Vissza a Newsroom-ba
ADÓZÁSI SEGÉDLET 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar

Adóváltozások 2023: SZJA, ÁFA, HIPA a nyári adócsomagban | News Flash

28 július 2023

Adóváltozások jelentek meg a 2023. július 14-i Magyar Közlönyben, mégpedig a 2023. évi LIX. törvény, amely a légitársaságok hozzájárulásáról, valamint egyes adótörvények módosításáról szól. A törvény, tekintettel arra, hogy számos adójogszabályt módosít, nyári adócsomagként terjedt el. Cikkünkben sorra vesszük a törvényben megjelent, legfontosabb változásokat.

Hallgassa meg podcastunkat a témában!

A változások különböző időpontokban lépnek hatályba.

Kiemeljük, hogy az eredeti törvényjavaslathoz képest számos módosításon esett át a törvény, így a most kihirdetett változat az eredeti várakozásokkal szemben sok területen enyhített vagy hagyott ki rendelkezéseket.

Adóváltozások a személyi jövedelemadóban

A személyi jövedelemadóról szóló törvény több ponton módosul már az idei évben:

  • Augusztus 1-jétől az eddig csak veszélyhelyzeti rendeleti szinten szabályozott emelt családi kedvezmény törvényi szintre emelkedik, így a jövőben is biztosítottnak látszik a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos eltartottak utáni emelt kedvezmény.
  • 30 év alatti anyák kedvezményét is ugyanezen dátummal kezdődően törvényi szintre emelte a jogalkotó.
  • Az emelt, munkába járáshoz kapcsolódó kilométerdíjat (30 ft/km) is augusztustól az Szja tv. tartalmazza, illetve az átalányadózók esetében törvényi szinten lesz biztosított ettől az időponttól a személygépjármű-vezető képzés tevékenység esetében 80%-os költséghányad alkalmazása.
  • A kihirdetést követő 30. naptól hatályos rendelkezés szerint a kriptoügyletekből származó ügyleti veszteség akkor is elszámolhatóvá válik, ha adott évben nem származott bevétele a magánszemélyeknek. Emellett, a kettős adóztatás elkerülése érdekében, kiadásként lehet majd azt is elszámolni, amely összeget egyébként az Szja tv. jövedelemnek minősít (így például, ha valaki osztalékot kriptoeszköz formájában kap).

2024-től a következő SZJA-változások lépnek hatályba:

  • Az önkéntes kölcsönös pénztártagok visszatérítési nyilatkozataihoz a NAV az előző évben tett nyilatkozatot fogja felhasználni, így aki a tagdíj 20%-át más számlára kérné vissza, annak ezt az éves bevallásban kell majd módosítania.
  • Egyéb jövedelemként válik adókötelessé a vállalkozás tagjának a társas vállalkozás törlését követően lefolytatott eljárás során a vagyonfelosztás eredményeként juttatott pénzbeli vagy nem pénzbeli bevétel.
  • A tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozók az ezidő alatt befolyt bevételeket, illetve kiadásokat az általános szabályok szerint vehetik majd figyelembe, azzal, hogy a törvényben egy új fikciót alapítottak. Ez alapján a szünetelés kezdő napjától egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt bevétel, illetve igazoltan felmerült kiadás a szünetelés kezdetét megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek, illetve költségnek minősül.
  • Az őstermelői tevékenység keretében használt, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel egyes feltételek megléte esetén is ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemnek minősülne.

Adóváltozások a bizalmi vagyonkezelésben

Változnak a bizalmi vagyonkezelés egyes szabályai is.

  • nyilvántartásba vételi áron kell értékesítésből származó bevételt megállapítani a vagyonrendelőnél, illetve a magánalapítvány esetében az alapító/csatlakozónál, ha vagyoni értéket juttat annak részére (juttatónál). Nem kell ezt alkalmazni akkor, ha a vagyonkezelő vagy magánalapítvány a vagyont csak a rendelő elhunytával szerzi meg, illetve akkor, ha a kedvezményezett csak ezután szerezheti meg az adott vagyont.
  • A fentiek alapján a jövedelmet az általános szabályok alapján kell egyébként megállapítani (a jövedelmet csökkenti a vagyonelem megszerzésére fordított érték), azaz az lehet ingatlanértékesítésből, ingó vagyontárgy átruházásából vagy árfolyamnyereségből származó jövedelem is. Az így megállapított jövedelem utáni adó megfizetésére választhatja az adóalany, hogy azt 3 egyenlő részletben teljesíti.
  • A fentiek mellett, amennyiben nem történik felértékelés, azaz a szerzési értéken veszik nyilvántartásba a rendelt vagyont, akkor nem keletkezik a juttatónál jövedelem – ekkor viszont annak kiadásakor a kedvezményezettnél lesz magasabb az adóalap.

A megváltozott jövedelem-megállapítási szabályok a fenti esetekben a kihirdetést követő 60. napon lépnek hatályba.

Hallgassa meg Podcast epizódunkat a 2023-as adóváltozásokról!

Hallgass bele szakmai podcastunkba, ahol az Accace adózási szakemberei beszélgetnek az adóváltozásokról!

Adóváltozások az ÁFA-ban

  • jogutódlás esetköreit bővíti az új törvény, így a csoportos adóalanyiságból történő kiválás, valamint az állami feladatátszervezés esetén is már alkalmazhatók az erre vonatkozó áfa-szabályok.
  • Mostantól a Magyarországon nem, azonban más EU-tagállamban letelepedett adóalanyok ezentúl a hazai ingatlanbeszerzésük utáni levonható áfát visszaigényelhetik az áfa-visszatérítési eljárás keretében (ELEKÁFA), ha megfelelnek a nevesített feltételeknek, és a beszerzés 2021. december 31-e után történt.
  • január 1-jétől haladéktalanul kell a számlát kiállítani azokban az esetekben, amikor a vevő a teljesítésig az ellenértéket maradéktalanul megfizette.
  • Amennyiben egy adózónál változik az áfa-bevallás gyakorisága a jogszabály erejénél fogva, úgy a még le nem fedett időszakról soron kívül kell majd bevallást benyújtani.
  • Az Áfa tv. előkészítése megtörtént az e-nyugtára, az adócsomag releváns része meghatározza a szükséges fogalmakat, illetve megalapozza a végrehajtási- és részletszabályok megalkotását.
  • január 1-jétől megjelenik a kötelező visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékekre vonatkozó szabályozás is az Áfa tv.-ben, ezzel is eleget téve az erre vonatkozó EU-s előírásoknak, összhangban a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerével.

TB-járulék, szochó

  • Augusztus 1-jétől rögzítésre kerül, hogy a kifizetőtől származó egyéb jövedelem esetén a kifizető kötelezettsége a szochó havi megállapítása, bevallása és megfizetése, kivéve, ha az SZJA-előleg megállapítása nem a kifizető felelőssége. Ekkor ugyanis ezekre a magánszemély lesz kötelezett továbbra is.
  • Szintén a nyár utolsó hónapjától a szakirányú oktatás és duális képzéshez kapcsolódó kedvezmény szabályai megváltoznak, és azt arányosítva, a ténylegesen végzett, ilyen jellegű tevékenység figyelembevételével lehet majd csak kiaknázni.
  • Augusztus hónaptól bővül a jogszabály értelmében megváltozott munkaképességűek köre, így már a fogyatékossági támogatásban, illetve a vakok személyi járadékában részesülők is ebbe a körbe tartoznak majd.
  • Habár az itthon dolgozó vendégmunkások egyes jövedelme kapcsán a szochó-mentesség megszüntetése az eredeti javaslatban szerepelt, a törvényhozó döntése alapján ezt mégsem érintette a nyári adócsomag.
  • A TB-járulék és a szochó tekintetében január 1-jétől kezdődő szüneteltetés esetén csak akkor mentesül az egyéni vállalkozó fizetési kötelezettsége alól, ha a szüneteltetés a teljes hónapban fennáll, egyébként pedig azokat a teljes hónapra kell megfizetni.
  • Több pontosító rendelkezést tartalmaz továbbá a törvény, így például egyértelművé válik, hogy a szüneteltetés alatt szerzett jövedelem annak kezdő napját megelőzően realizált jövedelemként kezelendő, illetve, hogy a családi járulékkedvezmény összege a családi kedvezmény havi összege és az átalányban megállapított jövedelem havi összege különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, azonban legfeljebb a göngyölítéses módszerrel megállapított havi járulékalap után fizetendő járulék.

Adóváltozások a társasági adóban

  • Az az elhatárolt veszteség, amely a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, a törvény értelmében korlátlan ideig felhasználhatóvá válik az eddigi 2030-as határidőhöz képest.
  • A már kormányrendelettel bevezetett szabály, mely szerint a reorganizációs vagy szerkezetátalakítási eljárás során jóváhagyott (bíróság által) terv alapján elengedett kötelezettségre a csőd- és felszámolási eljárás veszteségelhatárolási szabályait kell alkalmazni, szintén törvényi szintre emelkedett.
  • Szigorodott a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság fogalma. Mostantól az a termőföld is ide tartozik, melyet a társaság a mérlegfordulónapot követően szerez meg, majd a társaság tagja a részesedést még ebben az évben értékesíti, kivezeti. Az arányszámot ez esetben az értékesítést, kivezetést megelőző napra vonatkozó főkönyvi nyilvántartásból kell kiszámítani.
  • Enyhített a törvényhozó a reklámköltségek elszámolhatóságán Az eddigi szabályt, mely szerint a 30 millió forintot meghaladó reklám-közzétételi költség bizonyos feltételek esetén nem számolható el a társasági adó alapjánál, a mostani törvény hatályon kívül helyezte a kihirdetést követő nappal.
  • Igazolás nélkül elszámolható költség lett továbbá a Nemzeti Összefogás Számlaszáma javára adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás.

Adóváltozások a helyi iparűzési adóban, innovációs járulékban, egyéb adókban és az illetékekben

  • munkaerő-kölcsönző cégek helyi adótörvény szerinti telephely-kérdése is fókuszba került. A Htv. szerint telephellyel rendelkezőnek tekintendő az adott önkormányzat illetékességi területén a vállalkozás, ha ott a kölcsönzött munkaerő 12 000 órát meghaladóan végez munkát egy adóévben (az eredeti javaslat alapján ez a határérték 1440 óra lett volna). A rendelkezés jövő év elejével lép hatályba.
  • 2024-től szintén telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni a Htv. szerint azokat a légi személyszállítást végző vállalkozókat is azon a településen, ahol olyan repülőtér található, ahonnan járatai indulnak, ha nettó árbevételük legalább 75%-a légi személyszállítási szolgáltatásból és azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból származik.
  • A helyi iparűzési adó szempontjából adminisztrációs könnyítés, hogy amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése nem haladja meg egybefüggően a 181 napot, akkor adóalanyisága az egyéni vállalkozónak nem szűnik meg, és ezáltal mentesül az ehhez kapcsolódó adminisztráció alól (záró bevallás, változás-bejelentés). Fontos azonban, hogy ez a szabály is jövőre alkalmazható először.
  • A törvény egyértelművé teszi egy utaló rendelkezés segítségével, hogy az innovációs járulék esetében a szokásos piaci ár lesz az irányadó a járulékalap meghatározása során, ezzel pedig összehangba kerül az teljesen az iparűzési adóalappal. A szokásos piaci árat a TAO-ban előírt transzferár módszertan szerint kell meghatározni, amely többek között a mediánra történő kiigazítási kötelezettséget is magában foglalja.
  • pénzügyi tranzakciós illeték kapcsán augusztus 1-jétől törvényi szintre emelkedik a kiterjesztése a fizetésre kötelezetteknek. Azaz, a külföldi pénzügyi szolgáltatók, amennyiben ügyfelük Magyarországon van, kötelezettek lesznek ezen illeték megfizetésére.
  • A népegészségügyi termékadó (NETA) kapcsán pontosításra került a szörp fogalma, illetve táblázatos formába került az adótétel valamennyi termék esetén a könnyebb áttekinthetőség érdekében. A táblázat a NETA törvény mellékletét képezi majd.
  • Az energiaellátók jövedelemadója kapcsán a korábbi, kormányrendeleti intézkedést törvényi szabállyá emeli a jogalkotó, amely szerint adóalanynak minősül e körben a kőolajterméket értékesítő kereskedő, amely az általa külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon érétkesíti. Ehhez kapcsolódóan a jogszabály elkülönült nyilvántartási kötelezettséget ír elő, valamint rendelkezik külön szabály az árbevétel megosztásának módszeréről is.
  • Az egyszerűsített foglalkoztatás során eddig kormányrendeletben szabályozott, emelt összegű közterhek is törvényi szintre emelkednek.

Adóigazgatás, adóeljárás, adóvégrehajtás hatályok

Az ebben a témában, a nyári adócsomag részeként bevezetett rendelkezések többnyire enyhítő és szigorító módosításokra osztályozhatók, melyek a következők:

Enyhítő rendelkezések:

  • megbízható adózók nem vesztik el minősítésüket a kis összegű (100 ezer forintot meg nem haladó) végrehajtás alanyai.
  • feltételes adómegállapítás intézménye a jövőben (a kihirdetést követően egy hónappal később) az ún. típusszerződésekre is alkalmazható lesz, ekkor az eljárás díja 10 millió forint.
  • KOMA-ban (azaz a köztartozásmentes adózói bázisban) maradás feltételei is enyhültek. Azok az adózók, akiknek nincs 30.000 forintot meghaladó köz- és nettó 5.000 forintot meghaladó adótartozása, az adatbázisban maradnak. Korábban, összeghatárra tekintet nélkül ebbéli minősítésüket az adózók a fenti esetekben is elvesztették.
  • Az adóteljesítmény-számítás módszerét megváltoztatta a törvény, így az áfa- illetve tao-csoport tagok esetén egyedileg nézik és számítják ezt a jövőben, ezzel segítve a megbízható adózói státusz megtartását.
  • A gépjárműadó kapcsán automatikus (kérelemre) 6 havi pótlékmentes részletfizetés lehetősége lesz elérhető valamennyi jogi személy részére, maximum 1 millió forint összegig a jövő évtől.
  • A jövőben nem lesz már kötelezően ellenőrzést indítani azoknál az adózóknál, akik 60 milliárd forintos árbevétel elérése mellett nulla eredményűek vagy veszteségesek, tekintettel arra, hogy e kiemelt adózókat az adóhatóság egyébként is, visszatérően ellenőrzi.
  • Megszűnik az utóellenőrzés intézménye, amely során a korábbi ellenőrzés végrehajtását vizsgálta az adóhatóság.

Szigorító rendelkezések:

  • Adószám törlése szankciót von a mostantól maga után, ha az elektronikus ügyintézésre kötelezettek nem rendelkeznek hivatalos elérhetőséggel (cégkapu).
  • pénzügyi képviselők kötelezően elvárt jegyzett tőkéje 150 millió forintra emelkedik. A már nyilvántartásba vett képviselőknek e szabálynak 2025. január 1-jére kell megfelelniük.
  • Amennyiben a vezető tisztségviselő mögöttes felelősségének megállapítására irányuló per van folyamatban, az adóhatóság kérheti a bíróságot arra, hogy a vezető tisztségviselő biztosíték nyújtására legyen kötelezve, amelyről, amennyiben a bíróság jogerős végzést bocsát ki, az végrehajtható okiratnak minősül.
  • A jövőben a székhelyszolgáltató végrehajtási eljárásban mulasztási bírsággal lesz sújtható, ha nyilatkozattételét elmulasztja.

Adóváltozások: Légitársaságok hozzájárulása

Ahogyan a törvény címe is jelzi, az egyik fő eleme a csomagnak a légitársaságok hozzájárulása, amely eredetileg extraprofitadóként került bevezetésre, azonban ettől fogva, hasonlóan más uniós tagállamok gyakorlatához, állandó zöldadóként marad majd fenn.

A hozzájárulásra vonatkozó szabályok augusztus 1-jén lépnek hatályba.

Az adó alanya a földi kiszolgálást végző gazdálkodó, amely az utas- és poggyászkezelési tevékenységet látja el. A törvény célországonként és kibocsátási értékkategóriánkként tételes adómértéket állapít meg, valamint előírja, hogy az egyes légitársaságok kötelesek lesznek adatokat szolgáltatni az adóalanyok felé. A hozzájárulást a járatok induló, nem tranzit utasai után kell majd megállapítani és megfizetni.

ADÓZÁSI SEGÉDLET 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar
crosschevron-leftarrow-leftarrow-right linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram