A kormány kedd este benyújtotta a 2023-as költségvetést megalapozó törvényjavaslatát, mely szerint jelentősebb változás elé néznek a cégcsoportok a transzferárakra vonatkozó szabályok átalakításával. A transzferár szabályokon kívül a javaslat a KATA és a cégautó-adó szabályait is módosítja, ám kiemelték, hogy a javaslat elfogadása előtt ezek még további módosításokon eshetnek át.

Bővülő adatszolgáltatás

A javaslat szerint a transzferárazással összefüggésben bevezetésre kerül egy új kötelezettség. Az adminisztratív tehercsökkentéssel kapcsolatos nemzetközi törekvésekkel kicsit disszonáns az az elvárás, miszerint az adózónak már nem csak a transzferár nyilvántartást kell majd időben elkészítenie, hanem a társasági adóbevallásában a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatszolgáltatásra is köteles lesz. A transzferár dokumentációkat eddig is a TAO bevallás benyújtásáig kellett elkészíteni, azonban sem azt nem kellett benyújtani az adóhatósághoz, sem egyéb adatszolgáltatásra nem volt szükség. Tehát ez egyrészt egy plusz feladatot jelent a transzferárazással kapcsolatos teendők körében, másrészt a határidőt illetően is szigorodó körülményekre számíthatunk.

Az adatszolgáltatás pontos tartalmáról egyelőre nincs tudomásunk, azt a módosuló transzferár rendelet határozza majd meg. Az adatszolgáltatási kötelezettség első alkalommal a 2022. december 31-ét követően benyújtott bevallásban keletkezik.

Bírságtételek emelkedése

A növekvő adminisztratív teherrel együtt a transzferár bírságok drasztikus emelkedésére is számíthatunk. A transzferár nyilvántartás hiánya esetén kiszabható bírság (az eddigi 2 millió, ismételt jogsértés esetén 4 millió forint) a két és félszeresére, 5, illetve 10 millió forintra emelkedhet. Ez azt jelenti, hogy nagyfokú precizitást várnak el a kapcsolt vállalkozásoktól a jövőben arra vonatkozóan, hogy megfelelően dokumentálják a csoporton belüli ügyleteiket, mindemellett ez jelentős visszatartó erőt fog jelenteni a kötelezettség megsértésétől is, a jogalkotó szándéka szerint.

Interkvartilis alkalmazása

Az interkvartilis tartomány alkalmazására vonatkozó szabályozás megújul. A módosítás szerint az interkvartilis tartományt olyan esteben kell alkalmazni, ha azt nyilvános adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető (adóhatóság által is ellenőrizhető) adatok figyelembevételével alkalmazzák (vagyis azok nem a kapcsolt vállalkozások független ügyletei kapcsán – belső forrásból – elérhető összehasonlító adatok). Az interkvartilis tartomány meghatározása változatlan marad, azaz azt a középső tartományt kell alkalmazni, amelybe a minta elemeinek fele esik.

Szokásos piaci ár és transzferár kiigazítás

A javaslat új rendelkezéseket vezet be a szokásos piaci ár meghatározására is. Ez alapján, ha az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül esik, akkor főszabály szerint kizárólag csak a mediánt lehet szokásos piaci árként figyelembe venni, a transzferár kiigazítást erre a pontra kell elvégezni. Az eddigi szabályozás a tartományon kívül eső ellenértékhez legközelebbi limitérték alkalmazását teszi lehetővé, vagyis az új elképzelés jelentős adóbevétel többletet fog eredményezni a kiigazításra szoruló tranzakciók esetében.

Engedmény ez alól, ha az adózó tudja azt igazolni, hogy a tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügylet szokásos piaci ellenértékének, akkor a kiigazítás során a medián helyett ez az érték is használható, azonban úgy látjuk, hogy a bizonyítási módok lehetséges szubjektivitását tekintve ez hordozhat magában kockázatot.

APA kérelem

A javaslat szerint a jövőben minden adózó számára elérhetővé válik az előzetes ármegállapítás iránti (APA) kérelem. Az APA kérelem díja viszont szintén emelkedik: egyoldalú eljárás esetén 2 millió forintról 5 millió forintra, két- vagy többoldalú eljárás esetén 8 millió forintra.

Gábor Kertész

Head of Advisory | Accace Hungary

Kapcsolatfelvétel