INGYENES HOZZÁFÉRÉS
Jogszabályi frissítéseink megkönnyítik az Ön vállalkozását érintő legújabb változások figyelemmel kísérését. Kérje a legfrissebb szakmai cikkeinket és véleményeinket, tippjeinket, tanulmányainkat, regionális áttekintéseinket és közelgő eseményeinket, valamint a legfrissebb Accace híreket egyenesen a postafiókjába.
Tekintse meg szakmai cikkeinket a Newsroom-ban!
Csakis olyan releváns információkat küldünk Önnek, amelyek véleményünk szerint érdekelhetik, míg személyes adatait az adatvédelmi irányelveink és a GDPR nyilatkozatunknak.
Nem tud feliratkozni? Próbálja ki ezt az oldalt.
A nemzetközi adózás területén az elmúlt évek egyik legfontosabb változása a globális minimumadó bevezetése, amely szorosan összefügg a CbCR (Country-by-Country Reporting) szabályozással. Az OECD és a G20-ak által támogatott kezdeményezések célja a nemzetközi adóelkerülés visszaszorítása és az átláthatóság növelése. Ezek az intézkedések jelentős hatással vannak a multinacionális vállalatokra, különösen az adózási és pénzügyi jelentési kötelezettségeik tekintetében.
A globális minimumadó koncepcióját az OECD vezette BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) projekt keretében dolgozták ki. A szabályozás értelmében azok a multinacionális vállalatok, amelyek éves globális árbevétele meghaladja a 750 millió eurót az utolsó 4 üzleti évből legalább 2 alkalommal, legalább 15%-os effektív adókulccsal adózzanak. Ha egy adott országban az effektív adókulcs nem éri el ezt a szintet, a különbözetet más országok szedhetik be, például a székhely-ország. Ez az úgynevezett “Top-up tax” mechanizmus.
A szabályozás célja kettős: egyrészt biztosítani, hogy a nagyvállalatok ne tudják az adóalapjukat alacsony adókulcsú országokba irányítani, másrészt egyenlőbb versenyfeltételeket teremteni a kisebb és nagyobb gazdaságok között. Magyarországon 2024-ben lépett életbe a globális minimumadó, és az első bejelentési kötelezettség 2024. december 31-én volt esedékes.
A CbCR, vagyis az országonkénti jelentéskészítés az OECD által kidolgozott szabályozás része, amely előírja, hogy a multinacionális vállalatok minden évben jelentést készítsenek a csoportjuk pénzügyi adatairól, országonkénti bontásban. A jelentés tartalmazza többek között az árbevételt, az adózott eredményt, az alkalmazottak számát, valamint az eszközök értékét és a fizetett adókat.
A CbCR célja, hogy növelje az adóhatóságok rálátását a multinacionális vállalatok működésére, és ezáltal elősegítse az adóelkerülés elleni küzdelmet. Magyarországon a CbCR-bejelentés minden olyan vállalkozásra vonatkozik, amely egy olyan csoport tagja, amelynek éves konszolidált árbevétele eléri a 750 millió eurót.
A globális minimumadó és a CbCR szabályozás között szoros kapcsolat van, mivel mindkettő az átláthatóságot és a méltányos adózást kívánja előmozdítani. A CbCR alapján az adóhatóságok könnyebben azonosíthatják azokat az eseteket, amikor a vállalatok a nyereségüket alacsony adókulcsú országokba irányítják. Ezek az információk alapot nyújtanak a minimumadó alkalmazásához is, mivel a jelentésekben szereplő adatok segítségével kiszámítható az effektív adókulcs.
Magyarország az uniós irányelveknek megfelelően vezette be a globális minimumadót, ami azt jelenti, hogy a szabályozás hatálya alá eső cégeknek részletes nyilvántartást kellett vezetniük a pénzügyi adataikról. Az első bejelentési kötelezettség határideje 2024. december 31. volt.
A magyar adóhatóság szigorúan ellenőrzi a CbCR-bejelentéseket is, különösen azokban az esetekben, amikor a csoport más tagországokban jelentős adómegtakarítást érhet el. Az adatszolgáltatás elmaradása, hibás vagy hiányos teljesítése esetén akár 20 millió forintos bírságot is kiszabhatnak.
A globális minimumadó és a CbCR bevezetése komoly adminisztratív terhet jelent a vállalatok számára. Az adatgyűjtés, az elemzés és a jelentéskészítés jelentős erőforrásokat igényel, különösen akkor, ha a vállalatnak több országban is jelen kell lennie. A magyar szabályozás szigorú határidői és bírságai miatt a cégeknek már érdemes volt a 2024-es üzleti évben átgondolniuk, hogyan tudnak megfelelni az előírásoknak. Ezek a kihívások a 2025-ös üzleti év során is velünk maradnak, hiszen mind a globális minimumadó mind a CbCR előírások 2024-et követően is érvényesek a hazai adózókra.
Az OECD által bevezetett Safe Harbour szabályok bizonyos esetekben egyszerűsíthetik a minimumadó alkalmazását. Például, ha egy vállalatcsoport valamely tagja egy olyan országban működik, ahol az effektív adókulcs meghaladja a 15%-ot, akkor nem szükséges részletes számításokat végezni. Ez csökkenti az adminisztratív terheket és a megfelelési költségeket.
A globális minimumadó és a CbCR szabályozás bevezetése hosszú távon átalakítja a nemzetközi adózási környezetet. Bár a szabályozás elsődleges célja az adóelkerülés visszaszorítása, a vállalatok számára lehetőséget is kínál az átláthatóbb és fenntarthatóbb működés kialakítására. Azok a cégek, amelyek időben felkészültek, nemcsak az adóhatóságok elvárásainak felelnek meg, hanem versenyelőnyt is szerezhetnek a piacon.
Összességében a globális minimumadó és a CbCR szabályozás jelentős hatást gyakorol a vállalatokra. Az átláthatóság növelése és az adóelkerülés elleni küzdelem érdekében hozott intézkedések azonban komoly adminisztratív kihívásokat is jelentenek. Éppen ezért érdemes időben felkészülni, és olyan szakértői támogatást igénybe venni, amely segíti a megfelelést és minimalizálja a kockázatokat.
Kapcsolt vállalkozások azonosítása | Transzferár nyilvántartás készítése | Dokumentációs követelmények előkészítése | Eljárunk előzetes ármegállapítási (APA) vagy feltételes adómegállapítási eljárásban | Képviseljük Önt az adóhatósággal folytatott kommunikációban | Transzferár nyilvántartás frissítése | Folyamatos támogatás