Vissza a Newsroom-ba
ADÓZÁSI SEGÉDLET 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar

Átalányadózás KATA után | News Flash

27 július 2022

Átalányadózás KATA után, vagyis a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló, 2022. évi XIII. törvény elfogadásával és kihirdetésével sok vállalkozó kikerül a KATA hatálya alól. Számukra gyűjtöttük össze cikkünkben a legfontosabb tudnivalókat.

Az egyéni vállalkozók kizárólag akkor maradhatnak a KATA hatálya alatt, amennyiben főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősülnek, és nem nyújtanak szolgáltatást vagy nem értékesítenek terméket kifizetőknek (belföldi vagy külföldi jogi személynek, egyéb szervezetnek vagy egyéni vállalkozónak).

A betéti társaságok, és más szervezeti formák számára az adónem választása pedig végérvényesen megszűnik.

Egyéni vállalkozók esetén az egyik, leginkább alternatívát nyújtó adózási mód az átalányadó.

I. Átalányadózás mint a KATA alternatívája egyéni vállalkozóknak

Mit nem kell megfizetni az átalányadózás alkalmazásakor az egyéni vállalkozónak?

  • a vállalkozói nyereségadót, illetve a vállalkozói jövedelem után a 9% személyi jövedelemadót
  • az osztalék-adóalap után a 15% személyi jövedelemadót
  • az osztalékalap után a 13% szociális hozzájárulási adót
  • bizonyos esetekben (ld. lentebb) meghatározott összegig a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót

Mikor térhet át az adózó az átalányadózás hatálya alá?

Az ezidáig hatályos szabályok szerint az egyéni vállalkozó akkor térhetett át átalányadózásra, ha az áttérést megelőző adóévi bevétele nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét.

Ez az összeg a 2021-es adóévben, 167 400 forintos minimálbérrel számolva 20 088 000 forint volt. Kizárólag a kereskedelmi tevékenységből származó bevétel esetén a felső határ a minimálbér ötvenszerese, amely a 2021-es adóévre vetítve 100 440 000 forint.

Meddig maradhat az átalányadózás hatálya alatt?

Amíg bevétele a 2022-es adóévben nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, vagyis 24 000 000 forintot, továbbá kizárólag kereskedelmi tevékenységből származó bevétel esetén a minimálbér ötvenszeresét, vagyis 120 000 000 forintot.

Fel kívánjuk hívni a figyelmet, hogy a fenti értékhatárba a KATA hatálya alatt szerzett bevétel is beszámítódik.

Értékhatár átlépése esetén az adózó kieseik az átalányadóból és 4 évig nem választhatja újra.

Hogyan működik az átalányadózás?

Az átalányadó esetében a vállalkozó bevételéből meghatározott mértékű költséghányadot kell levonni, amelyet követően kapjuk meg a vállalkozó jövedelmét. Főszabály szerint ez, a levonás utáni összeg (továbbiakban: jövedelem) lesz az adókötelezettség alapja valamennyi adónem tekintetében.

A költséghányad tevékenységektől függően eltérő:

  • főszabály szerint 40%
  • egyes, meghatározott tevékenységek esetén 80% (például: mezőgazdasági, építőipari kivitelezés, erdészet, halászat, feldolgozó-ipar, gépjárműjavítás, háztartási cikk javítás, közúti áruszállítás, személyszállítás, fodrászat, szépségápolás, kereskedelemi tevékenységek feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátás, fényképészet stb.)
  • kizárólag kereskedelmi tevékenység végzése esetén 90%

A fentiek kapcsán fontos kiemelni, hogy abban az esetben, ha a vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében SZJA-mentességet élvez adóévente az éves minimálbér felének megfelelő jövedelem összegéig az egyéni vállalkozó, ami 2022-ben 1 200 000 forint. Bevételre vetítve ez azt jelenti, hogy 40%-os költséghányad alkalmazása esetén 2 000 000 Ft bevételig adómentes az átalányban megállapított jövedelem.

Közterhek az átalányadón felül

Az egyéni vállalkozó megszerzett jövedelme után köteles társadalombiztosítási járulékot, valamint szociális hozzájárulási adót fizetni az alábbiak szerint.

A társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót főszabály szerint azon jövedelem után kell megfizetni, amely személyi-jövedelemadó köteles, tehát a bevétel költséghányaddal csökkentett és az adómentességi határon felüli jövedelme után.

A társadalombiztosítási járulék az járulékalap 18,5%-a, míg a szociális hozzájárulási adó az adóalap 13%-a. A személyi jövedelemadó mértéke 15%.

Különbségek főfoglalkozású és nem főfoglalkozású átalányadózó között

Nem minősül „főfoglalkozásúnak” az egyéni vállalkozó akkor, ha valamelyik alábbi állítás igaz rá. A feltételeket folyamatosan kell vizsgálni, és csak arra az időtartamra lehet megállapítani a kedvezményes járulékfizetési szabályokat, amelyre a feltételek valamelyike fennáll:

  • legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (több munkaviszony esetén össze kell adni a munkaidőt), vagy
  • köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

Amennyiben az egyéni vállalkozó főfoglalkozásúnak minősül, és úgy választja az átalányadózást, úgy abban az esetben is terhelik járulékok, amennyiben az adómentes összeghatáron belül marad a jövedelme.

Ebben az esetben úgynevezett minimum járulékalapot állapít meg a jogszabály, amely a mindenkori minimálbér összegéhez igazodik. Tehát, amennyiben a vállalkozó főállású egyéni vállalkozó, úgy attól függetlenül, hogy az adómentes sávon belül van a jövedelme, havonta járulékokat kell fizetnie.

A társadalombiztosítási járulékminimum a minimálbér (garantált bérminimum) 18,5%-a, a szociális hozzájárulási adó minimuma pedig a minimálbér (garantált bérminimum) 1,125-szörösének 13%-a. A jelenleg hatályos 260 000 forintos garantált bérminimummal kalkulálva a minimum fizetendő közterhek főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetén:

  • társadalombiztosítási járulék: 48 100 forint
  • szociális hozzájárulási adó: 38 025 forint

Amennyiben a vállalkozó nem minősül foglalkozású vállalkozónak, úgy az egyes járulékokat, igazodva az SZJA fizetési kötelezettséghez, kizárólag abban az esetben kell megfizetnie, ha az adómentességi határt átlépi, és abban az esetben is kizárólag az azt meghaladó rész után.

Ebben az esetben a mentességi határon felüli jövedelmet az alábbi közterhek terhelik:

  • személyi jövedelemadó: a jövedelem 15%-a
  • társadalombiztosítási járulék: a jövedelem 18,5%-a
  • szociális hozzájárulási adó: a jövedelem 13%-a (ebben az esetben nem kell növelni szorzószámmal az adóalapot)
Átalányadózás összehasonlítása a KATA-val példákon keresztül

Főfoglalkozású, adómentességi határon belül maradó egyéni vállalkozó | Főfoglalkozású, havi 500.000 forintos bevételt szerző E.V. | Nem főfoglalkozású, adómentességi határon belül maradó egyéni vállalkozó

II. Betéti társaságok – társasági adó és kisvállalati adó

A betéti társaságok nem választhatják a jövőben a KATA-t akkor sem, ha csak magánszemélyeknek állítanak ki számlát. A kihirdetett törvény értelmében a Bt-k a jövőben két út közül választhatnak:

  • a társasági adó hatálya alá kerülnek vagy
  • kisvállalati adózást választanak.

A KATA megszűnésével a betéti társaságok a számviteli törvény hatálya alá kerülnek.

A társasági adó (TAO) hatálya alatt történő adózás az eddig KATA-t alkalmazó társaságot számára minden bizonnyal jelentős többletadminisztrációval jár majd. Ebben az esetben az adózás előtti eredmény után – amelyet a társasági adó törvény szerinti növelő és csökkentő tételekkel kell korrigálni– 9% társasági adót kell fizetni, míg a kivett osztalék után 15%-os személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót. Ez utóbbit az arra vonatkozó felső korlát figyelembevételével.

A kisvállalati adó (KIVA) egy egyszerűsített adónem. Nagyobb mértékű adminisztrációval jár, mint pl. egy egyéni vállalkozás működtetése, ugyanakkor az adóalap levezetése jóval egyszerűbb, mint a társasági adó esetében.

A KIVA mértéke 10%. Az adó alapja a személyi jellegű kifizetéseknek a tőke és osztalékműveletek egyenlegével növelt összege, módosítva néhány további tétellel.

A jogszabályi feltételeknek való megfelelés ellenőrzése mellett javasoljuk a KIVA alkalmazásának célszerűségét társaságonként vizsgálni, tekintettel arra, hogy nem tehető általános érvényű kijelentés arra vonatkozóan, hogy annak alkalmazása kedvező-e egy adott vállalkozás számára. Összességében az mondható el, hogy a TAO-hoz képest akkor éri meg ezt választani, ha a bértömeg nagyobb, mint a végső tulajdonosi profit. Az adónem támogatja, ha a keletkező nyereséget visszaforgatják a társaságba ahelyett, hogy osztalékként kivegyék, mivel ebben az esetben az nem képez adóalapot.

III. HIPA hatás

A képet tovább árnyalja, hogy bármelyik adózási módra is vált a korábbi KATA adóalany, az általa fizetendő helyi iparűzési adó nagy valószínűséggel növekedni fog.

A fő szabály értelmében az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve  

a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások törvény szerint számított összegével,
b) az alvállalkozói teljesítések értékével,
c) az anyagköltséggel,
d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Kivételek:

Ugyanakkor azon vállalkozó, akinek nettó árbevétele nem haladja meg időarányosan a 8 millió Ft-ot, az adóalapot a nettó árbevétel 80%-ában is megállapíthatja.

A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozók az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatják.

Átalányadózóknál az adó alapja az átalányban megállapított jövedelem 20 %-kal növelt összege.

Ildikó Hajnal-Balázs
Tax Manager | Accace Hungary
Kapcsolatfelvétel
ADÓZÁSI SEGÉDLET 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar
crosschevron-leftarrow-leftarrow-right linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram