Az Országgyűlés által tavaly év végén elfogadott törvény alapján január 18-ától Magyarország módosította a hazai személyek tulajdonában álló offshore társaságokban lévő és azokból származó jövedelmek adózási szabályait és életbe léptette az új adóamnesztia intézményét. De mit jelentenek ezek a módosult szabályok és milyen hatással lesznek a 2017-es évre? Tartson velünk, legfrissebb cikkünkben igyekszünk a kihirdetett adójogszabályok minden lényegesebb részletére kitérni.
Adóparadicsomok
Bár ilyen fogalom jogilag nem létezik, adóparadicsomnak azokat az államokat nevezzük, amelyek törvény által szabályozva kedvezőbb adózási lehetőségeket, adókedvezményeket biztosítanak a területükön bejegyzett, viszont azok határain kívül tevékenységet végző külföldi cégek számára.
Az offshore helyszínek, ahogy korábbi cikkünkben már kifejtettük, nem feltétlenül kedvező adóstruktúrájuk miatt vonzóak, sokkal inkább az általuk nyújtott névtelenség, teljes diszkréció és más államok adóhatóságai számára még hivatalos megkeresés ellenére is elérhetetlenség. Ez utóbbi az, amely az utóbbi években egyre olvad, hiszen alig létezik olyan „offshore” állam, mely ne vállalt volna már részt valamely adatcsere szerződésben.
Ellenőrzött külföldi társaságok
Módosult az ellenőrzött külföldi társaságok (továbbiakban: CFC) Tao tv. szerinti definíciója. A korábbi végtelennek tetsző hosszú meghatározás egyszerűsödött, 2017-től akkor beszélünk ellenőrzött külföldi társaságról, ha egy külföldi vállalkozásban egy magyar Tao alany társaság önmagában vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen:
- a szavazati jogok több mint 50%-ával rendelkezik, vagy
- 50%-ot meghaladó részesedéssel rendelkezik, vagy
- 50%-ot meghaladó részre jogosult az eredményből,
és az adóévben a székhely/telephely szerint megfizetett társasági adó kevesebb volt, mint lett volna Magyarországon hasonló feltételek mellett. Kivételt képez, és így nem kell alkalmazni a hátrányos jogkövetkezményeket, ha a külföldi személyben az év minden napján legalább 25%-os részesedéssel rendelkezik egy olyan tag, amely (vagy amely kapcsolt vállalkozása) az év első napján már legalább 5 éve elismert tőzsdén jegyzett vállalkozás.
A külföldön megfizetett társasági adóra vonatkozó fenti feltételt a magyar Tao adóalany külföldi telephelye tekintetében is figyelni kell, és amennyiben nem éri el a hasonló feltételekre számított magyar társasági adó felét, úgy számos hátrányos rendelkezés vonatkozik rá a magyar adózás tekintetében. Ez alól csak úgy tud kikerülni a magyar vállalkozás, ha a külföldi telephelyén ún. érdemi gazdasági tevékenységet folytat.
Társasági adó
A CFC-től kapott osztalék továbbra sem adóalap-csökkentő tétel, és ezentúl is adóalap-növelő tétel a CFC-ben fennálló részesedés értékesítésének esetleges vesztesége. A CFC fel nem osztott jövedelmére vonatkozó korábbi szabályok is érvényben maradtak, azonban pontosításokat vezetett rajtuk keresztül az új jogszabály. Adóalap-növelő tételként a CFC azon jövedelmet kell figyelembe venni, melyek:
- kamat és pénzügyi eszközből származnak,
- szellemi alkotások jogából származnak,
- részvény, részesedés tartásából és kivezetéséből származnak,
- pénzügyi lízing tevékenységből származnak,
- biztosítási, banki és egyéb pénzügyi tevékenységekből származnak,
- egyéb, törvényben részletezett, kapcsolt vállalkozásokkal összefüggő termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származnak, feltéve, hogy ez pozitív összeg és meghaladja a CFC teljes jövedelmének egyharmadát.
Személyi jövedelemadó
Az uniós szabályozással való összhang megteremtése érdekében indokolt volt, hogy a CFC-re vonatkozó szabályok kikerüljenek a személyi jövedelemadó törvényből. Így tehát a fel nem osztott nyereségre vonatkozó korábbi rendelkezések az egyéb jövedelmek között hatályon kívül kerültek.
Az adóelkerülés elleni eredményes fellépés érdekében azonban a nem egyezményes, alacsony adókulcsot alkalmazó államokban székhellyel rendelkező offshore cégekre vonatkozó büntető jellegű szabályokat továbbra is alkalmazni rendeli a törvény. Az ilyen társaságokat egységesen „alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező személy”-nek nevezi a törvény, és az ezekből származó kamat, osztalék vagy árfolyamnyereség továbbra is egyéb jövedelemnek minősül, tehát összességében 30%-os adóterhelést jelent. Továbbra sem minősül azonban ilyen jövedelemnek az olyan országból származó bevétel, mellyel Magyarország egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére.
Amennyiben érdekelt a témakörben vagy részletesebb tájékoztatóra lenne szüksége az Offshore cégekkel kapcsolatban a társasági adóval vagy személyi jövedelemadót érintően, kérjük olvassa el korábbi cikkeinket, vagy vegye fel velünk a kapcsolatot, tapasztalt tanácsadóink szívesen válaszolnak minden kérdésükre.
