1. Leggyakoribb adózói kérdések a gépjárműadóval kapcsolatosan

A gépjárműadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat 2021. január 1-től az önkormányzati adóhatóságok helyett a NAV látja el.

Az adó összege, a fizetési határidő az adókötelezettséggel kapcsolatos tény, ezért azokról a NAV-nak határozatot kell hoznia. 2021-ben változott a fizetési határidő és az a számlaszám is, ahová az adót be kell fizetni, így ezeket is határozatban kell közölni.

Az adóhatósági iratot – ideértve a döntést is – meghatalmazott képviselővel rendelkező adózó esetében a képviselőnek kell kézbesíteni, ezért fordulhatott az elő, hogy a könyvelők kapták meg az adókivetésről szóló határozatot.

A 2021-es első részletet 2021. április 15-éig kell megfizetni, ha a gépjárműadót megállapító határozat addig végleges lesz. Ha az előbbi időpontig nem lesz végleges a határozat, akkor a véglegessé válásától számított 15 napon belül kell az adót megfizetni. A 2021-es második részletet 2021. szeptember 15-éig kell megfizetni.

Az önkormányzatnál korábban fennálló túlfizetést a gépjárműadó idei fizetésnél nem lehet figyelembe venni, mert a NAV hatásköre csak az általa 2021. január 1. óta nyilvántartott gépjárműadó-kötelezettségekre terjed ki. Így ha bárkinek az önkormányzati adóhatósághoz 2021 előtt megfizetett adóból visszajár összeg, akkor azt nem a NAV, hanem az önkormányzati adóhatóság téríti vissza. Ehhez visszatérítési kérelmet kell benyújtania a korábban illetékes és hatáskörrel rendelkező önkormányzati adóhatósághoz.

2. Megszűnik a fordított áfa a munkaerő-kölcsönzés szektorban

2021. április 1-jei hatállyal módosul az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja, aminek következtében a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatásoknak csak egy szűk köre esetében marad továbbra is alkalmazandó a fordított áfa.

Az Áfa tv. 2021. április 1-jétől hatályos 142. § (1) bekezdés c) pontja úgy rendelkezik, hogy az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti munkaerő kölcsönzése, kirendelése, rendelkezésre bocsátása esetén, amely az  a)  pont szerinti termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve a bontással történő megszüntetését is – irányul.

A módosítás következtében csak azok a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatások maradnak a fordított áfa hatálya alatt, amelyek

• az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítéshez (építési-szerelési munkával létrehozott, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása), vagy
• ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására irányuló építési szerelési és egyéb szerelési munkákhoz

kapcsolódnak. Természetesen a fordított adózás ezekben az esetekben is csak akkor alkalmazandó, ha teljesülnek a fordított adóztatás egyéb feltételei is, vagyis az érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany, ugyanakkor egyiküknek sincs olyan jogállása, amely alapján az adó fizetése ne lenne tőle követelhető.

3. Számlaadat-szolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó szankciómentesség a távértékesítőknek

2021. július 1-jétől az uniós egyablakos rendszerben (OSS) a Közösségen belüli távértékesítések után is bevallható és befizethető az áfa (hozzáadottértékadó), ha az értékesítő nem telepedett le a teljesítési hely szerinti tagállamban.

Ha az adóalany Magyarországtól eltérő tagállamban regisztrál az OSS rendszerbe, a belföldön teljesített Közösségen belüli távértékesítése után nem terheli számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, mivel a számlaadásra ez esetben nem a belföldi, hanem az OSS regisztráció szerinti tagállam szabályai vonatkoznak.

Erre azonban csak 2021. július 1-jétől nyílik lehetőség, vagyis a fenti dátumig a belföldi teljesítési helyű és ezáltal belföldi nyilvántartásba vételre kötelezett vagy azt választó távértékesítést végző adóalanyok kötelesek lennének a belföldön teljesített értékesítéseik számláiról adatszolgáltatást teljesíteni.

A számladat-szolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódóan a NAV ezért a részükre, 2021. június 30-ig szankciómentességet biztosít.

A szankciómentesség csak azokra az adóalanyokra vonatkozik, amelyek

• július 1. napjáig valamely más tagállamban regisztrálnak az OSS rendszerbe,
• kizárólag a Magyarországra irányuló távértékesítés miatt kötelezettek a belföldi nyilvántartásba vételre.

4. Ajánlás a számlázó programok fejlesztőinek

A NAV által megjelentetett ajánlás adózói és fejlesztői kérdések, visszajelzések, valamint a számlaadat-szolgáltatás elemzéseinek tapasztalatai alapján készült, számításba véve az ellenőrzésekben feltárt hiányosságokat is. Célja a számlázó programok fejlesztői számára olyan szempontrendszert adni, ami támogatja a szoftver jogszerű és eredményes működését, illetve az adatszolgáltatásra kötelezett ügyfeleket.

Tartalomból:

1. A kötelező adatok meglétének ellenőrzése adatbevitelkor
2. Az átlátható számlakép kialakítása
3. A sorszámozás helyes kialakítása a programban
4. A vevő adószámának szerepeltetése
5. A bevitt adatok helyességének ellenőrzése
6. A tárolt adatok védelme
7. A lekérdezések, adatexport teljesítése
8. A törzsadatok nyilvántartása
9. Számítások és kerekítések elvégzése
10. Módosító okiratok specialitásainak kezelése
11. Az adatszolgáltatás meghiúsulásának elkerülése
12. Figyelmeztetések
13. Hibatűrés, a kapott hibaüzenetek, figyelmeztetések kezelése
14. Hálózati aktivitás

+1. Együttműködés a felhasználóval

5. Katás vállalkozások és partnereik: mikor és kinek kell a 40 százalékos mértékű adót megfizetnie

Többek között abban az esetben, ha az Art. szerinti kifizető – mely nem kapcsolt vállalkozása a kisadózó vállalkozásnak – juttat ugyannak a kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt, akkor a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 %-os mértékű adót kell fizetnie.

A 40 %-os mértékű adót a kifizetőnek első alkalommal a 3 millió forintos juttatási értékhatár átlépését követő hónap 12-éig kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

Ki kell emelnünk, hogy a juttatás időpontjaként azt kell figyelembe venni, hogy a KATA alany az általa kiállított bizonylat ellenértékét mikor szerezte meg.

6. A mezőgazdasági őstermelői tevékenységet érintő adóváltozások

Személyi jövedelemadó, járulék és szociális hozzájárulási adót érintő változások részletes összefoglalóját tette közzé a NAV.

7. Márciusra is érvényesek a kedvező szabályok

2021. márciusában is érvényben maradnak a veszélyeztetett gazdasági ágazatokban működő vállalkozásokra vonatkozó kedvezmények.

8. Megjelent az ADÓVILÁG 2021/3. száma

9. Minimálbér, garantált bérminimum

10. Pénzügyi képviselet a brexit után

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én éjfélkor kilépett az Európai Unióból, 2020. december 31. napjával pedig a kilépést követő átmeneti időszak is lezárult.

Az Áfa tv. vonatkozó szabálya értelmében a harmadik országbeli adóalanyoknak kötelező pénzügyi képviselőt megbízniuk, ha a Közösség területén gazdasági céllal nem telepedtek le, de Magyarországon teljesített ügyleteik után adófizetési kötelezettségük keletkezik.

Ez a kötelezettség vonatkozik mind a Magyarországon már korábban regisztrált, mind pedig a jövőben regisztráló egyesült királyságbeli adóalanyokra.

Ha az érintett egyesült királyságbeli adóalanynak a Közösség területén állandó telephelye van, és azt a kilépést követően is fenntartja, akkor nem tekinthető harmadik államban letelepedettnek, és nem kötelezett pénzügyi képviselő bejelentésére, azonban dönthet úgy, hogy az Áfa tv-ben szabályozott jogainak gyakorlására, kötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bíz meg.

11. Vámudvarok elérhetőségei

12. Feketelisták

Alkalmazottukat bejelentés nélkül foglalkoztatók

13. Adótraffipax