INGYENES HOZZÁFÉRÉS
Jogszabályi frissítéseink megkönnyítik az Ön vállalkozását érintő legújabb változások figyelemmel kísérését. Kérje a legfrissebb szakmai cikkeinket és véleményeinket, tippjeinket, tanulmányainkat, regionális áttekintéseinket és közelgő eseményeinket, valamint a legfrissebb Accace híreket egyenesen a postafiókjába.
Tekintse meg szakmai cikkeinket a Newsroom-ban!
Csakis olyan releváns információkat küldünk Önnek, amelyek véleményünk szerint érdekelhetik, míg személyes adatait az adatvédelmi irányelveink és a GDPR nyilatkozatunknak.
Nem tud feliratkozni? Próbálja ki ezt az oldalt.
A transzferárazási kötelezettségek helyes teljesítése szempontjából alapvető jelentőségű a kapcsolt vállalkozások pontos azonosítása. Jelen írásunkban, amely a nyolclépéses transzferárazási metodika első fejezete, a kapcsolt felek körének meghatározásához szükséges jogszabályi környezetet és annak gyakorlati értelmezését mutatjuk be.
A kapcsolt vállalkozások beazonosítása nem egységes szabályozás mentén történik: a hatályos magyar jogban több törvény is definiál kapcsolt viszonyokat, azonban azok eltérő célból és szempontok alapján határozzák meg a kapcsoltság fogalmát. A legfőbb releváns jogforrások:
A kapcsolt vállalkozások beazonosításának gyakorlati lépései során tehát minden esetben vizsgálni kell, hogy az adott transzferár kötelezettség (pl. dokumentációkészítési, bejelentési kötelezettség) mely jogszabály alapján keletkezik, és annak megfelelően kell meghatározni az érintett felek körét.
A transzferár-dokumentációs kötelezettségek egyik kulcskérdése a vállalkozás méretkategóriájának megállapítása. A Kkv tv. alapján a mikro- és kisvállalkozások mentesülhetnek e kötelezettségek alól, míg középvállalkozás vagy annál nagyobb méretű gazdasági szereplők esetén a dokumentációs kötelezettség fennállása az általános szabály.
A Kkv tv. szerinti méretbesoroláshoz szükséges mutatószámokat a legtöbb esetben az utolsó, konszolidált éves beszámoló adatai alapján kell számítani, és a kapcsolt vállalkozásokat ebben az esetben a Számviteli tv. előírásai alapján kell azonosítani.
A Számviteli törvény szerinti konszolidációs kör meghatározása nemcsak a Kkv besorolás alapját képezi, hanem más transzferár vonatkozású kötelezettségek, például az országonkénti jelentéstételi (CbCR) kötelezettség értékelése során is releváns. Az e jelentéshez kapcsolódó bevételi küszöbérték meghatározása szintén a konszolidált pénzügyi adatokon alapul.
Ezek alapján egyértelmű, hogy a vállalatcsoport struktúrájának és a kapcsolt felek körének pontos feltérképezése nem csupán formai kérdés, hanem számos adózási és adminisztratív kötelezettség kiindulópontja.
Abban az esetben, ha a vállalkozás a Kkv tv. alapján nem mentesül a transzferár nyilvántartási kötelezettség alól, akkor a dokumentációban szereplő konkrét kapcsolt vállalkozásokat már a Tao tv. kapcsoltsági szabályai alapján kell beazonosítani. Ez a kör jellemzően nem fedi teljes mértékben a Kkv vagy számviteli törvény alapján kapcsoltnak minősülő vállalkozásokat, így előfordulhat, hogy a transzferár nyilvántartás olyan feleket is tartalmaz, amelyek a méretkategóriát nem befolyásolták.
A Tao tv. szerinti kapcsoltság értelmezését tovább árnyalják a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései, különösen a közvetett irányítást, többségi befolyást vagy vezető tisztségviselői összefonódást érintő szabályozási elemek.
A kapcsolt vállalkozások beazonosítása tehát nem egy egyszeri, sablonszerűen alkalmazható adminisztratív lépés, hanem több jogszabály összehangolt értelmezését és a vállalatcsoport szerkezeti sajátosságainak alapos feltérképezését igénylő feladat. A pontos beazonosítás a transzferár nyilvántartások elkészítésének és a bejelentési kötelezettségek teljesítésének előfeltétele.
Kapcsolt vállalkozások azonosítása | Transzferár nyilvántartás készítése | Dokumentációs követelmények előkészítése | Eljárunk előzetes ármegállapítási (APA) vagy feltételes adómegállapítási eljárásban | Képviseljük Önt az adóhatósággal folytatott kommunikációban | Transzferár nyilvántartás frissítése | Folyamatos támogatás