Kiskeradó: A magyar adórendszer állandó adóneme | News Flash

A kiskeradó (kiskereskedelmi adó) a járvány elleni védekezési alap egyik forrásaként a 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Rendelet) került bevezetésre Magyarországon. A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszűnt ugyan, de a kiskereskedelmi adó az adórendszer része marad, ugyanis 2020. június 11-én hatályba lépett a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban: a Törvény). A Törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztette a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adóról szóló Rendelet.

A veszélyhelyzet utolsó hónapjára, vagyis 2020. június hónapra vonatkozó havi előlegrészlet megfizetése 2020. június 30. napjáig volt esedékes.

A Törvény főbb rendelkezései – az érintett adóalanyok, adókötelezettséget keletkeztető tevékenységek, az adó alapja, valamint annak mértéke – megegyeznek a Rendeletben foglalt szabályokkal, amelyeket az alábbiakban ismertetünk.

A Törvény hatálya alá tartozó főbb kereskedelmi ágazatok (a felsorolás nem teljeskörű):

• Személygépjármű-, könnyűgépjármű kiskereskedelem
• Gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem
• Ruházati cikk, bútor, háztartási gép, vasáru, kozmetikai termék, ékszer, játék, sportcikk kiskereskedelem
• Élelmiszer-, ital-, dohányáru kiskereskedelem
• Gyógyszer és gyógyászati termék kiskereskedelem
• Csomagküldő, internetes kiskereskedelem
• Könyvek, újságok, papíráru kiskereskedelem
• Információs, híradástechnikai termék kiskereskedelem

Az adó alapja az adózók kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétele, növelve az ezen szektorra jellemző további – szállító partnerek részére nyújtott szolgáltatásból származó – bevételekkel, melyek nem kerülnek tételesen felsorolásra a Törvényben, de ilyen lehetnek a különböző bónuszok, továbbá olyan marketing-szolgáltatásokból származó bevételek, mint az áruk vevők számára feltűnőbb helyen való elhelyezése vagy az áruk honlapon történő kiemelése. Az adó alapjában továbbá figyelembe kell venni a kiskereskedelmi partner felé szállítóik által nyújtott engedményeket is.

Az adóelkerülés lehetőségének a kizárása miatt a Törvény tartalmaz egy nettó árbevétel összeszámítási szabályt azon Tao tv. szerinti kapcsolt vállallkozásokat érintően, akik között a kapcsolt vállalkozási viszony a Kormányrendelet kihirdetésének napját – vagyis 2020. április 14-ét – követően szétválással, kiválással jött létre vagy azon adózók tekintetében, akik a kiskereskedelmi tevékenységhez használt eszközeiket szintén a fenti dátumot követően más kapcsolt vállalkozásuk számára átadták vagy használatába adták. Esetükben a nettó árbevételt össze kell adni az adóalap mértékének a meghatározásához.

A kiskereskedelmi adó progresszív mértéke az alábbiak szerint alakul:

• az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
• az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1 százalék,
• az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4 százalék,
• az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék.

Eljárási szempontból szeretnénk kiemelni, hogy azon adóalanyokat, akik a Rendelet alapján benyújtották előlegbevallásukat, további előlegbevallási kötelezettség nem terheli.

Szükséges viszont arra ügyelni, hogy a Törvény rendelkezései alapján megváltozik az előlegrészletek befizetésének ütemezése.

Első adóévre vonatkozó előleg szabályok

Továbbiakban nem havi rendszerességgel történik, hanem a 2020. júliustól az adóév végéig terjedő időszak hónapjainak száma szerint kalkulált előleg összegeket két egyenlő részletben kell megfizetniük az adóalanyoknak, főszabály szerint 2020. augusztus 24-ig és 2020. október 20-ig.

Eltérő a szabály azon naptári évtől eltérő üzleti évet követő adóalanyok esetében, akiknél a második előlegrészlet fizetési határideje az üzleti év végét követő időszakra esik. Ezen adóalanyok a fenti szabályok alapján számított előleget egy összegben, vagyis 2020. augusztus 24-ig fizetik meg a NAV felé.  Ha pedig mindkét előlegrészlet esedékessége az adóalany üzleti évének végét követő időszakra esne, akkor az előleget az üzleti évének utolsó napján kell megfizetnie.

Első adóévre vonatkozó éves adóelszámolás

Az éves adóbevallást az adóévet követő 5. hónap utolsó napjáig kell benyújtaniuk az adóalanyoknak, az adó összege fő szabály szerint az első adóévre vonatkozóan az éves adóalapra vetítve a Rendelet hatályba lépésének napjától, azaz 2020. május 1-től az adóév végéig terjedő időszak naptári napjaival arányos mértékben állapítandó meg. A Rendelet alapján megfizetett adóelőleg-összegeket az éves adófizetési kötelezettség megállapítása során figyelembe kell venni.

Ha az adóévre megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre bevallott adó összegét, a különbözet visszaigényelhető az Art. erre vonatkozó szabályai alapján.

Ki kell emelnünk, hogy a Törvény eltérő előleg- és adóelszámolási szabályokat tartalmaz az adókötelezettség első adóévére, illetve az azt követő időszakra.

Első adóévet követő adóévekre vonatkozó előleg és adóelszámolási szabályok

Az adózónak az adóévre – főszabály szerint – az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig kell adóelőleget bevallania. Az adóelőleg összegét, ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap volt, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével és a törvény szerinti adómértékkel kell megállapítani. A tevékenységet adóévben jogelőd nélkül kezdő, illetőleg átalakulással létrejött adóalanyok az adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül vallanak adóelőleget.

Az adóelőleget két egyenlő részletben kell megfizetni az adóév hetedik, illetve tizedik hónapjának 20. napjáig. A Törvény a tevékenyéget adóévben jogelőd nélkül kezdő, illetőleg átalakulással létrejött adózók esetére a fentiektől eltérő esedékességi szabályokat fogalmaz meg. Esetükben az előleg két egyenlő részletben, a bejelentkezéssel egyidejűleg és az adóév utolsó napján fizetendő.

Az adóévre vonatkozó adót az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell megállapítani, bevallani, illetve megfizetni.

A Rendelettel egyezően a Törvény alapján adófizetésre nem kötelezett adóalanyoknak sem adóbevallási, sem adóelőleg-bevallási kötelezettsége nincs.