INGYENES HOZZÁFÉRÉS
Jogszabályi frissítéseink megkönnyítik az Ön vállalkozását érintő legújabb változások figyelemmel kísérését. Kérje a legfrissebb szakmai cikkeinket és véleményeinket, tippjeinket, tanulmányainkat, regionális áttekintéseinket és közelgő eseményeinket, valamint a legfrissebb Accace híreket egyenesen a postafiókjába.
Tekintse meg szakmai cikkeinket a Newsroom-ban!
Csakis olyan releváns információkat küldünk Önnek, amelyek véleményünk szerint érdekelhetik, míg személyes adatait az adatvédelmi irányelveink és a GDPR nyilatkozatunknak.
Nem tud feliratkozni? Próbálja ki ezt az oldalt.
A transzferár-ugróiskola cikksorozatunk második lépcsőjén a kapcsolt vállalkozásokat érintő be- és kijelentési kötelezettségek lesznek terítéken.
A kapcsolt vállalati viszonyokat illetően jellemzően az első dolog, ami az adózók eszébe jut, az a transzferár dokumentációk elkészítése. Azonban, mielőtt ennek nekilátnánk, fennáll még egy aprócska, ámde annál kellemetlenebb bírságtétellel sújtott kötelezettség, melyről a cégek hajlamosak néha megfeledkezni: a kapcsolt vállalkozásaikat be kell jelenteniük az adóhatóság felé.
A jogszabály egészen pontosan úgy rendelkezik, hogy két egymással kapcsoltsági viszonyban álló vállalatnak az első, egymás között megvalósult tranzakciótól számított 15 napon belül a kapcsoltság tényét be kell jelentenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé. Gyakori félreértés, hogy első ügyletkötésnek az írásbeli szerződés megkötését tekintik a felek, holott számos olyan tranzakció is történhet közöttük, melyről nem születik szerződés, ellenben a bejelentési kötelezettség ez esetben is fennáll.
Hogy tovább árnyaljuk a dolgot, a cégeket nem csak bejelentési, hanem kijelentési kötelezettség is terheli. Amennyiben két vállalat kapcsoltsági viszonya megszűnik, szintén köteles az adózó az adóhatóság felé bejelenti a kapcsoltság megszűnésétől számított 15 napon belül.
Hallgasson bele szakmai podcast-unkba és tájékozódjon első kézből a kapcsolt vállalkozások azonosításáról.
Amennyiben a bejelentés nem történik meg, minden egyes be nem jelentett kapcsolt vállalkozás után félmillió forintos bírság terheli az adózót. Kijelentés esetében is igaz, hogy minden korábbi kapcsolt fél, aki nem jelenti be időben a kapcsoltság megszűnését, a fentiekben részletezett mulasztási bírság kiszabására számíthat.
Képzeljünk csak el nemzetközi cégcsoport újonnan megalakult magyar leányvállalatát, aki hirtelen egy szövevényes ellátási lánc közepébe csöppen. Túl a főtevékenységéhez kapcsolódó ügyletein (pl. nagykereskedelmi tevékenység esetében az árubeszerzésen), számos más tranzakción keresztül is kapcsolódhat a cégcsoport tagjaihoz.
Ilyen lehet például az anyavállalattól igénybe vett menedzsment szolgáltatás, egy treasury központ által nyújtott finanszírozás, szolgáltatóközpontok adminisztratív jellegű támogató tevékenysége, immateriális javakkal kapcsolatos licenc szerződések, ingatlanbérleti megállapodások, és még sorolhatnánk. Ha csak az eddig felsorolt ügyleteket más-más kapcsolt vállalkozás végzi, az már hat kapcsolt vállalat bejelentését érintő mulasztást jelent, vagyis akár 3 millió Ft mulasztási bírság is terhelheti a magyar társaság pénztárcáját.
A bejelentési kötelezettség szintén képes látókörön kívül maradni például egy üzleti átszervezés esetében, ahol megváltozik az üzleti modell, ezzel együtt változnak a kapcsolt felek egymáshoz való tranzakciós viszonyai, melynek során az újonnan tranzaktáló kapcsolt felek bejelentése is elfelejtődhet.
Magyar cégekből álló cégcsoport esetében a mulasztási bírságtétel akár meg is sokszorozódhat. Ha egy három magyar társaságból álló vállalatcsoport veszünk, amelynek egyik tagja sem jelenti be a kapcsolt vállalkozásait, annak minden tagja akár egymillió forintos bírságra is számíthat. Ez a teljes csoport vonatkozásában már 3 millió Ft-ot jelent.
Ezt megelőző szakmai cikkünkben a kapcsolt vállalkozások beazonosításáról írtunk.
A következő cikkünkben a szokásos piaci ár alkalmazásának követelményéről írunk.
Az ugróiskola első kockájaként a kapcsolt vállalkozások beazonosításának kérdéses pontjaival és a vonatkozó háttér szabályozás kapcsolódási pontjaival foglalkozunk.
A kapcsolt vállalati viszonyokat illetően jellemzően az első dolog, ami az adózók eszébe jut, az a transzferár dokumentációk elkészítése. Azonban, mielőtt ennek nekilátnánk, fennáll egy kötelezettség: a kapcsolt vállalkozásaikat be kell jelenteniük az adóhatóság felé.
A szoksásos piaci ár meghatározása nem csak a transzferár dokumentációk év végi elkészítésekor, hanem a kapcsolt felek között alkalmazandó árképzés előzetes megállapítása esetén is kiemelten fontos.
A transzferár politika készítés a transzferár tervezés fontos eleme, mely során a vállalatcsoport az egyes kapcsolt ügyleteire vonatkozóan előre lefekteti az árképzés módszertanát, kitérve például az ebből származó költségek és bevételek allokációjára, az ügyletben résztvevő felek szerződéses és funkcionális hozzájárulásaira, illetve az ügyletek szokásos piaci árára.
A transzferárazással kapcsolatos évközi folyamatok és a dokumentáció elkészítésének gördülékenységéhez nagyban hozzájárul, ha a dokumentációs kötelezettség alá eső ügyletekkel összefüggő fontosabb információkat naprakészen karbantartjuk.
A transzferár dokumentáció a magyar szabályozás értelmében minden esetben helyi dokumentumból (Local file) és fődokumentumból (Masterfile) áll. A jelen cikkünkben a helyi dokumentum elkészítésével kapcsolatos tudnivalókra térünk ki, melyekkel könnyebbé tehető a dokumentáció elkészítésének folyamata.
A transzferár dokumentáció a magyar szabályozás értelmében helyi dokumentumból (Local file) és fődokumentumból (Masterfile) áll. A jelen cikkünkben a fődokumentummal kapcsolatos tudnivalókra térünk ki, melyekkel reményeink szerint egyszerűbb lesz eligazodni a szövevényes szabályrendszerében.
Az országonkénti jelentés (Country-by-Country Reporting, azaz CbCR), egy olyan transzferár dokumentációs elem, melyet az EU az OECD BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) akcióterve alapján alkotott meg, és amely 2017-től beépült a hazai jogrendszerbe is.
Kapcsolt vállalkozások azonosítása | Transzferár nyilvántartás készítése | Dokumentációs követelmények előkészítése | Eljárunk előzetes ármegállapítási (APA) vagy feltételes adómegállapítási eljárásban | Képviseljük Önt az adóhatósággal folytatott kommunikációban | Transzferár nyilvántartás frissítése | Folyamatos támogatás
Accace Magyarország
Az Accace Magyarország egy magasan képzett szakértőkből álló tanácsadó és outsourcing partner, aki az ügyféligényeket kézzel fogható javaslatokká alakítja. Okos technikai megoldásaink és jövőbe tekintő szemléletünk ötvözésével teljes körű szakmai támogatást nyújtunk ügyfeleinknek. Több mint 20 éve a piacon, valamint 70 magyar szakértőnkkel és 200+ elégedett ügyféllel a hátunk mögött hatalmas tapasztalattal rendelkezünk a kis- és nagyméretű globális vállalkozások zavartalan működésének és növekedésének elősegítésében.
Accace Circle
Az Accace nemzetközi szinten az Accace Circle név alatt működő üzleti közösség, amely hasonló gondolkodású BPO-szolgáltatókból és tanácsadókból közösen létrehozott üzleti közösség, szakértői szolgáltatásokat és egyszerűsített folyamatokat nyújtva, odafigyelve a kiváló ügyfélélményre. Több mint 50 országot lefedve, közel 2500 szakemberrel 15.000 különböző ágazatban tevékenykedő ügyfelet támogatunk, akik többnyire nemzetközi és közepes méretű Fortune 500 cégek. Emellett körülbelül 200.000 bérpapírt állítunk ki ügyfeleinknek nemzetközi szinten.
