A 2016. évi LXVI. törvény (saláta törvény) néhány rendelkezése az EKÁER szabályokat is érintette, melyek már 2016. augusztus 1-étől hatályba is lépnek. 5 pontban összefoglaljuk, mik ezek az új szabályok és mire érdemes figyelni.
Hatósági zár sértetlen megőrzése
Az Art új bekezdéssel egészül ki, mely közvetlenül a fuvarozó felelősségét fogalmazza meg a hatósági zár sértetlenségének biztosítása tekintetében. A módosítás indokolása szerint az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatták, hogy számos esetben tisztázatlan okból a hatósági zár megsérült, így szükségessé vált a szabályok szigorítása és konkrét felelős kijelölése. Természetesen előfordulhat, hogy a hatósági zár baleset vagy egyéb elháríthatatlan ok miatt sérül meg, mely esetben a fuvarozót nem terheli felelősség, azonban a sérülés tényéről haladéktalanul értesítenie szükséges a NAV-ot.
Új bírság tétel
Amennyiben a fuvarozó nem tesz eleget a fenti kötelezettségének, és az nem a tevékenységi körén kívüli elháríthatatlan ok miatt sérül meg, úgy magánszemély esetén legalább 200 000 Ft, legfeljebb 500 000 Ft, nem magánszemély fuvarozó esetén pedig legalább 500 000 Ft, legfeljebb 1 000 000 Ft mulasztási bírság kiszabására jogosult a NAV. A megadott intervallumon belül a NAV mérlegelési jogkörébe tartozik a pontos bírság összeg megállapítása, azonban különösen szigorú az intézkedés abban a tekintetben, hogy kötelező minimális bírságot fogalmaz meg. Így tehát amennyiben a fuvarozó vétkessége vagy szándékossága a hatósági zár sérülésében kimutatható, úgy legalább 200 000 Ft vagy 500 000 Ft mulasztási bírság megállapítása „kötelező” a NAV számára.
Tisztázatlan azonban az, hogy mit ért a jogszabály magánszemély fuvarozó alatt? Ez egyrészről jelenthet egy adószámos magánszemélyt vagy egyéni vállalkozót, aki nem gazdasági társaságon keresztül végzi a fuvarozási tevékenységet, de jelentheti akár a magánszemély sofőrt, aki a fuvarozó vállalkozás alkalmazottjaként teljesíti a fuvart. Az első eset ritkán fordul elő, a második esetben pedig túlzottnak tűnik a bírság mértéke az érintett magánszemélyek jellemző jövedelmi helyzetéhez mérten. A törvény indokolása sem ad magyarázatot a bizonytalanságra így a gyakorlat és az esetleges később kiadott iránymutatások fognak eligazításul szolgálni.
A valósnál nagyobb mennyiségű áru regisztrálása
Az ellenőrzési tapasztalatok alapján gyakran történhetett meg a körhinta csalások tipikusnak mondható eleme, amikor nem létező árukat papíron utaztattak meg, miközben a kamionok üresen vagy félig rakottan gyűrték a kilométereket. Ennek visszaszorítása érdekében a valósnál nagyobb mennyiségű áru EKÁER rendszerben történő regisztrálása esetén az adóhatóság a ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. A bírság mértéke az adóhatóság mérlegelésén múlik és nincs alsó határ. Így tehát a kisebb eltérések (a rendelet szerinti legfeljebb 10% mértékig) továbbra sem jelentenek bírság kockázatot.
Túlpakolt kisteherautó is EKÁER kötelezett
Az Art EKÁER kötelezett tevékenységről szóló 22/E. § (1) bekezdésének pontosításával a túlpakolt kisteherautóval végzett fuvarozás is bekerül a kötelezetti körbe. A hivatkozott joghely szövegezése eddig kizárólag az útdíjköteles gépjárművel végzett közúti szállítást nevesítette, amely jogszabály szerint a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegűnél nagyobb gépjárművekre vonatkozik. Így tehát abban az esetben, ha a gépjármű forgalmijában szereplő megengedett össztömeg legfeljebb 3,5 tonna volt, akkor abban az esetben is mentesült az EKÁER kötelezettség alól a fuvar, ha a valós súly a túlrakodás következtében a 3,5 tonnát akár jelentős mértékben meghaladta. Augusztus 1-től azonban a szövegezésbe az útdíj köteles gépjármű mellé bekerül a „3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett” közúti fuvarozás, mely véget vet a trükközésnek.
Jármű visszatartása
NAV a hatósági zár megsértése miatt kiszabott bírságának megfizetéséig a fuvareszközt külön határozat kiadása nélkül is visszatarthatja.
A visszatartás alól azonban vannak kivételek. A jármű nem tartható vissza, ha
-
- a kötelezett belföldi székhelyű (lakóhelyű), adószámmal (adóazonosító jellel) rendelkező fuvarozó, vagy
- pénzügyi intézmény kezességet vagy garanciát vállal, vagy egy belföldi gazdálkodó a kötelezettől a bírságfizetést átvállalja.
Külföldi fuvarozó tehát hátrányosabb helyzetbe kerül a belföldiekhez képest, mivel csak abban az esetben mentesülhet a fuvareszközének visszatartása alól, ha pénzügyi intézmény kezességet vállal, vagy átvállalják tőle a bírságfizetést. Sőt, esetében a tulajdonában vagy használatában lévő más fuvareszközt is vissza lehet tartani, ha a hatósági zár levételét szándékosan megakadályozza.
A szabály jelenlegi formájában kockázatot jelent még a jogkövető adózóknak is, ugyanis árujuk visszatartás alá kerülhet, ha a külföldi fuvarozó más eszközével kapcsolatosan hatósági zár probléma merült fel, vagy küldeményük gyűjtőfuvarozás keretében más adózó helytelenül jelentett árujával együtt kerül fuvarozásra.
