Vissza a Newsroom-ba
ADÓZÁSI SEGÉDLET 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar

Őszi adócsomag, vagyis az adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény legfontosabb elemei | News Flash

4 december 2020
Ez a cikk
nyelven is elérhető

2020. november 26-án kihirdetésre került az őszi adócsomag. Az alábbiakban bemutatjuk a megszavazott adócsomag, vagyis az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény legfontosabb elemeit.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

Személyi kedvezmény adókedvezmény adóalap kedvezménnyé alakul át 2021. évtől, a kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. A súlyosan fogyatékos magánszemély fogalma nem változott. A kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve, a ténylegesen érvényesíthető kedvezmény összege ezáltal változatlan marad.

Bővül az adómentes bevételek köre:

  • A lakáshoz kapcsolódóan adómentes az a lakáscélú támogatás, amelyben a magánszemély az Otthonteremési Akcióterv keretében, az Szja tv. 1. sz. mellékletében taxatíve felsorolt kormányrendeletek alapján részesül,
  • Egyéb indokkal adómentesek az U21-es labdarúgó Európa-bajnokság rendezvénnyel összefüggésben Szja tv-ben nevesített juttatások,
  • A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető által biztosított védőoltás, járványügyi szűrővizsgálat – a juttatás időpontjától függetlenül.

Az összevont adóalap megállapításánál elszámolható, járművek költségére vonatkozó fejezet kiegészítésre került az őszi adócsomag kapcsán. Ha a magánszemély nem rendelkezik a jármű törzskönyvével, mert a gépjárművet lízingbe vette vagy részletre vétellel szerezte meg, akkor a tulajdonjog az ügyletre vonatkozó lízingszerződéssel, kölcsönszerződéssel igazolható.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

Nagyon fontos változás, hogy kiegészül a telephely fogalma, vagyis a törvény alkalmazásában telephelyet keletkeztető körülmény lesz,

  • ha Magyarországon szolgáltatást nyújt egy külföldi személy, munkavállalón vagy más jogviszonyban ellátó természetes személyen keresztül, feltéve, hogy a szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása egybefüggően vagy megszakításokkal bármely tizenkét hónapos időszakban meghaladja a 183 napot, valamint
  • a külföldi személyt minden esetben telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni Magyarországon, ha a tevékenysége megfelel a vonatkozó kettős adóztatást elkerülő egyezmények szerinti telephely fogalomnak.

Magyarország által megkötött hatályos egyezmények némelyike (pl. Szlovákiával, Csehországgal) már ezidáig is tartalmazott telephely keletkeztető tényállást szolgáltatásnyújtásra tekintettel, de ezt nem kellett figyelembe venni, mert a Tao tv.-be ez a szabályozás nem került korábban átültetésre.

  • Behajthatatlan követelés kapcsolt vállalkozással szemben

Kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelés esetén, ha azt az adózó adóalap csökkentő tételként figyelembe vette, egy adatszolgáltatási kötelezettséggel is számolnia kellett. 2021. adóévtől elégséges, ha az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartás vezet. A nyilvántartást érdemes ugyanolyan tartalommal készíteni, ahogyan arról a korábbiakban adatszolgáltatást teljesített.

  • Változtak a tőkekivonásra vonatkozó különös rendelkezések

Az adózó az áthelyezésre jutó fizetendő adót az adóbevallásban tett választása alapján öt részletben fizetheti meg, ha

a) az Európai Unió más tagállamába helyezi át az üzletvezetés helyét, az eszközöket vagy a belföldi telephelye által folytatott üzleti tevékenységet vagy

b) olyan EGT-tagállamba helyezi át az üzletvezetés helyét, az eszközöket vagy a belföldi telephelye által folytatott üzleti tevékenységet, amely EGT-tagállam a követelések behajtására irányulóan kölcsönös segítségnyújtási megállapodást kötött az adózó tagállamával vagy az Európai Unióval.

  • A kettős adóztatás elkerülése

Ha a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak eltérnek a szokásos piaci ártól, és a belföldi adózó azért nem volt jogosult adóalap csökkentő tétel alkalmazására a közte és a külföldi telephelye közötti ügyletre vonatkozóan, mert nem rendelkezett a Tao. tv. által előírt nyilatkozattal, akkor 2021. adóévtől a Tao. tv-ben részletesen kifejtett szabályok alapján mégis csökkentheti adóalapját a külföldi telephelyhez hozzárendelhető költségek, ráfordítások egy részével.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

Az adó mértéke az adó alapjának 11 %-a lesz.

A kisvállalati adóalanyiság választható:

  • Ha az adózó adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, illetőleg 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 3 milliárd forint időarányos részét; továbbá
  • ha az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot.

A „bemeneti” feltételek vizsgálatánál továbbra is a kapcsolt vállalkozások együttes adatainak figyelembevételével kell eljárni.

A kisvállalati adóalanyiság megszűnésével összefüggésben két kedvező szabály lép életbe 2021. január 1. napjától:

  • A korábbi 3 milliárt Ft helyett 6 milliárd Ft-os bevételi értékhatár meghaladása esetén kell számolni a KIVA alanyiság megszűnésével, továbbá
  • az 1 millió Ft-ot meghaladó nettó adótartozás esetén van esélye az adózónak rendeznie tartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig, és ez esetben az adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát.
  • KATA változások 2021. évtől

Őszi adócsomag KATA -t érintő változásokat már nem hozott, ugyanakkor olyan jelentős változások lépnek életben 2021. január 1-től, hogy azokról mindenképpen szót kell ejtenünk.

2021. január 1-jétől egy magánszemély kizárólag egyetlen jogviszonyával jelenthető be kisadózóként. Az adóhatóság a bejelentéskor vizsgálni fogja, hogy a nyilvántartásában szerepel-e már kisadózóként a vállalkozó, és ha igen, az új bejelentést visszautasítja.

1) Ha a KATA alany a tárgyévben ugyanazon kifizetőtől egy év során összesítve 3 millió Ft-ot meghaladó összegű bevételt szerez, a 3 millió Ft-ot meghaladó összegű bevétel után a kifizető 40 % mértékű adót fizet.

2.) Cégcsoportokat érintő változás: ha a kifizető olyan KATA alanynak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 % mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg.

Az 1.) és 2.) pontban említett kifizető a tárgyévet követő év január 31-ig tájékoztatja a KATA alanyt a 40 % mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.

3.) Külföldről kapott kifizetések: Ha a KATA alany a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől egy év során összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez, a 3 millió Ft-ot meghaladó összegű bevétel 71,42 %-a után a KATA alany 40 % mértékű adót fizet.

Ha külföldi kifizető juttat bevételt olyan KATA alanynak, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel 71,42 %-a után az annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig a KATA alany 40 % mértékű adót fizet.

Fontos rendelkezés, hogy a 12 milliós értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a fentiekben részletezett azon 3 millió Ft feletti értékeket, valamint a kapcsolt felektől érkező azon bevételeket, amelyek után megfizetésre kerül(t) a 40 % mértékű adó.

Tájékoztatási kötelezettség

A kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő KATA adóalany a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatja a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Az adózó tájékoztatja továbbá a vele szerződésben álló kifizetőt a KATA alanyiság megszűnéséről vagy újrakeletkezéséről.

Jövő év január 1-jét megelőzően már fennálló szerződéses jogviszony esetében a fenti tájékoztatást a KATA alany 2021. január 15-éig teljesíti

A KATA alany vállakozók és megbízó partnereik válaszút előtt állnak, célszerű újragondolniuk szerződéseiket. Gyakran találkozunk azzal, hogy a megbízó nem képes átvállalni a többletadót, ugyanakkor a KATA alany is meg kívánja tartani adóalanyiságát. Ez esetben tegyük fel, hogy a a KATA alany mérsékli árait arra a szintre, hogy összességében a kifizetőnek ne kerüljön többe a megrendelt munka. A többletadó mértékől kiindulva ehhez egy 28,58 %-os árcsökkentésre van szükség a KATA adóalany alvállalkozó részéről, de lássuk be, hogy sok esetben ez nyilvánvalóan nem lesz megvalósítható, mert nem életszerű.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) módosítása

2021. január 1. napjától a gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el. A 2021. január 1-jét megelőző időszakra eső gépjárműadó-kötelezettséggel összefüggő adóhatósági feladatok viszont továbbra is a hatáskörrel rendelkező önkormányzati adóhatóságnál maradnak.

Az önkormányzati adóhatóság 2021. január 15-ig adatot szolgáltat a NAV számára a nála 2020. december 31-én nyilvántartott,

  • adómentes gépjármű forgalmi rendszámáról és a gépjármű üzembentartójának, tulajdonosának azonosító adatairól, valamint a mentesség jogcíméről, továbbá a mentesség kezdő napjáról és megszűnésének napjáról, valamint
  • annak a gépjárműnek a forgalmi rendszámáról, üzembentartójának, tulajdonosának azonosító adatairól, amelynek adófizetési kötelezettsége 2021. január 1-jén szünetel.

Így a fentiekkel összefüggésben a gépjármű tulajdonosoknak/üzembentartóknak feladatuk nincsen.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

  • Behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszatérítése

Bizonyos feltételekkel gazdasági társaság és magánszemély viszonylatban is lehetővé válik behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszatéríttetése, ugyanis az Áfa tv. 77. § (11) bekezdéssel egészül ki.

Kiemelnénk ugyanakkor, hogy az Áfa tv. szempontjából csakis akkor tekinthető a magánszeméllyel szembeni követelés behajthatatlannak, ha a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság az adóst a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesítette.

Továbbra is feltétel a rendeltetésszerű joggyakorlás, amibe a NAV gyakorlata alapján beletartozik, hogy az adózó megtett minden ésszerű intézkedést:

  • a partnere kiválasztásánál,
  • a követelés behajtása érdekében, továbbá annak érdekében,
  • hogy elkerülje a behajthatatlanságot.
  • 2021. január 4-től hatályos az elektronikus adatszolgáltás (Online Számla) kiterjesztése.

Az Áfa tv. 10. számú melléklet a fenti dátumtól az alábbiak szerint módosul, vagyis az adóalany köteles adatot szolgáltatni

  • valamennyi általa kibocsátott számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról (a továbbiakban: számla), kivéve azon szolgáltatásnyújtásról, melynek teljesítési helye a Közösség másik tagállama és amely tekintetében adófizetési kötelezettségének az Art. távolról is nyújtható szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályai szerint tesz eleget,
  • az adó alapjának meghatározásakor használt pénznemről, külföldi pénznem esetén annak forintra történő átszámításához alkalmazott, 80. § és 80/A. § szerinti árfolyamról,
  • nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számla esetében az adatszolgáltatásban nem szerepelhet a vevő neve és címe,
  • Áfa köteles ingyenes ügyleteknél (Áfa tv. a 11. § és 14. §) arról, hogy az ügylet ingyenes, továbbá arról a körülményről, hogy a számlában feltüntetett áfát a vevő köteles-e megtéríteni,
  • Ha megelőzően előleget kapott, akkor a teljesítésről kibocsátott számla vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről is külön adatot szolgáltat,
  • Ha belföldön kívül teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, akkor köteles arról is adatot szolgáltatni, hogy az ügylet e törvény területi hatályán kívül esik.
  • E-keresekedelem és áfa (2021. július 1-től életbe lépő változások)

2021. július 1. napjától az Európai Unió e-kereskedelemre vonatkozó áfaszabályainak változása kapcsán módosulnak a távértékesítésre és a kis értékű importra vonatkozó hazai szabályok.

Röviden összefoglalva elmondható, hogy négy területen lesznek jelentős mértékű változások.

Távértékesítés

a/ EU-n belüli online értékesítés nem adóalany vevő felé (klasszikus, ezidáig ismert) távértékesítés

A korábbi 35.000 eurós értékhatár helyett egységesen évi 10.000 eurós értékhatár kerül bevezetésre minden tagállamban. Ezen összeghatárig az értékesítők alkalmazhatják a saját államuk áfakulcsát, az értékhatár felett azonban a végső felhasználó letelepedés szerinti államának az áfakulcsát kell alkalmazni. Mindez megtehető lesz célországbeli regisztrációs kötelezettség nélkül.

b/ Harmadik államból vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területről importált termék távértékesítés (a továbbiakban: harmadik államból importált termék távértékesítése)

Kizárólag 150 eurós (vámmentes) értéket el nem érő árukra lesz alkalmazható.

  • Az online piacterek, vagyis az elektronikus platformok is felelősek lesznek az áfa megfizetéséért két ügylettípus tekintetében.
  • Ha egy adóalany elektronikus portálon keresztül harmadik államból 150 eurónak megfelelő pénzösszeget meg nem haladó belső értékű küldeményként importált termék távértékesítését segíti elő, vagy
  • ha egy adóalany elektronikus portálon keresztül termék – a Közösségben nem letelepedett adóalany által nem adóalany részére történő – értékesítését segíti elő.

Mindkét esetben úgy kell tekinteni a platformot biztosító adóalanyt, mint aki ennek a terméknek a beszerzője és értékesítője is egyben.

  • Jön az adminisztráció csökkentésére hivatott egyablakos (OSS – one stop shop) rendszer is, amit a távértékékesítők és a nem adóalanyok részére szolgáltatást nyújtók is használnak majd.
  • Eltörlésre kerül a 22 euró alatti import küldemények áfa mentessége, vagyis 2021. július 1-től minden „harmadik országból” rendelt áru után általános forgalmi adót kell fizetni.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

  • Automatikus fizetési könnyítés megbízható adózó részére

Akkor engedélyezhető, ha a kérelmező nettó módon számított adótartozása az elbírálás időpontjában nem haladja meg a hárommillió forintot.

  • Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése

Nem engedélyezhető fizetési könnyítés az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany és a Tao tv. szerinti csoportos társasági adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában.

  • Automatikus részletfizetési kedvezmény
  • A természetes személy kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra – kivéve kötelezettségeket, amelyekre nem adható fizetési könnyítés – évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez az általánosan előírt feltételek vizsgálata nélkül.
  • A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személy – a bevallás benyújtására előírt határidőig – SZJA bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, együttesen ötszázezer forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 12 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti.
  • Az adóhiány

2021. január 1-től adóhiány megállapításakor az adóhatóság az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor veheti figyelembe, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll, és nem kérték a kiutalását, átvezetését.

  • Kezdő vállalkozások támogatása, a mentor program

A mentorálási időszak a korábbi 6 hónap helyett a kapcsolatfelvétel kezdeményezésétől számított 1 év. A mentorálásban történő részvétel továbbra is önkéntes.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

Az őszi adócsomag számos elsőfokú közigazgatási eljárás illetékmentességét hozta. Az illetékekről szóló tv. 2. melléklete szerinti igazgatási jellegű szolgáltatásokat és eljárásokat nem terheli közteherfizetési kötelezettség.

A mentes eljárásokból néhányat az alábbiakban kiemelünk:

I. A családjogi jogviszonnyal kapcsolatos eljárások közül

  • a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással, gondozással, a halálesettel kapcsolatos eljárás

II. Az oktatásügyi eljárások közül

  • az oktatási igazolvány kiállítása

III. A munkaviszonnyal, szolgálati viszonnyal, foglalkoztatáspolitikával, nyugdíjazással összefüggő eljárások közül

  •  a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapítására irányuló eljárás

IV. Az adóügyi eljárások közül

  • az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás
  • az adóhatósági igazolások kiállítása
  • a megbízható adózó részére történő automatikus fizetési könnyítés engedélyezése

V. Az adatnyilvántartással, okmányokkal összefüggő eljárások közül

  • a közigazgatási hatóságnál nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése
  • a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás évente négy alkalommal
  • a vállalkozói igazolvánnyal és az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás
  • hatósági bizonyítvány kiállítása az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról
  • az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás
  • a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos eljárás
  • a gépjárművezetői engedély kiállítása első alkalommal
  • a forgalmi engedély cseréjére irányuló eljárás, amennyiben az a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása vagy kizárólag jogszabályváltozás miatt szükséges

VI. A másolat, fordítás, hitelesítés közül

  • az adóbevallás másolatának kiállítása

VII. Az építésügyi eljárások közül

  • az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételéről kiállított hatósági bizonyítvány kiadása
  • az engedély alapján épített, legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület
    • használatbavételi engedélyezési,
    • használatbavétel tudomásulvételi,
    • engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóság eljárása.

VIII. A 18. életévét be nem töltött személy által kezdeményezett eljárás

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

Adózó a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét (adóbevallás kijavítását, önellenőrzését) elektronikus úton kizárólag a NAV-hoz, a NAV által rendszeresített elektronikus nyomtatványon teljesítheti.

Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély (pl. őstermelő) a helyi iparűzési adóról szóló bevallását a fentiektől eltérően papíralapon, az önkormányzati adóhatósághoz is teljesítheti.

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

Ideiglenes tevékenység mentessége

A 180 napnál rövidebb ideig tartó építési tevékenységet jövőre már nem terheli az ideiglenes tevékenység utáni iparűzési adó.

180 napot meghaladó építőipari tevékenység folytatása esetén viszont a vállalkozónak telephelye keletkezik azon önkormányzat illetékességi területén, ahol a vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, azzal, hogy a napok számításánál a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítéselfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja figyelembe veendő.

Adóalap-megosztás

2021. január 1-től módosulnak az iparűzési adóalap megosztásának szabályai. A jelenleg hatályos szabályok alapján a gépkocsik eszközértékét annál a településnél kell figyelembe venni, ahol a járműveket jellemzően tárolják.

Ettől a szabálytól eltérően a gépkocsit tartós bérletbe vagy lízingbe adók esetében a gépkocsik eszközértékét a székhelyre, telephelyre jutó személyi jellegű ráfordítások arányában kell majd figyelembe venni 2021. évtől.

Szokásos piaci ár miatti korrekció

Az adó alapjának meghatározása során, ha a vállalkozó a Tao tv. szerint szokásos piaci ár alkalmazására kötelezett, a kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó nettó árbevételt vagy nettó árbevétel-csökkentő költséget, ráfordítást a Tao tv. szerinti szokásos piaci ár alapulvételével állapítja meg.

A nettó árbevétel csökkentésének vagy a költség, ráfordítás növelésének feltétele, hogy a vállalkozó rendelkezzen a vele szerződő fél azon nyilatkozatával miszerint az ugyanakkora összeggel növelte a nettó árbevételt vagy csökkentette a költség, ráfordítás összegét az iparűzési adó alapjának megállapítása során.

Ha a szerződő fél nem alanya a helyi iparűzési adónak, akkor a nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy e korrekciót az őt terhelő, a helyi iparűzési adónak megfelelő külföldi adó, ennek hiányában a társasági adó vagy annak megfelelő külföldi adó alapjának megállapítása során figyelembe vette.

A fent ismertetett korrekciók úgy is elvégezhetők, hogy a vállalkozó az iparűzési adó alapját egy összegben növeli vagy csökkenti.

Az önkormányzati adóztatás során alkalmazott nyomtatványok

Az önkormányzati adóhatóság a hatáskörébe tartozó adókra kizárólag PM honlapján közzétett nyomtatványok alapján rendszeresítheti az adatbejelentési, bevallási, bejelentkezési (változásbejelentési) nyomtatványokat.

Az önkormányzati adóhatóság ezen nyomtatványokat kizárólag a helyi adórendeletben szabályozott mentességi, kedvezményi rendelkezések végrehajtása, illetve a fizetendő adó megállapítása (részletfizetése) érdekében egészítheti ki.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 2021. január 1-től alkalmazandó szabályai

A jogszabályi környezet módosulása miatt változik a biztosítottak köre, ide tartoznak az

  • egészségügyi szolgálati jogviszonyban, a
  • Nemzeti Választási Biztottság tagjaként tevékenykedő, valamint az
  • adó-és vámhatósági jogviszonyban álló személyek is.

Járulékalapot képező jövedelem:

A Tbj. új alapokra helyezte ezt a fogalmat azon személyek járulékalapját érintően, akiknek jövedelme után Magyarországon nem áll fenn szja fizetési kötelezettség. Ha az a helyzet áll elő, hogy egy munkavállalót Magyarországon kívül foglalkoztatnak, de ezen munkavállaló továbbra is Magyarországon lesz biztosított, akkor az alábbiakat kell esetében megvizsgálni havi rendszerességgel.

1.Mekkora összegű a magyar/külföldi munkaszerződésben foglalt alapbére?

2.Az alapbér havi összege eléri a nemzetgazdasági szintű átlagkeresetet?

3.Mekkora a magánszemély tevékenysége ellenértékeként elszámolt jövedelme az adott hónapban?

Ezt azért fontos meghatározni, mert ha a tevékenység ellenértékeként elszámolt jövedelem nem éri el a nemzetgazdasági átlagot, akkor a tevékenység ellenértékét tekintjük járulékalapnak.

A tanulószerződéssel foglalkoztatottakat érintően átmeneti rendelkezést találunk a Tbj-ben

Ennek az az oka, hogy a szakképzésről 2019. évi LXXX. törvény (új Szakképzési tv.) 125. § -a kimondja, hogy  a 2020. május 31-ét megelőzően létesített tanulói jogviszony és a tanulói jogviszonyból fakadó jogok és kötelességek teljesítése tekintetében – néhány kivétellel – a régi Szakképzési tv-t, valamint más jogszabály e törvény hatálybalépését megelőző napon – vagyis 2019. december 31-én – hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

2021. január 1-jétől hatályba lépő új Szakképzési tv. több jelentős változást is eszközölt a kapcsolódó adó- és járulékszabályozásban. Azonban ezen változások kizárólag az új szakképzési rendszer alapján létrejött jogviszonyokat és azzal összefüggő juttatásokat érintik.

A már fennálló, valamint a régi szabályok alapján még létrejövő tanulószerződések esetében a 2019. december 31-én hatályos – biztosítási kötelezettségre, a biztosítás szünetelésére, a járulékalapot képező jövedelemre vonatkozó – szabályokat kell változatlanul alkalmazni.

Egészségügyi szolgáltatási járulék:

2021. január 1-jétől változik az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke. A havi fizetendő összeg 8000 forint, a napi összeg 270 forint lesz.

A módosult összegű járulékot először január hónapra, 2021. február 12-éig kell megfizetniük az érintetteknek.

ADÓZÁSI SEGÉDLET 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar
crosschevron-leftarrow-leftarrow-right linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram