Cafeteria változások – lakáscélú támogatások Magyarországon | News Flash

 

Augusztus 1-jétől ismét lényegesen módosultak a cafeteria számítás szabályai a lakáscélú támogatások tekintetében. Mostantól a munkáltatók egyszerűbben támogathatják munkavállalóik lakásvásárlását, lízingelését, építését, bővítését, korszerűsítését, akadálymentesítését, illetve lakáshitel törlesztését adómentes juttatásként, mivel e szabályozások a személyi jövedelemadó törvény jogkörébe kerültek, míg új tényezőként megjelent az albérleti támogatás lehetősége is. Jelen hírlevelünkben az ezekkel kapcsolatos változásokat és kiegészítéseket fogjuk körüljárni.

Támogatás mértéke:

A hatályos jogszabályok alapján jelenleg lakáscélú támogatásként a lakás értékének legfeljebb 30 százaléka (5 millió forintban maximalizálva) adható adómentesen. A törvény módosítására, a szabályok szigorítására és a definíciók pontosítására éppen azért volt szükség, mivel ez már jelentős összegnek számít és az állam fontosnak tartja, hogy ezt a támogatás csak pontosan arra lehessen felhasználni, amire szükséges.

Az adómentesség igénylése esetében vizsgálandó:

• A lakás mérete;
• az ott lakók száma;
• a munkavállaló jogi státusza az ingatlanban (haszonélvező-e vagy akár tulajdonos);
• illetve, hogy a támogatást igénylő munkavállaló ténylegesen a lakásban lakik-e.
• Amennyiben a munkavállaló jogosult a támogatásra, a munkaadó egyösszegű folyósításként vagy akár hiteltörlesztés hozzájárulásként is folyósíthatja az összeget a támogatott számára a hitelintézeten keresztül. Szintén a munkaadó feladata az is, hogy ellenőrizze, hogy a folyósított támogatást a célnak és a jogszabályoknak megfelelően használják-e fel.

Módosulások:

1. Az új törvény pontosabban definiálja az akadálymentesítés és korszerűsítés fogalmát:

• • Akadálymentesítés: Mozgáskorlátozott személy fogyatékosságából adódó, a mindennapi lakáshasználat nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki munkák elvégzése.
  • Korszerűsítés: A lakás komfortfokozatának növelésének céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése/kiépítése; fürdőszoba létesítése, amennyiben a lakásban nem található; meleg vizet biztosító rendszer kialakítása/cseréje; épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelést, nyílászárók és tető cseréjét, felújítását, szigetelését.

2. A méltányolható lakásméret meghatározása átalakult: 

• • Csak akkor lehetséges a lakáshitel munkáltatói támogatása adómentes, ha a lakókkal arányosan a lakás szobaszáma nem haladta meg a törvényben rögzített határértéket. Augusztus 1-től módosult a szobák mértékének maximális száma az ott lakók arányában és az együtt lakók számának meghatározási módja.
  • Az új számítási módszer alkalmazásával 1-2 személy esetén a lakás szobaszáma nem haladhatja meg a 3 szobát, míg 3-4 személy esetén pedig a 4 szobát. A lakószobák száma ezen felül minden egyes új személy esetén tovább egy lakószobával növeli a maximális számot.

3. Megszűnt a fél szoba fogalma:

• • Míg eddig a 6 és 12 négyzetméter közötti szobákat az adómentes munkáltatói támogatás feltételei vizsgálatakor fél szobának számította a törvény, addig augusztus 1-el ez megszűnt, a 8 négyzetméter alatti helyiségeket egyáltalán nem kell számításba venni, míg abban az esetben, ha egy szoba alapterülete ezt az értéket meghaladja, onnantól már egész szobának számít.

4. Az együtt lakók meghatározása:

• • A másik alapvető tényezője a méltányosság meghatározásának az együtt lakók száma. 1-jétől a dolgozó közeli hozzátartozóit vehetjük figyelemben (kivéve testvér) és a dolgozó élettársa, illetve annak közeli hozzátartozóit (kivéve testvér).

Az adómentesség igénylésének határideje:

A lakáscélú munkáltatói támogatás abban az esetben számolható el adómentesen, ha a munkaadó a folyósítást követő év május 31-éig, építés, bővítés, korszerűsítés és akadálymentesítéshez adott támogatás esetében pedig a folyósítást követő második év május 31-éig rendelkezik minden szükséges igazolással, nyilatkozattal és okirattal a munkavállalótól. Ezek dokumentumok hiányában és/vagy amennyiben a támogatás felhasználása nem a feltételek szerint történik, abban az esetben a támogatás 20 százalékkal növelt összegben (vagyis az értékének 120 százalékos mértékében), a munkavállaló munkaviszonyából származó jövedelemének számít.

Albérleti támogatás:

Új juttatásként megjelent az albérleti támogatás, amely azt jelenti, hogy a jövőben a munkaadó öt évig nyújthat lakhatási támogatást adómentesen azon munkavállalóinak, akik állandó lakhelye legalább 60 kilométerre van a munkahelytől vagy pedig napi ingázásuk legalább három órás és hetente legalább 36 órás alkalmazásban állnak. A támogatás mértéke a foglalkoztatás első évében akár a minimálbér 40 százalékát is elérheti, az azt követő két évben a minimálbér 25 százalékát, míg az utolsó évben a 15 százalékát.
Amennyiben egyéb kérdései merülnének fel a lakáscélú támogatásokkal, illetve azok feltételeivel, keressen fel minket bizalommal, állunk szíves rendelkezésére.

 

Amennyiben egyéb kérdései merülnének fel a lakáscélú támogatásokkal, illetve azok feltételeivel, keressen fel minket bizalommal, állunk szíves rendelkezésére.