INGYENES HOZZÁFÉRÉS
Jogszabályi frissítéseink megkönnyítik az Ön vállalkozását érintő legújabb változások figyelemmel kísérését. Kérje a legfrissebb szakmai cikkeinket és véleményeinket, tippjeinket, tanulmányainkat, regionális áttekintéseinket és közelgő eseményeinket, valamint a legfrissebb Accace híreket egyenesen a postafiókjába.
Tekintse meg szakmai cikkeinket a Newsroom-ban!
Csakis olyan releváns információkat küldünk Önnek, amelyek véleményünk szerint érdekelhetik, míg személyes adatait az adatvédelmi irányelveink és a GDPR nyilatkozatunknak.
Nem tud feliratkozni? Próbálja ki ezt az oldalt.
A transzferár-ugróiskola cikksorozatunk hetedik lépcsője a fődokumentum (Masterfile) elkészítésérről szól.
A transzferár dokumentáció a magyar szabályozás értelmében helyi dokumentumból (Local file) és fődokumentumból (Masterfile) áll. A jelen cikkünkben a fődokumentummal kapcsolatos tudnivalókra térünk ki, melyekkel reményeink szerint egyszerűbb lesz eligazodni a szövevényes szabályrendszerben.
A Masterfile az a tanulmány, amely keretbe foglalva mutatja be a csoport transzferárazási gyakorlatát, elhelyezve az egyes tagvállalatokat az ellátási- és értéklánc mentén. A Masterfile – az OECD Transzferár Irányelvek javaslatai alapján – a teljes cégcsoport működését mutatja be, kezdve a tulajdonosi struktúrától és az egyes földrajzi piacok helyzetétől, az egyes csoporttagok funkcionális profilján és értékláncban betöltött szerepén keresztül az üzleti eredményre gyakorolt hozzájárulásaikról, a csoport immateriális javakkal kapcsolatos tevékenységeiről, pénzügyi ás adózási pozíciójáról nyújt átfogó képet.
Bár a magyar szabályozás is az OECD Transzferár Irányelvek V. fejezetében taglalt tartalmi elemeket emelte át, vagyis a nemzetközi sztenderdeken alapul, mégsem mondható el, hogy a különböző tagállamok Masterfile-jai megegyező tartalommal készülnek, hiszen az egyes jogszabályokban ezeken az alapinformációkon felül megjelenhetnek az adott országra jellemző formai és tartalmi specialitások, egyedi követelmények is.
Magyarországon minden olyan adózónak kell rendelkeznie fődokumentummal, amelynek helyi transzferár dokumentációs kötelezettsége van. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a magyar tagvállalat fogja elkészíteni a Masterfile-t, habár olyan esetben, amikor ez központilag az anyavállalat által, vagy bármely másik csoporttag által nem készül el a magyar szabályozás által megszabott határidőig – és sajnos ez az esetek nagy részében így van –, akkor a magyar cégre száll át a kötelezettség.
Így a nemzetközi szabályozási környezet sokszínűségéből adódó, elkészítési határidőre vonatkozó különbségek máris bonyodalmat okozhatnak a Masterfile időben történő elkészítése kapcsán, nem árt résen lennünk a feladat egyéb aspektusait tekintve, úgy, mint a cégcsoportba tartozó tagvállalatok meghatározását, vagy akár a központilag elkészített Masterfile tartalmi elemeinek a magyar szabályozási elvárásokkal történő szinkronba hozását illetően.
Hallgasson bele szakmai podcast-unkba és tájékozódjon első kézből a Transzferár elkészítésének 8 kritikus lépéséről!
Ahogy említettük, a Masterfile cégcsoport-szintű összesített adatokat tartalmaz, így kézenfekvő lehet azt feltételeznünk, hogy azt a csoport anyavállalata a számunkra megfelelő formában elkészíti, hiszen ő az a csoporttag, akinél minden ehhez szükséges információ egy kézben összpontosul. Ez egyrészt – az anyavállalat országára vonatkozó transzferár szabályok függvényében – nem feltétlenül valósul meg (pl. mentesítő összeghatárok, vagy a rugalmasabb határidők miatt), másrészt, ha meg is valósul, a legritkább esetben lesz összhangban a magyar jogszabályi előírásokkal.
A csoport fogalmi meghatározása is okozhat bonyodalmakat, hiszen a magyar Tao törvény egészen más vállalkozásokat tekinthet egyazon cégcsoporthoz tartozónak, mint amit a nemzetközi jogszabályok előírnak, így közel sem biztos, hogy az anyavállalat a számunkra megfelelő tartalommal állítja össze a Masterfile-t.
Szintén kellemetlen helyzet állhat fenn abban az esetben, ha arra számítunk, hogy az anyavállalatunk a számára törvényileg engedélyezett időkeretek között a rendelkezésünkre bocsátja a Masterfile-t, azonban későn derül fény arra, hogy ez alól a saját illetősége szerinti ország szabályozása alapján mentesül. A magyar szabályozás sajnos nem túl előzékeny az adózókkal szemben abban a tekintetben, hogy az anyavállalat által elkészített Masterfile esetében enyhébb határidőket határoz meg, mint maga az adózó esetében, így kellemetlen az adóévet követő év végén azzal szembesülni, hogy a Masterfile központilag mégsem készült el, viszont így én, mint magyar adóalany hónapokkal túlcsúsztam a rám vonatkozó határidőn.
Szerencsésebb az az eset, ha a Masterfile-t időben a rendelkezésünkre bocsátja az anyavállalat, ráadásul az a csoporttagok megfelelő – a magyar szabályozásnak is eleget tevő – lefedettségével készült el, azonban még mindig állhat fenn olyan hiányosság, hogy az nem tartalmaz miden olyan információt, amelyet a magyar szabályozás, a hazai dokumentáció készítési gyakorlat és az adóhatósági elvárások megkövetelnek.
A fentiek kivédése érdekében minden esetben érdemes az anyavállalattal előre egyeztetni a Masterfile készítéssel, és az erre vonatkozó magyar szabályozási elvárásokkal kapcsolatban, illetve átnézni és „lokalizálni” a már elkészült tanulmányt, a teljes jogszabályi megfelelőség érdekében.
Habár főszabály szerint a Masterfile elkészítésének határideje megegyezik a Local file határidejével (ami pedig a Tao bevallás benyújtásának dátuma), bizonyos esetekben a Masterfile elkészítésének határideje némiképpen eltérő lehet ettől a dátumtól.
Olyan esetben, ha a csoport anyavállalata készíti el a Masterfile-t, az őrá vonatkozó készítési határidő lesz a mérvadó (amely lehet előbb is, de inkább később, mint a magyar Tao bevallás benyújtása), azonban legkésőbb az adóévet követő 12. hónap utolsó napjáig rendelkezésre kell állnia a tanulmánynak.
Azonban, ha a Masterfile nem készül el a fenti határidőkön belül, a magyar adózó köteles erről a Tao bevallásának benyújtási dátumáig, azaz a Local file-lal egyidőben gondoskodni.
Mit tehetünk, hogy határidőre, a helyes tartalommal készüljön el a Masterfile:
A következő cikkükben az országonkénti jelentésről, a Cbc riportról írunk.
Ezt megelőző szakmai cikkünkben a transzferár local file összeállításáról írtunk.
Az ugróiskola első kockájaként a kapcsolt vállalkozások beazonosításának kérdéses pontjaival és a vonatkozó háttér szabályozás kapcsolódási pontjaival foglalkozunk.
A kapcsolt vállalati viszonyokat illetően jellemzően az első dolog, ami az adózók eszébe jut, az a transzferár dokumentációk elkészítése. Azonban, mielőtt ennek nekilátnánk, fennáll egy kötelezettség: a kapcsolt vállalkozásaikat be kell jelenteniük az adóhatóság felé.
A szoksásos piaci ár meghatározása nem csak a transzferár dokumentációk év végi elkészítésekor, hanem a kapcsolt felek között alkalmazandó árképzés előzetes megállapítása esetén is kiemelten fontos.
A transzferár politika készítés a transzferár tervezés fontos eleme, mely során a vállalatcsoport az egyes kapcsolt ügyleteire vonatkozóan előre lefekteti az árképzés módszertanát, kitérve például az ebből származó költségek és bevételek allokációjára, az ügyletben résztvevő felek szerződéses és funkcionális hozzájárulásaira, illetve az ügyletek szokásos piaci árára.
A transzferárazással kapcsolatos évközi folyamatok és a dokumentáció elkészítésének gördülékenységéhez nagyban hozzájárul, ha a dokumentációs kötelezettség alá eső ügyletekkel összefüggő fontosabb információkat naprakészen karbantartjuk.
A transzferár dokumentáció a magyar szabályozás értelmében minden esetben helyi dokumentumból (Local file) és fődokumentumból (Masterfile) áll. A jelen cikkünkben a helyi dokumentum elkészítésével kapcsolatos tudnivalókra térünk ki, melyekkel könnyebbé tehető a dokumentáció elkészítésének folyamata.
A transzferár dokumentáció a magyar szabályozás értelmében helyi dokumentumból (Local file) és fődokumentumból (Masterfile) áll. A jelen cikkünkben a fődokumentummal kapcsolatos tudnivalókra térünk ki, melyekkel reményeink szerint egyszerűbb lesz eligazodni a szövevényes szabályrendszerében.
Az országonkénti jelentés (Country-by-Country Reporting, azaz CbCR), egy olyan transzferár dokumentációs elem, melyet az EU az OECD BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) akcióterve alapján alkotott meg, és amely 2017-től beépült a hazai jogrendszerbe is.
Kapcsolt vállalkozások azonosítása | Transzferár nyilvántartás készítése | Dokumentációs követelmények előkészítése | Eljárunk előzetes ármegállapítási (APA) vagy feltételes adómegállapítási eljárásban | Képviseljük Önt az adóhatósággal folytatott kommunikációban | Transzferár nyilvántartás frissítése | Folyamatos támogatás