Revolut, mint FinTech applikáció

Az itthon legszélesebb körben ismert egyik ilyen alkalmazás, a Revolut, például ma már Litvániában jegyzett, ún. európai bankként működik. Tekintettel arra, hogy jelenleg ez az itthon leggyakrabban használt FinTech applikáció, elsősorban az ehhez kapcsolódó adókötelezettségekkel foglalkozunk cikkünkben.

Az alkalmazásban jelenleg lehetőség van bankszámlavezetésre különböző devizákban, illetve azonnali devizaváltásra, kriptoeszköz vételre és eladásra, valamint részvényekkel való kereskedésre is.

A számlavezetési szolgáltatással kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy ahogyan azzal a NAV is foglalkozott már egyes közleményeiben, az adóhatóság az itt vezetett bankszámlán tárolt pénzeszközökre intézhet – nemzetközi jogsegély keretében – végrehajtást, így főszabály szerint elmondható, hogy a hiedelemmel ellentétben, a szabályozott keretek között (egyben tehát biztonságosabban) működő FinTech appok semmiképpen sem alkalmasak arra, hogy elrejtsük vagyonunkat a hatóságok elől.

Kriptoügyletek adózása

Az elmúlt években a jogalkotó is felismerte, hogy a kriptoeszközökkel való kereskedés egyre népszerűbb, és hogy egyre több magánszemély végez ezekkel ügyleteket annak reményében, hogy nyereségre tesznek szert. Erre is tekintettel az ilyen ügyletekhez kapcsolódó jövedelemszerzés átlátható, külön szabályozást kapott a hazai jövedelemadózásban.

A kriptoeszközökkel történő kereskedés technikailag úgy valósul meg, hogy egy adott ország törvényes fizetőeszközével (például forinttal) egy adott árfolyamon/értéken adott egységnyi kriptoeszközt vásárolunk, és reménykedünk abban, hogy később ugyanezt az egységnyi mennyiséget magasabb értéken (azaz árfolyamon) tudjuk eladni, ezáltal pedig nyereségünk keletkezik. Látható tehát, hogy gyakorlatilag a részvényekkel való kereskedéshez hasonló jegyeket hordoznak ezek az ügyletek magukon, azonban mégis, a sajátos jellegükre tekintettel, a kriptoeszközök külön szabályozást kaptak a személyi jövedelemadó rendszerében.

A kripteszközök fogalmáról, tartalmáról megoszlanak a vélemények a szakemberek között is. Az általánosan elfogadott álláspont az, hogy azok nem minősülnek pénznek, sem értékpapírnak. Önmagában a magánjogi értelemben vett dologi minőségét is nehéz alátámasztani, tekintettel arra, hogy fizikailag nem birtokolható.

A személyi jövedelemadóról szóló törvényben, a fentiekre is tekintettel teljesen különálló cím alatt szabályozottak az ilyen ügyletekből származó jövedelmek, illetve a törvény definiálja is a kriptoeszközöket, mégpedig a következőképpen: érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.

Tekintettel arra, hogy az adózási szempontú vizsgálathoz nem szükséges a fentieknél mélyebben vizsgálni a kriptoeszközök természetét, így azt az ezzel foglalkozó szakemberekre hagyva, a továbbiakban az ügyletekhez kapcsolódó adókötelezettségeket mutatjuk be.

Ahogyan azt fentebb is írtuk, kriptoeszközt venni és eladni hasonlóan tudunk, mint bármilyen devizát vagy akár részvényt.

Adott egy éppen aktuális „árfolyam” (ellenérték), ezen tudunk megvásárolni valamilyen kriptoeszközből egy bizonyos mennyiséget, majd, amikor úgy látjuk, hogy vagy nagyon kockázatos már bent tartani ebben a pénzünket, mert az árfolyam esik, vagy már elég nyereséget termeltünk, akkor eladjuk.

Természetesen, ennél komplexebb elemzéseket olvasunk próbáljuk megjósolni, mi fog történni a piacon (kiemeljük, hogy a szakértők szerint a kriptopiac bejósolhatósága önmagában is kérdéses), de az egyszerűsítés kedvéért ezt vegyük alapnak.

Előbbi esetben, amikor alacsonyabb árfolyamon tudjuk eladni a kriptoeszközt, mint amin vettük, ügyleti veszteségünk, utóbbi esetben, amikor pedig magasabb árfolyamon, ügyleti nyereségünk keletkezik.  Az SZJA törvény kifejezetten ezeket a fogalmakat használja.

Adófizetési kötelezettségünk a hatályos szabályozás szerint csak akkor keletkezhet, ha az eszközöket valós vagyoni értékre (amelyből látható, hogy a jogalkotó valójában nem is ismeri el a kriptoeszközt ekként) váltjuk, azaz fizetőeszközre, vagy abból közvetlenül ingóságot, ingatlant vásárolunk.

Ügyleti nyereség/veszteség számítása

Az szja-kötelezettségünk megállapításához mindenképpen szükséges, hogy ki tudjuk számolni az ügyleti nyereséget, vagy éppen az ügyleti veszteséget az adott évre. Ehhez lényegében az összes bevételből ki kell vonnunk az összes, megszerzésre fordított igazolt kiadást.

Az ügyleti nyereség/veszteség számítása során a figyelembe vehető, igazolt kiadások a következők lehetnek:

• az adott kriptoeszköz ’vételára’,
• bányászat esetén az ehhez kapcsolódó igazolt kiadás.
• ha a kriptoeszközt értékesítés ellenértékeként (azaz eladtunk valamit, amiért azzal fizettek) kapjuk, vagy valamilyen tevékenységet ezzel fizetnek ki, akkor speciális szabályok veendők figyelembe (pl. utóbbinál kiadásnak minősül a juttatáskor érvényes piaci érték).
• a konkrét ügylethez egyébként nem kapcsolódó, de az adott kriptoeszköz tartásával összefüggő, felmerült kiadások is. (Ilyen lehet például, ha valamilyen típusú „számlavezetési” díjat számítanak fel számunkra, vagy valamilyen jutalékot kell fizetnünk a szolgáltatónak azért, hogy a nevünkben kereskedik vagy felületet biztosít ahhoz, hogy mi kereskedjünk ezekkel az eszközökkel.)

Hallgassa meg Podcast epizódunkat a FinTech adózása és térhódításáról, a kriptoügyletekről és a befektetésekről

Hallgass bele szakmai podcastunkba, ahol az Accace adózási szakemberei beszélgetnek a kriptoügyletekről és adózási vonatkozásairól.

Ügyleti nyereség és adómentesség

Amennyiben ügyleti nyereségünk keletkezik az adóévben, azután adót kell fizetnünk, azonban az Szja tv. meghatároz egy mentesített keretet is.

Naponta a minimálbér 10%-áig elért bevétel (ehhez aznap kell realizálni a bevételt, azaz eladni a kriptoeszközt) nem minősül ügyleti bevételnek. Ez 2023-ban 23.200 forint, 2024-ben pedig 26.680 forint

Fontos azonban, hogy a napi mentesített keret mellett van egy éves limitösszeg is, amelyre szintén figyelemmel kell lenni, ez pedig a minimálbérrel egyenlő.

Azaz, évi 232.000 forint (2023), 2024-ben pedig évi 266.800 forint bevételig, ha az egy napra eső bevétel egyszer sem haladja meg ennek a 10%-át, nem kell ügyleti bevételt megállapítanunk.

Amennyiben a mentesített bevételnél többet realizálunk, úgy az általános szabály szerint kell számítanunk az ügyleti nyereségünket.

A számított ügyleti nyereség után az általános szabályok alapján 15% személyi jövedelemadót kell fizetni, azonban szociális hozzájárulási adót nem.

Ügyleti veszteség és adókiegyenlítés

Abban az esetben, ha a számítás eredményeként azt kapjuk, hogy az adóévben üzleti veszteségünk lett, azt a soron következő két adóévben fel lehet használni adókiegyenlítésre, azonban nagyon fontos, hogy ehhez a veszteséget megfelelően fel kell tüntetni a tárgyévi adóbevallásban.

Az adókiegyenlítés összege a veszteség 15%-a, amit a nyereség után felmerülő adóból lehet levonni, azzal, hogy a korábban már érvényesített adókiegyenlítés összegét újból már nem lehet felhasználni.

Kriptoeszközök az adóbevallásban

A kriptoeszközökkel kapcsolatos valamennyi jövedelmet nekünk kell a saját bevallásunkban feltüntetni, azt nem teszi meg helyettünk más.

A NAV-hoz ezzel kapcsolatban nem érkeznek be kifizetői adatok, így az általuk elkészített bevallás-tervezet sem fogja azt tartalmazni, nekünk kell tehát azt kiegészíteni a benyújtást megelőzően.

Ahhoz pedig, hogy alaposak legyünk szükséges az évben felmerülő összes kripto-tranzakcióról az egyes kivonatokat letölteni és megőrizni, illetve, akár készíthetünk magunknak analitikát is, ezzel segítve, hogy monitorozni tudjuk a mentesített kerettel való gazdálkodást is.

Fontos, hogy egy ellenőrzés során hitelt érdemlően kell tudnunk igazolni az egyes tranzakciókat, így ehhez célszerű a szolgáltató által kiadott kivonatokat, tranzakciós értesítőket megőrizni.

Részvények a FinTech appokban

Amint nem hazai pénzintézetet bízunk meg ilyen feladatokkal, azzal találjuk magunkat szemben, hogy mi nekünk kell gondoskodnunk az adminisztrációról is. Tudniillik, ha hazai bankon keresztül fektetjük be a pénzünket különböző alapokba, és rajtuk keresztül kereskedünk, a szolgáltató lesz az, aki adatot szolgáltat a NAV felé, és aki a kifizetett nyereségből levonja az jövedelemadót, illetve a 2023 júliustól hatályos szabályok alapján, amennyiben kamatbevételt szerzünk, úgy a szociális hozzájárulási adót (szochó) is. Nekünk pedig ebben az esetben nem is kell a bevallásunkban ezeket feltüntetni.

Ha a Revoluton vagy más fintech cégen keresztül kereskedünk részvényekkel, abban az esetben már más helyzettel találjuk magunkat szemben.

A lényeg ennél a kérdésnél egyébként az apró részletekben rejlik. Azt kell megvizsgálni, hogy egyáltalán milyen jövedelemre teszünk szert ilyenkor: kamatjövedelem, árfolyamnyereség, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem vagy osztalékjövedelem, ami keletkezik. 

Az árfolyamnyereség után szochót kell fizetni, és ezt eddig is kellett. Ekkor azonban van egy adófizetési felső határ, amelynek átlépését követően már nem kell további szociális hozzájárulási adót fizetni. Ez, ahogy a neve is sugallja, akkor keletkezik, ha egy értékpapírt magasabb áron adunk el, mint amennyiért vettünk.

A kamatjövedelmek esetében 2023. júliustól szintén kell szochót fizetni, azonban ekkor a felső határra vonatkozó szabály nem alkalmazható, így minden realizált kamatjövedelemből származó forint után a 15% személyi jövedelemadó mellett további 13% szochót kell fizetnünk.

Az osztalék esetében pedig az árfolyamnyereségre vonatkozó kötelezettségek merülnek fel: azaz szja és szochó, a felső határt pedig alkalmazni lehet és kell. Fontos azonban, hogy amennyiben EGT-tagállamban tőzsdére bevezetett értékpapír után realizálunk osztalékot, úgy az mentes a szochó-kötelezettség alól.

Kamatjövedelem egyébként a lekötött betétek, illetve az egyes értékpapírok (különösen kötvények, befektetési jegyek) után merül fel. Az Szja tv. alapján a kamatozó részvény kamata nem kamatjövedelemként, hanem osztalékként kezelendő. A Revoluton és általában az ilyen szolgáltatóknál a részvények nem kamatjövedelmet keletkeztetnek a magánszemélynél, hanem árfolyamnyereséget, illetve, ha megfelelnek a követelményeknek, akkor ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet, egyes esetekben pedig osztalékjövedelmet.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után azonban szochót eddig sem kellett, és továbbra sem kell fizetni.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletről akkor beszélünk, ha egy brókercég vagy egy pénzügyi intézmény EGT-tagállamban rendelkezik pénzügyi felügyelettel vagy pedig olyan országban működik, amellyel a magyar pénzügyi felügyeletnek van aktív információcsere-megállapodása és kettős adóztatást elkerülő egyezménye (a továbbiakban ETÜ-ként hivatkozunk erre).

A Revolut esetében például a litván pénzügyi felügyelet látja el a tevékenység felügyeletét, ezzel megvalósul, hogy EGT-tagállamban tartozzon kontroll alá a szolgáltató, ezért az ügyletekből származó jövedelem ETÜ-ből származó jövedelemnek minősül.

Fontos azonban, hogy ez közel sem biztos, hogy igaz minden FinTech alkalmazásra – amennyiben az ETÜ feltételei nem állnak fenn (azaz valamely, a klasszikus megnevezése alapján adóparadicsomból működik a szolgáltató), a tőzsdei kereskedésből származó jövedelmek árfolyamnyereségnek fognak minősülni, és akkor már nem csak 15% személyi jövedelemadót, hanem 13% szociális hozzájárulási adót is kell fizetni, illetve az éves bevallásban is másként kell szerepeltetni.

Az ETÜ esetén a szabályok egyébként hasonlóak a kriptoeszközökéhez. Az összes üzleti nyereségből le kell vonni az összes üzleti veszteséget.

A nyereséget, veszteséget a zárás napján hatályos árfolyamon kell forintban kimutatni. A két éves adókiegyenlítés itt is alkalmazható, akárcsak a kriptoügyletek esetében, a ráfordítások pedig természetesen itt is elszámolhatók, azonban fontos, hogy az ETÜ jövedelemnek minősítéshez rendelkezni kell a szolgáltató által kiállított részletes kimutatásokkal is.

A fentiek alapján, habár a legnépszerűbb FinTech appban realizált, részvényekből származó jövedelem elsősorban ETÜ-ből származó lesz, fontos kiemelni, hogy elérhetők az alkalmazásban például olyan részvények is, amelyek osztalékfizetésre jogosítják annak tulajdonosát.

Ekkor történhet olyan, hogy a részvénytársaság döntése alapján a részvényeseknek osztalékot fizetnek.

Ekkor az osztalék után az arra vonatkozó általános szabályoknak megfelelően kell jövedelemadót, és (ha a felső határt még nem értük el, illetve ha nem EGT-tagállami tőzsdén jegyzett az értékpapír) szociális hozzájárulási adót is fizetnünk.

Az adófizetés felső határa egyébként a minimálbér 24-szerese, így, ha ezután (a megfelelő jövedelmekből) az összeg után már felmerült szochó-kötelezettség, akkor a továbbiakban már nem leszünk kötelezettek azt az adott évben megfizetni.

Részvények és az adóbevallás

Mivel tőkejövedelmekről van szó, és nem az összevont adóalapba tartozókról, így nem szükséges negyedévente adóelőleget fizetni, hanem az éves adóbevallásban kell megállapítani, és annak határidejéig szükséges megfizetni az ezekre a jövedelmekre eső adót minden évet követő májusban.

Ha olyan jövedelmet élvezünk, amely alapján szochót is fizetnünk kell, arra ugyanez vonatkozik.

Azt azonban itt is fontos kiemelni, hogy ezekben az esetekben muszáj hozzányúlni a NAV által előkészített bevallás-tervezetekbe, mivel ezekre vonatkozóan nem kap az adóhatóság adatszolgáltatást, így ezeket az adatokat (árfolyamnyereség, ETÜ jövedelem, osztalék, kripto-jövedelem) nekünk kell feltüntetni a bevallásunkban.