A vállalkozási tevékenység során számos esetben és különböző célokra szükség lehet személygépkocsi használatára. A céges autó adózása témájában jelen esetben csakis a személygépkocsikkal foglalkozunk, ugyanis ez az a kategória, ami a legtöbb kérdést veti fel a vele kapcsolatos adózás során.

Írásunkban sorra vesszük a személygépkocsival kapcsolatos lehetséges tranzakciókat, elszámolásokat.

Személygépkocsi beszerzés

A vállalkozás dönthet úgy, hogy saját használatra megvásárolja a személygépkocsit. Az Áfa tv. 124.§-a értelmében ez nem vonható le:

„d) a személygépkocsit (ide nem értve a halottszállító személygépkocsit) terhelő előzetesen felszámított adó;”

Ez alól a szabály alól a 125.§-ban találunk kivételeket, mely szerint az előzetesen felszámított áfa mégis levonható, ha a személygépkocsit nem céges használatra, hanem továbbértékesítési céllal szerezte be illetve a vállalkozás teljes egészében vagy túlnyomó részben taxi szolgáltatáshoz használja vagy  bérbe adja Az áfa törvényben használt túlnyomó rész kifejezés azt jelenti, hogy a személygépkocsit 90%-ban taxizásra illetve bérbeadásra kell hasznosítani egy adott időtartamon, jellemzően egy éven belül.

Általános esetben tehát a vállalkozás céljára beszerzett személygépkocsi áfa-ja nem helyezhető levonásba, kivéve ha továbbértékesítjük, vagy taxi, illetve bérbeadási szolgáltatáshoz használjuk.

A személygépkocsiba tankolt bármilyen üzemanyag esetében még ennél is szűkebb körben nyílik lehetőség levonásra, ebben az esetben ugyanis az Áfa tv. 124. § (1) a) – b) pontja értelmében az üzemanyag áfa tartalma nem helyezhető levonásba, kivéve ha az igazoltan továbbértékesítési célt szolgál, környezetkímélő technológia kifejlesztésére használják vagy anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés adóalapjába épül be.

Személygépkocsi bérbevétele

Amennyiben nem kívánja a vállalkozás saját célra megvásárolni a személygépkocsit, úgy lehetőség van azt csupán tartósan vagy időszakosan bérbe venni, mely még előnyösebb helyeztet jelent az áfa levonás tekintetében is.

Bérleti díj esetén az Áfa tv. 120.§-át kell figyelembe vennünk (mely egyúttal az általános szabály is az áfa levonhatóság megítélésénél).

Az Áfa tv. a bérbevételre is levonási tilalmat fogalmazott meg, amit azonban 2012-től eltörölt a jogalkotó, és ettől az időponttól csak az általános szabály volt alkalmazandó.

2018. december 31-ig a személygépkocsi bérbevételét terhelő áfa levonhatóságának az arányára az Áfa tv. azon rendelkezése volt kizárólagosan alkalmazható, mely szerint az adóalany abban a mértékben jogosult az előzetesen felszámított áfa levonására, amilyen mértékben a szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja.

A fenti jogszabályi rendelkezésből kiindulva tehát azt kell megvizsgálni, hogy a gépkocsi az adott elszámolási időszakban mennyiben szolgálta a Kft. adóköteles tevékenységét és mennyiben attól idegen célokat. Az elválasztás a magánszükségletek kielégítése oldaláról fogható meg, azaz az összes futásteljesítményből azon mennyiséget kell levonni, amelyet magánhasználattal, magánügyben tettek meg a gépkocsival.

2019. január 1-től kezdődően a céges használatra szánt személygépkocsi bérleti díját terhelő áfa – a személygépkocsit bérlő vállalkozás választása szerint – a fent ismertetett, 2018. december 31-ig kizárólagosan alkalmazható módszer alkalmazása helyett” átalány jelleggel” 50%-os arányban is levonható. Ebben az esetben az Áfa tv. 50%-os magánhasználatot feltételezve ugyanilyen arányban helyezi levonási tilalom alá a személygépkocsi bérleti díját terhelő Áfa-t. Ennek a módszernek a kétségtelen előnye, hogy nem kell nyilvántartás vezetésével (folyamatosan) igazolni a magáncélú és céges használat arányát a jogszerűen levonható áfa meghatározása érdekében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valamilyen mértékű, minimális céges (üzleti) használatot ne kellene tudni bizonyítani.

Az 50%-os levonási hányad alkalmazása nem kötelező, ehelyett továbbra is alkalmazható a tényleges hivatalos célú használat arányában történő áfa levonás is, mely megfelelő nyilvántartás vezetését követeli meg. Több céges autó használata esetén akár személygépkocsinként eltérve határozhatja meg a vállalkozás, hogy a fenti módszerek közül melyiket alkalmazza, feltéve, hogy minden egyes személygépkocsi bérleti díja külön meghatározott.

Személyépkocsi üzemeltetés

A bérbevételhez hasonlóan az üzemeltetéssel kapcsolatban felmerült áfa sem volt levonható, azonban 2013-tól új rendelkezés került be az Áfa tv.-be ezzel kapcsolatban. Az Áfa tv. 124. §-a értelmében nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka.

Az üzemeltetéssel kapcsoltban felmerült kiadások áfa tartalmának „másik” 50%-a tehát levonásba helyezhető. A kérdés az, hogy az 50%-os levonási lehetőséghez milyen igazolási, alátámasztási elvárás kapcsolódik?

Az adóhatósági álláspont szerint az Áfa törvény 124. § (4) bekezdésében foglalt 50 százalékos levonási tilalom alkalmazása során az adóalany az általa használt személygépkocsival kapcsolatban elsősorban azt köteles vizsgálni, hogy az érintett személygépkocsi bármilyen mértékben szolgálja-e az adóalany adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét. Amennyiben igen, akkor a továbbiakban a személygépkocsi gazdasági tevékenység körében való használatának a tényleges mértékét nem szükséges külön út- vagy egyéb nyilvántartással alátámasztani, hanem – az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez történő használat tényének megfelelő igazolása mellett – az adóalany (függetlenül a gazdasági és a magánhasználat tényleges arányától) az Áfa törvény 124. § (4) bekezdésében megjelenő, 50 százalékos levonási tilalmat alkalmazza.

Annak alátámasztása, hogy az adóalany az érintett személygépkocsit – bármilyen mértékben – adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez használja, bármilyen (akár út-, vagy más egyéb) nyilvántartással történhet.

A tájékoztatás szerint tehát az üzemeltetési, fenntartási költségekben előzetesen felszámított áfa 50%-a levonásba helyezhető, ha az üzleti használat bármilyen mértéke igazolt. A fenti leírás szerint ennek a mértéke nincs minimum korláthoz kötve, így tehát – ad absurdum – 1 km üzleti használat igazolása is megalapozza a kapcsolódó áfa összeg 50%-ára a levonási jogot. Kiemeli továbbá, hogy az üzleti használat tényleges mértékét nem szükséges útnyilvántartással, vagy bármilyen nyilvántartással alátámasztani, valamint kijelenti, hogy az üzleti használat bizonyos mértékét nem csak út, hanem bármilyen nyilvántartással is alá lehet támasztani.

Céges autó adózás

A cégautó adó korábban az Szja tv.-ben kapott helyet, jelenleg azonba a A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII törvény (a továbbiakban: Gjt) . határozza meg a szabályokat és a kötelezettek körét. A 17/A. § tartalmazza a cégautóadó tárgyára vonatkozó rendelkezéseket, mely szerint  az alábbi esetekben képezi cégautóadó tárgyát egy személygépkocsi:

• ha nem magánszemély tulajdonában áll, vagy
• a személygépkocsi után a számviteli törvény rendelkezései alapján költséget, ráfordítást számolnak el vagy

a Személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján tételes költségelszámolás alkalmazásával számolnak el költséget, értékcsökkenési leírást a személygépkocsi után.

Az adó alanya

• főszabály szerint a személygépkocsi hatósági nyilvántartásban szereplő tulajdonosa, közös tulajdon esetén a tulajdonostársak a tulajdon hányaduk arányában adóalanyok
• lízingbe vevő pénzügyi lízing tárgyát képező, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetén
• az a személy vagy szervezet, aki a személygépkocsi után költséget számol el, ha a személygépkocsi nem szerepel hatósági nyilvántartásban

Céges autó személyi jövedelemadó vonzata

Az Szja tv. 1. számú melléklete tartalmazza az adómentes bevételeket. A 8.37. pont így fogalmaz:

„kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.“

Az idézett pont alapján tehát adómentes természetbeni juttatásnak minősül a kifizető által biztosított személygépkocsi magáncélú használata. Vagyis a cégautó magánhasználata a magánszemélynél nem keletkeztet adóköteles bevételt, illetve a kifizetőnél nem keletkezik ezzel kapcsolatban adókötelezettség.

Magántulajdonú személygépkocsi használata céges célokra

Amennyiben a vállalkozás nem saját tulajdonú, vagy bérelt személygépkocsit használ, lehetőség van a magánszemély saját tulajdonú gépkocsijának használatba vételére is, és számára – kiküldetési rendelvény ellenében – megtéríteni az utazással kapcsolatban felmerült költségeket. Az Szja tv. értelmében adómentes juttatásnak minősül a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi (ideértve a közeli hozzátartozó tulajdonát képező személygépkocsit is) használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 15 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg.

A kilométerekénti 15 Ft tehát mindenképpen jár, a tankolt üzemanyag megtérítéséhez pedig szükség van a NAV által közzétett fogyasztási normára, és a tankolt üzemanyag literenkénti árára, amit a tankoláskor kapott bizonylat/számla bemutatásával tud igazolni a magánszemély. Ha nincs ilyen bizonylata, akkor a NAV által havonta közzétett üzemanyag átlagár alapján is kiszámítható a költség térítés.

Gábor Kertész

Head of Advisory | Accace Hungary

Kapcsolatfelvétel