A transzferárazás és így a transzferár ellenőrzés az elmúlt években a NAV kiemelt fókuszterületévé vált, és a 2023-ban bevezetett transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség új korszakot nyitott a kapcsolt vállalkozások ellenőrzésében. A hatóság egyre szigorúbb és célzottabb vizsgálatokat folytat, amelyek nemcsak formai, hanem tartalmi hibákra is kiterjednek. A vállalkozásoknak elengedhetetlen, hogy naprakészen és pontosan vezessék transzferár-nyilvántartásaikat, és megfeleljenek az adatszolgáltatási előírásoknak.

Miért fontos a transzferár?

A transzferárak célja, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek árazása megfeleljen a szokásos piaci ár elvének. Ez biztosítja, hogy az adóalap ne torzuljon mesterségesen, és a nyereség ott adózzon, ahol az értékteremtés történik. A NAV 2023-tól kezdve már nemcsak a transzferár-nyilvántartás meglétét vizsgálja, hanem annak tartalmát is, különös tekintettel az ATP-01 és ATP-KV adatlapokon szereplő adatokra.

A NAV új transzferár ellenőrzési gyakorlata

A NAV egyre inkább célzott kockázatelemzés alapján választja ki az ellenőrzésre kerülő vállalkozásokat. Az adatszolgáltatás során benyújtott strukturált adatok lehetővé teszik, hogy a hatóság már a bevallás pillanatában azonosítsa a potenciális kockázatokat. A NAV az adatszolgáltatásokat nemcsak formai hibák szempontjából vizsgálja, hanem tartalmilag is összeveti azokat a transzferár-nyilvántartásokkal és a számviteli kimutatásokkal.

Amennyiben az ily módon feltárt kockázatok alapján egy adóellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az ellenőrzött ügyleten realizált haszon nem felel meg a szokásos piaci ár elvének, az adóhatóság a szükséges kiigazítást a szokásos piaci tartomány medián értékére végzi el, amely jelentős adóhiány megállapítással és adóbírság következménnyel járhat a vizsgált gazdálkodó számára.

Gyakori hibák és következményeik

A 2024-es év tapasztalatai alapján több típushiba is kirajzolódott:

• A transzferár-nyilvántartás és az adatszolgáltatás közötti eltérések, például a módszerek vagy jövedelmezőségi mutatók eltérő megnevezései (pl. TNMM vs. ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer, mint annak magyar nyelvű megfelelője) gyakori problémát jelentenek.
• A kapcsolt ügyletek téves besorolása, különösen a „11 – korlátozott kockázatú forgalmazás végzése” és a „12 – korlátozott kockázatú forgalmazás igénybevétele” kódok felcserélése miatt, torzíthatja az adóhatóság elemzéseit.
• A számviteli nyilvántartással nem egyező ügyletértékek, például a devizás ügyletek helytelen forintosítása vagy a kamat helyett a teljes kölcsöntőke megadása, szintén gyakori hibák.
• A kapcsolt vállalkozások bejelentésének elmulasztása, amely különösen akkor szembetűnő, ha az adatok a transzferár-nyilvántartásban szerepelnek, de a NAV felé nem kerültek bejelentésre.

Kapcsolt vállalkozások fogalma és jelentősége

A kapcsolt vállalkozások meghatározása a társasági adóról szóló törvény (Tao. tv.) 4. § 23. pontján alapul. Kapcsoltság fennállhat tulajdonosi befolyás, közös ügyvezetés vagy akár közeli hozzátartozói viszony alapján is. A NAV különösen figyel azokra az esetekre, amikor az ügyvezetés egyezősége révén valósul meg a döntő befolyás gyakorlása több társaság felett.

A kapcsolt viszony fennállása önmagában nem keletkeztet bejelentési kötelezettséget, de ha a felek szerződést kötnek, akkor az első szerződéskötést követő 15 napon belül be kell jelenteni a kapcsolt vállalkozási viszonyt a NAV felé. A bejelentés elmulasztása mulasztási bírságot vonhat maga után, különösen akkor, ha a transzferár-nyilvántartásban szereplő adatok nem egyeznek meg a NAV nyilvántartásaival.

A szokásos piaci ár meghatározása

A transzferárazás alapelve a szokásos piaci ár elve. A Tao. tv. és a 32/2017. NGM rendelet részletesen szabályozza a szokásos piaci ár meghatározásának módszereit:

• összehasonlító árak módszere,
• viszonteladási árak módszere,
• költség és jövedelem módszere,
• ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer,
• nyereségmegosztásos módszer.

A transzferár-nyilvántartásnak tartalmaznia kell az alkalmazott módszert, annak indoklását, valamint az alátámasztó tényeket és körülményeket. A NAV különösen figyel arra, hogy az alkalmazott módszer megfeleljen a jogszabályi előírásoknak, és az adatszolgáltatásban szereplő mutatók összhangban legyenek a nyilvántartással.

Mire számíthatnak a vállalkozások transzferár ellenőrzésnél?

A NAV célja nem csupán a szankcionálás, hanem a jogkövető magatartás elősegítése is. Az első két év ellenőrzései során a hatóság elsősorban a hibák javítására törekedett, de a jövőben szigorúbb fellépésre lehet számítani. A mulasztási bírságok kiszabása elsősorban a transzferár-nyilvántartás hiánya vagy súlyos hiányosságai miatt történik.

A vállalkozásoknak ezért kiemelten fontos:

• a transzferár-nyilvántartások naprakészen tartása,
• az adatszolgáltatás és a nyilvántartás közötti összhang biztosítása,
• a kapcsolt vállalkozások pontos és időben történő bejelentése,
• a szokásos piaci ár elvének következetes alkalmazása.

Transzferár ellenőrzés útravaló

A transzferár-ellenőrzés új szintre lépett Magyarországon. A NAV célzott és adatvezérelt ellenőrzési gyakorlata új kihívások elé állítja a vállalkozásokat. Aki nem készül fel időben, komoly kockázatokkal és szankciókkal nézhet szembe. A pontos dokumentáció, a szabályos adatszolgáltatás és a jogszabályok ismerete ma már nemcsak ajánlott, hanem elengedhetetlen.

Annak érdekében, hogy az érintett vállalkozások csökkentsék, illetőleg akár teljes mértékben el is kerüljék a transzferár-kockázatokat, javasoljuk az alkalmazott transzferáraik évközi, folyamatos nyomonkövetését, valamint a transzferár-dokumentációk összeállításának időben történő megkezdését.

Köő-Tóth Zénó

Senior Transferpricing Specialist | Accace Hungary

Kapcsolatfelvétel