2013. január 1-jén lépett hatályba a kisadózó vállalkozások tételes adójáról („KATA”) és a kisvállalati adóról („KIVA”) szóló 2012. évi CXLVII. törvény. A kisadózó vállalkozások A törvény hatálybalépése után látott „napvilágot” néhány érdekesség, illetve kérdés, amely segíthet eldönteni, hogy érdemes e KATA-zni, ha valaki év közben kívánna áttérni az új adónemre.
1. Hogyan számítódik a nyugdíjjogosultság KATA esetében?
- Havi 81.300 Ft-ot lehet keresetként figyelembe venni főállású KATÁs esetében, ami mivel alacsonyabb a jelenlegi minimálbérnél (98.000 Ft), arányosítani kell a leendő öregségi nyugdíj kiszámításakor. A szolgálati időbe a KATA-s időszak 100 %-ban beleszámít.
2. Mit vált ki a KATA?
- Vállalkozói személyi jövedelemadót, vállalkozói osztalékadót, társasági adót, személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót, egészségügyi hozzájárulást, szakképzési hozzájárulást. Az áfa bevallást nem váltja ki a KATA (kivéve az alanyi mentességet).
3. Mennyi a KATA összege?
- Főállású kisadózó esetén 50.000 Ft/kisadózó, nem főállású esetén 25.000 Ft/hó.
4. Mire ügyeljünk számlázáskor?
- A KATA választása esetén a számlán illetve nyugtán fel kell tüntetni a Kisadózó megjelölést.
5. Biztosított e a KATA-s vállalkozó a társadalombiztosítás alapján?
- Csak abban az esetben, ha főállású, a nem főállású kisadózó e jogviszonya alapján nem minősül biztosítottnak.
6. Van e felső határa a KATA-nak?
- Nincsen, de 6 millió forint bevétel elérését követően 40% mértékű különadót kell fizetni a meghaladó rész után.
7. Kik választhatják a KATÁT?
- Egyéni vállalkozók, Kkt-k, Bt-k, egyéni cégek.
