2014. Június 30-án kormánypárti módosító javaslat került az Országgyűléshez benyújtásra a 3 héttel ezelőtt elfogadott, de még nem életbe lépett Reklámadó törvény. Az alábbiakban összegeznénk a leglényegesebb rendelkezéseket, a már elfogadott, és félkövér, dőlt betűkkel jelezve a még el nem fogadott módosító javaslatokat is.
2014. június 17-én kihirdetésre került a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény, mely 2014. július 18-i hatállyal újabb progresszív adót vezet be a magyar adórendszerbe, és amelyhez június 30-án érkezett egy még el nem fogadott módosító javaslat, jórészt szigorító intézkedésekkel. A javasat, annak elfogadása esetén, módosítja a Reklámadó törvény hatálybalépését, mivel az a módosító javaslat kihirdetését követő 31. napon lépne csak hatályba.
Adókötelezettség, adóalanyok köre
Az új adónem nemcsak a kereskedelmi televíziókat, és a sajtótermékek kiadóit, illetve reklámhordozó-felületet, internetes felületet üzletszerűen reklám közzétételére hasznosító társaságokat érinti. Ugyanis az adó alanyává válhat bármely személy vagy szervezet, amely saját célú (vagy partnerei számára) gazdasági reklámot tesz közzé online felületen, szórólapon, vagy akár bérelt vagy tulajdonolt ingatlanán, hirdetési felületén, és ezzel kapcsolatban árbevételt realizál, vagy közvetlen költsége merül fel. A módosítás alapján továbbá maga a reklámot megrendelő is adóalannyá válhat, ha a reklám szolgáltató olyan külföldi adóalany (pl. Facebook, Google), akitől értelemszerűen nehezen lenne beszedhető a reklámadó.
A reklámadó alanyai a média- és médiatartalom-szolgáltatók, a sajtótermékek kiadói, a szabadtéri reklámhordozót, járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosítók, illetve az interneten túlnyomórészt magyar nyelven, vagy a módosítás alapján túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon is reklámot közzétevők. Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel, saját célú reklámmal kapcsolatosan pedig а reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség. A 2014. évben kezdődő adóév adóalapját – legfeljebb annak erejéig – csökkenti а Tao. tv. illetve az Szja tv. szerinti elhatárolt veszteség 50 %-a, azonban a módosítás értelmében ezen reklámadó-alap csökkentést csak akkor teszi lehetővé ha az adóalany 2013. üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív. Továbbá a javaslat úgy módosítaná a Tao törvényt, hogy a reklámadó-alap csökkentéseként felhasznált elhatárolt veszteség csökkentse a társasági adó alapjának csökkentéseként felhasználható összeget.
Módosított adóalap
A módosítás értelmében a törvény növeli az adóalany adóalapját, ha az adóalany kiszervezi a reklámfelület értékesítését valamely kapcsolt fél (sales house) részére. A módosítás célja, hogy a kapcsolt médiaügynökségeknél, amelyek az eredeti törvény alapján nem lennének a reklámadó alanyai, elért árréssel (médiaügynökség árbevétele mínusz adóalanynak fizetett díj) meg kell növelnie az adóalanynak az adóalapját.
További módosítási javaslat, hogy a reklám közzétevőjének a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán, számviteli bizonylaton vagy a reklám közzétételéről szóló szerződésben nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli, vagy ha az adóalap nem éri el az 500 millió forintot, akkor arról, hogy reklám közzététele után adófizetési kötelezettség emiatt nem terheli. A fenti nyilatkozat hiányában mindig a reklámot megrendelő belföldi szervezetnél, személynél fog keletkezni adófizetési kötelezettség, az adóalap pedig a reklám közzétételért általa fizetendő, havi összesített ellenértékének 25 ezer forintot meghaladó része lesz, míg az adó mértéke 20%. Az így adóalannyá váló személy, szervezet a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az adót bevallani és megfizetni, de neki nem kell majd alkalmazni az eredeti kötelezettekre vonatkozó bevallási, előlegfizetési, és feltöltési szabályokat.
Új adóalanyi kör – külfölditől reklámot megrendelő adóalany
A módosítás célja, hogy a külföldi szervezettől, személytől igénybevett reklám szolgáltatás után is mindenképpen keletkezzen reklámadó bevétel a költségvetés számára. További szankció, hogy a belföldi megrendelő adóalany a fenti adó megfizetésén kívül ebben az esetben köteles a kifizetett ellenérték összegével növelnie a társasági adóalapját, mint tételes nem a vállalkozás érdekében felmerült költség.
Ennek értelmében, iparágtól függetlenül minden adózó, amelyik pl. külföldi cégcsoportjától reklám tevékenységet vesz igénybe (központilag gyártott szórólapok, prospektusok stb), annál a fenti adókötelezettség felmerülhet.
Adómérték
Az adó progresszív, a kapcsolt vállalkozások összesített adóalapja szerint:
| Összesített adóalap |
Adó mértéke |
| 0 és 500 millió Ft közötti részre | 0% |
| 500 millió és 5 milliárd Ft közötti részre | 1% |
| 5 milliárd és 10 milliárd Ft közötti részre | 10% |
| 10 milliárd és 15 milliárd Ft közötti részr | 20% |
| 15 milliárd és 20 milliárd Ft közötti részre | 30% |
| 20 milliárd Ft feletti részre | 40% |
Adófizetés, bevallás
Az adóalanyt reklámadóelőleg-fizetési és -bevallási kötelezettség terheli, melyet az adóév hetedik és tízedik hónapjáig két egyenlő részletben kell megfizetni. Az adóév utolsó hónapjában ezen túlmenően az előleget ki kell egészíteni az adóévi várható fizetendő adó összegére. Az adókötelezettséget az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell megállapítani és bevallani.
A bevezetés adóévét illetően átmeneti szabályok lépnek életbe, melyek értelmében a 2014 adóévre a hatálybalépéstől az év végéig számított napok számával arányosan kell az adót megállapítani, és az előlegeket 2014. augusztus illetve november 20-áig kell megfizetniük azoknak, akik adóéve a naptári évvel megegyezik.
Az adófizetésre nem kötelezett adóalanyok, tehát akik az adómentes értékhatárt nem érik el, adóelőleg és előleg-kiegészítés bevallására nem kötelezettek.
Bizonytalanságok
Meglehetősen sok értelmezési problémát vet fel mind a már elfogadott törvény, és a most benyújtott módosítási javaslat is:
- Az adó tárgya széles tevékenységi kört, és alanyi kört, így egyes esetekben akár külföldi megjelenéseket, illetve adóalanyokat is lefedhet, azaz belföldi adóalany külföldi tevékenysége (pl. külföldi prospektus terjesztés, külföldi járműn reklám közzététele) éppúgy tárgya lehet a reklámadónak, mint külföldi adóalany hasonló külföldi reklám tevékenysége (pl. külföldi központban felmerült saját célú reklám költségek).
- Nem tisztázott, hogy az egymástól eltérő üzleti évvel rendelkező adózók hogyan számítják adóalapjukat, hogyan vonják össze, ha kapcsoltak, továbbá hogy állapítja meg az előleg összegét az az adózó, amelynek még értelemszerűen nincs beszámolóval lezárt 2013-as adóéve.
- A törvény alapján a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóalapját össze kell számítani, az adókulcsot pedig ez alapján kell meghatározni, majd az egyes adóalanyok a saját adóköteles adóalapjuk arányában viselik az így kiszámított adót. Nem egyértelmű, hogy a külföldi adóalanyoknál milyen kimutatást, és költségeket kell majd figyelembe venni.
- Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ha nem is keletkezik tényleges fizetési kötelezettség az adózónál, az adminisztratív kötelezettségek alól nem mentesül, aki a reklámadó alanyának minősül, sőt kapcsolt vállalkozásai esetén az összes adóalany köteles a számításokat elvégezni és a dokumentációt megőrizni, akár adóköteles tevékenység híján is.
- A Reklámadó tv. a jogalkalmazókra bízta bizonyos kérdések értelmezését, így pl. a többfunkciós adótárgyak – értékesítést kiszolgáló és reklám funkciót egyszerre ellátó honlapok, kuponok, italárusító automaták stb. – kapcsán felmerült költségből származó adóalap meghatározását, tovább az sem egyértelmű, hogy a nyomtatott üzleti reklámanyag (toll, táska, jegyzetfüzet stb.), mint „repi ajándékok”, legyártása és szétosztása adóköteles tevékenységnek minősül-e majd.
Download – Reklámadó törvényt módosító javaslat (Tax & Fiscal Alert)
Kapcsolattartó Laszlo Icsu Tax Manager Laszlo.Icsu@accace.com
