleti tevékenységének végrehajtásában jogilag kötelező. A Közkereseti Társaság alapításához és működéséhez nincs szükség minimum tőkére.

Kereskedelmi képviselet, Fióktelep

Két másik olyan forma létezik, amelyet külföldi befektetők választhatnak Magyarországon jelenlétük céljából.

Kereskedelmi képviseleten keresztül a külföldi befektetők szokásos összeköttetési funkciókat láthatnak el, ideértve a szerződéskötési tárgyalásokban való részvételt, a termékek reklámozását és kiállítását, valamint az anyavállalat nevében a marketing egyéb formáit; de az iroda nem folytathat alapvető üzleti tevékenységet. Ez a forma hasznos lehet, ha a külföldi vállalkozás a befektetés megkezdése előtt meg kíván ismerkedni a helyi üzleti feltételekkel.

A magyarországi jelenlét megalapításának másik formáját Fióktelep útján lehet létrehozni, amely egy külföldi társaság Magyarországi szervezeti egysége, amely felhatalmazással rendelkezik arra, hogy önállóan szokásos üzleti tevékenységeket végezzen.

Minimális dokumentáció

A magyar jogszabályok szerint megalakult és nyilvántartásba vett társaságok saját nevükben kötelezettségeket vállalhatnak és jogokat szerezhetnek.

Általános szabály, hogy a társaságok szabadon folytathatnak tevékenységeket; bizonyos tevékenységekhez azonban az illetékes hatóság engedélyére van szükség. Így például bankokat csak részvénytársaságként lehet alapítani és működtetni, a Magyar Központi Bank által kiállított alapítási engedéllyel.

A társaságokat természetes vagy jogi személyek, magyarok és külföldi állampolgárok egyaránt alapíthatják.

A társaság alapítóinak először alá kell írniuk a társaság alapító okiratát, ezt követően egy ügyvédnek (aki a magyar ügyvédi kamara tagja) ellen kell jegyeznie és be kell nyújtania az illetékes cégbírósághoz a társaság alapításához szükséges egyéb dokumentumokkal együtt. A társaságot a bíróság nyilvántartásba vétele hozza létre. A társaság alapvető vállalati adatait (létesítő okirat) és belső szabályait az alapítói határozata tartalmazza, vagyis (i) társasági szerződés, vagy (ii) alapszabály, vagy (iii) alapokmány, a társasági formától függően.

A létesítő okiratnak meg kell határoznia legalább a következőket:

cégnév

a társaság alapítóinak listája, a hozzájuk tartozó címekkel

a saját tőke összege, rendelkezésre állásának módja és időpontja

bejegyzett székhely

a társaság üzleti (fő)tevékenységei (egyes tevékenységekhez speciális adminisztratív engedélyek szükségesek)

a vállalat képviselője, beleértve a döntést, hogy a cégvezetést szolgáltatási VAGY munkaviszony szerint látják-e el

A társaság alapításakor a legtöbb dokumentumot az ügyvéd készíti el és jegyzi ellen az alapító(k) akarata szerint.

Az alapvető dokumentumok listája a társaság formájától függ, de a következőket ki kell emelni egy külföldi személy vagy szervezet általi létesítéskor:

  • Ha egy külföldi társaság magyar társaságot alapít, akkor az alapításhoz az alapító társaság három hónapnál nem régebbi cégkivonata és annak hiteles magyar nyelvű fordítása szükséges. Fontos ezeket időben beszerezni, mivel a hiteles fordítás lassú, csak egy hivatalos fordítóiroda biztosítja.
  • Ha egy külföldi személy (aki nem tartózkodik Magyarországon) lesz a társaság tagja vagy ügyvezetője, akkor kézbesítési megbízottat kell felkérnie. A kézbesítési megbízottnak regisztrált magyar címmel kell rendelkeznie.
  • amennyiben a szükséges iratokat külföldön írják alá, akkor azokat közjegyző VAGY a magyar konzul előtt szükséges aláírni.

Regisztrációs folyamat

A gazdasági társaságok regisztrációja kötelező Magyarországon.

A társaság alapító okiratát egy Magyarországon bejegyzett ügyvédnek kell elkészítenie és ellen jegyeznie. A bejegyzési eljárást kérelem útján kell kezdeményezni.

A bejegyzés iránti kérelmet az alapító okirat megalakításától számított 30 napon belül be kell nyújtani az illetékes Magyar Cégbírósághoz.

A társasági regisztráció folyamata teljesen elektronikus.

Ha az alkalmazandó jogszabályok megkövetelnek a társaság alapításához szükséges hivatalos engedélyt, akkor azt csatolni kell a kérelemhez, és a kérelmet a hivatalos engedély kézhezvételétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

Amikor a Cégbíróság megkapja a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet, igazolást állítanak ki a társaság számára, amely tartalmazza a cég nevét, címét, ideiglenes adó- és statisztikai számát, valamint a regisztráció hivatkozási számát. A fenti igazolás kézhezvétele után a társaság előtársasági formában megkezdheti a működését. Ez azt jelenti, hogy a társaság normálisan működhet, de az alapító(k) személyes felelősségére külön rendelkezések vonatkoznak. Az előtársaság üzleti tevékenységet folytathat, de nem folytathat hivatalos engedélyt igénylő üzleti tevékenységet.

Részvényesek

A társaság legfőbb döntéshozó szervezete Magyarországon a legfőbb szerv.

Egyszemélyes társaság esetén az egyetlen tag gyakorolja a legfőbb szerv jogait.

Közkereseti Társaság esetén a legfőbb szerv a tagok gyűlése, ahol minden tagnak azonos mértékű szavazata van, és tagjai csak a Közkereseti Társaság ügyvezető igazgatói lehetnek.

Betéti Társaság esetén a legfőbb szerv a tagok gyűlése, és csak a beltag(ok) – korlátlan felelősséggel – lehetnek a Betéti Társaság ügyvezető igazgatói.

Részvénytársaságok esetében a legfelsőbb szerv a Közgyűlés, a végrehajtó testület az Igazgatóság.

Korlátolt Felelősségű Társaság esetén a legfőbb szerv a tagok közgyűlése, és a tagok a kvótájuk (üzleti részesedés) arányában osztalékra jogosultak. Nem csak a tagok, hanem bárki lehet egy Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezető igazgatója.

Külföldi és magyar személyek is lehetnek tagok (részvényesek) és vezető tisztségviselők (ügyvezetők) egy társaságban, de vannak bizonyos általános korlátozások ezekre az emberekre, amelyeket az adott személy nemzetiségétől függetlenül teljesíteni kell.

A vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott követelmények (a kizárás indokai)

  • The A vezető tisztségviselőnek nagykorúnak (18 év) kell lennie, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
  • Abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
  • Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  • Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
  • Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Összeférhetetlenség

A vezető tisztségviselő – a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével – nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő.

Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag.

A vezető tisztségviselő és hozzátartozója – a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével – nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket.

Kizárás

Az a személy, akit a kötelező erejű jogszabályok értelmében a magyarországi Cégbíróság kizárt, nem lehet tag vagy vezető tisztségviselő.

Adójogi korlátozások

Azon társaságok tagjai és ügyvezetői, amelyek:

  • hosszú ideig adótartozásokkal rendelkeztek;
  • adósság miatt meg lettek szüntetve (kényszertörlés által)

a fent említett okokból adódóan nem jogosultak egy másik társaság tagjává vagy vezető tisztségviselőjévé válni.

A fenti korlátozások vizsgálatát a társaság alapításánál kell elvégezni.

Cégalapítás ideje

Magyarországon a munkáltatóknak a bruttó bérek után az alábbi adó- és járulékfizetési kötelezettségeik vannak: A bejegyzés iránti kérelmet az alapító okirat elfogadásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az illetékes Magyar Cégbírósághoz.

Céget alapítani kétféle módon lehet: egyszerűsített vagy általános elektronikus eljárással.

Egyszerűsített elektronikus benyújtás

A Cégbíróság a kérelem és az arra vonatkozó iratok benyújtásától számított 1 munkanapon belül dönt. jelen eljárásban a társaságoknak szabványosított sablont kell használniuk az alapító okirathoz.

Egyszerűsített eljárással csak korlátolt társaság, betéti társaság, közkereseti társaság és zártkörűen működő részvénytársaság alapítható. A részvénytársaság egyszerűsített eljárással nem alapítható.

Szabvány elektronikus benyújtás

A szabvány elektronikus benyújtás során a cégeket nem korlátozzák az alapító okirat szabványos sablonjai; tartalmát az alapítók a vonatkozó jogszabályok szerint szabadon meghatározhatják. A Cégbíróság a kérelem és az arra vonatkozó iratok benyújtásától számított 15 munkanapon belül dönt.

A fióktelepeket és a kereskedelmi képviseleteket is a Cégbíróság nyilvántartásba kell vennie, és csak a bejegyzést követően kezdheti meg tevékenységét. A regisztráció időtartama akár 15 napig is eltarthat.

Vállalati adók általános áttekintése

Társasági adó

A magyarországi vállalkozások társasági adókötelezettséggel rendelkeznek. A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9%-a.

Amortizáció

Az adóalap meghatározása során a vonatkozó szabályozás lehetővé teszi az értékcsökkenés elszámolását.

Az elszámolás nettó értéken történik: a Számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenés növeli a társaság adózás előtti eredményét, míg a Társasági adó törvény szerint elszámolt értékcsökkenés csökkenti a társasági adóalapot.

Bizonyos esetekben az adótörvény lehetővé teszi a gyorsított értékcsökkenés alkalmazását (pl. immateriális javak vagy a lízingelt eszközök esetében).

Elhatárolt veszteség

A társaságoknak lehetőségük van az elhatárolt veszteséget tovább görgetni és a keletkezés évét követő 5 éven belül felhasználni. Az elhatárolt veszteséggel csökkenthető a pozitív adóalap, annak legfeljebb 50%-ig.

Az elhatárolt veszteséget a FIFO módszer szerint kell felhasználni.

Adójóváírások

Az adójóváírások csökkentik a társasági adót, és csökkenthetik az adóköteles társasági jövedelmet is.

Illetékek, díjak és bírságok

Illeték

A különböző vállalkozási formák nyilvántartásba vételére vonatkozó illetékkötelezettségek a következők:

Zártkörűen Működő Részvénytársaság
50000HUF

%
Zártkörűen működő Részvénytársaság
100000HUF

%
Fióktelep vagy kereskedelmi képviselet
50000HUF

%

Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyilvántartásba vételének illetéke 50 000 forint egyszerűsített elektronikus eljárás esetén, és 100 000 forint normál elektronikus eljárás esetén.

Külföldi vállalkozás Fióktelepének vagy Kereskedelmi képviseletének nyilvántartásba vételi illetéke 50 000 forint.

A Korlátolt Felelősségű Társaság, a Közkereseti Társaság és a Betéti Társaság bejegyzésére irányuló eljárása illetékmentes.

Közzétételi díj

Közzétételi díj
5000HUF

%

Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyilvántartásba vételének közzétételi díja 5 000 forint normál elektronikus eljárás esetén.

Minden más esetben (Közkereseti Társaság, Betéti Társaság és Korlátolt Felelősségű Társaság esetében, függetlenül a bejelentés formájától, valamint Zártkörűen Működő Részvénytársaság egyszerűsített elektronikus bejegyzési eljárás esetén) nem szükséges közzétételi díjat fizetni.

Bírság

Minimum bírság
50000HUF

%
Maximum bírság
900000HUF

%

A vonatkozó jogszabályok által előírt határidők elmulasztása esetén bírság kockázata áll fenn, melynek összege 50 000 forinttól 900 000 forintig terjedhet.

Befektetési ösztönzők

A Nemzeti Befektetési Ügynökség egyablakos ügyintézési rendszerrel és VIP ügyfélkezeléssel, valamint a a befektetési projektekhez rendelkezésre álló támogatásokról szóló átfogó információk rendelkezésre bocsátásával támogatja a magas hozzáadott értéket képviselő beruházásokat.

A maximum elérhető támogatás intenzitása csökken, ha a beruházás nagy beruházásnak minősül (meghaladja az 50 millió eurót):

a regionális támogatási térképen meghatározott maximális támogatási intenzitás 50% -az 50 és 100 millió euró közötti beruházás esetén
50%

%
maximum 34% a 100 millió eurót meghaladó beruházás esetén
34%

%

Az ösztönző csomag a következő elemekből állhat:

  • pénz támogatásról egyedileg dönt a Magyar kormány (beruházások, oktatás, munkahelyteremtés és K+F) )
  • fejlesztési adókedvezmény (társasági adó csökkentése, szociális hozzájárulási adó, vagy K+F tevékenység fejlesztése)
  • alacsony kamatozású hitelek
  • különleges ösztönzők szabad vállalkozási zónáknak

Kulcsfontosságú befektetési szektorok: autóipar; elektronika; információs és kommunikációs technológia; közös szolgáltatási központok; megújuló energia; gyógyszeripar; élettudomány; élelmiszeripar, logisztika.

Egyéb szempontok

Regisztráció

Egy újonnan létrejött társaságnak a helyi önkormányzatnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a Központi Statisztikai Hivatalnál, valamint a társadalombiztosítási szerveknél is regisztrálnia kell.

A nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásával egyidejűleg a bíróság egy online rendszeren keresztül tájékoztatja a társaság létrejöttéről a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (áfa és társasági adó vonatkozásban), valamint a Központi Statisztikai Hivatalt.

Bankszámla nyitás

According to the binding registration, a bank account shall be opened in 15 days from the tax registration of the company.

For opening a bank

A cégbírósági nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül a bejegyzett társaság köteles bankszámlaszámot nyitni.

A bankszámlanyitáshoz legtöbb esetben kötelező a társaság képviselőjének személyes jelenléte.

Gábor Kertész
Head of Advisory | Accace Hungary
Kapcsolatfelvétel
ADÓZÁSI SEGÉDLET 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar
apartmentlockuserusersmap-markerbriefcasedownloadcrosslistchevron-leftarrow-leftarrow-right linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram