Vissza a Newsroom-ba
ADÓZÁSI SEGÉDLET 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar

2021. január 1-jétől életbe lépő KATA változások | NAV-Figyelő 31. hét

31 július 2020

Jön az „új típusú” 40 %-os adó. Mentes az illeték alól a testvér öröklése és ajándékozása. Gyakori adózói kérdések a számlázással és a számlaadat-szolgáltatással kapcsolatban.

1.Megkezdődött az adószámla-értesítők kiküldése

Közel másfél millió magánszemélyt és egyéni vállalkozót értesít a NAV elmúlt évi adó-, illetve vámtartozásáról vagy túlfizetéséről.

Értesítést az kap, akinek

  • legalább egy adónemben ötezer forintnál több tartozása vagy
  • ezer forintnál több túlfizetése van.

Késedelmipótlék-értesítőt is kap az, aki tavaly fizetési kötelezettségét nem, vagy csak késedelmesen teljesítette, és emiatt legalább ötezer forint késedelmi pótléka keletkezett. További részletek itt.

  1. Áfagyűjtők helyes használata étel, ital helyben fogyasztása, elvitele, illetve házhozszállítása esetén

Nagyon nem mindegy, hogy 5%, 18 % vagy 27 %-os az a bizonyos adókulcs. Ellenőrzési tapasztalatok szerint a vendéglátással foglalkozók körében az online pénztárgép forgalmi gyűjtőjének használata bizonytalan, sok a tévesen használt gyűjtő, ami helytelen általános forgalmi adókulcs használatával is jár.

Az étkezőhelyi vendéglátásban a helyben készített étel, a nem alkoholos ital helyben történő elfogyasztása kedvezményes, 5 %-os áfakulccsal adózik, amit az online pénztárgép „A” jelű forgalmi gyűjtőjében kell rögzíteni. Ennek feltétele a TESZOR’15 56.10 alá tartozó, Áfa tv. szerinti szolgáltatás.

Ugyanakkor a helyben készített étel és nem alkoholos ital elvitelre történő értékesítése, illetve annak házhozszállítása termékértékesítésnek minősül, mivel az azonnali fogyasztáshoz szükséges kiegészítő szolgáltatások nem társulnak hozzá. Így az ellenértéket 27 %-os áfa terheli, amit a „C” jelű forgalmi gyűjtőben kell rögzíteni. A felmerülő járulékos költségek, mint például a csomagolással, a termék kiszállításával kapcsolatos költségek, beépülnek az árba, így azok szintén 27 % adókulccsal adóznak.

Figyelni kell arra, hogy ha az elvitelre kért, illetve házhoz rendelt étel túlnyomórészt lisztből készül és a vámtarifaszáma 1901-ből, 1903, 1904, 1905 10, 1905 40, 1905 90, mint például a pizza, a hamburger, a lángos, ez esetben a termékértékesítés okán az adó mértéke 18 %. Ekkor a megrendelt termék kiszállítási díja, csomagolási költsége 18 %-kal adózik, amit a „B” jelű forgalmi gyűjtőben kell rögzíteni.

Ha a nem alkoholos italt nem helyben készítik, vagy az ital alkoholos, akkor az adómérték 27 %, amit a „C” jelű forgalmi gyűjtőben kell rögzíteni.

  1. Gyakran ismételt kérdések a számlaadat-szolgáltatással, számlázással kapcsolatban

Az alábbiakban néhány adózói kérdést kiemelünk és röviden ismertetjük az Adóhatóság arra adott válaszát.

  • Adómentes ingatlan bérbeadás (például lakóingatlan, üzlethelyiség bérbeadása) esetén 2020. július 1-jétől kötelező számlát kibocsátanom, és arról online adatot szolgáltatnom?

Ehhez a szolgáltatásnyújtáshoz idén július 1-jétől nem kapcsolódik online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség.

  • A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyre vonatkozik-e 2020. július 1-jétől az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség? Amennyiben igen, akkor ez mentesíti-e a PTGSZLAH adatlap beküldése alól?

Ezen szálláshely-szolgáltatást nyújtó adóalanyra vonatkozik az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, de csak akkor, ha a szolgáltatás igénybevevője saját adószámának megadásával jelzi az adóalanyiságát. Ekkor a PTGSZLAH adatlapon nincs adatszolgáltatás.

Mivel a szálláshely-szolgáltatási – kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatást – tevékenységet végző adóalany pénztárgép használatra kötelezett, ezért abban az esetben, ha a bizonylatadási kötelezettségét pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesíti, akkor az ehhez a tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott valamennyi számlájáról adatot kell szolgáltatnia a PTGSZLAH adatlapon. A PTGSZLAH adatlapon történő, előzőekben említett adatszolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jét követően is fennáll.

  • július 1-jétől kötelező feltüntetni a termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő belföldi adóalany adószámának első 8 számjegyét a számlán. Adódik a kérdés, hogy honnan lehet tudni, hogy adott személy magánszemélyként vagy vállalkozóként vásárol? Milyen következménye lesz annak, ha az adószám nem kerül a számlán feltüntetésre? Minden számla kiállításakor ellenőrizni kell az adószám érvényességét?

Az, hogy a vevő a vásárlása során milyen minőségében jár el, a nyilatkozata alapján állapítható meg. (szóban, írásban vagy akár ráutaló magatartással)

Amennyiben az adószám feltüntetésének mellőzésére a vevő nyilatkozata alapján került sor, akkor a számlakibocsátót nem érheti joghátrány amiatt, hogy az adószámot mégis fel kellett volna tüntetnie. Egyéb esetekben az adószám érvényességéről történő meggyőződés tekintetében ugyanazt a magatartást és gondosságot kell tanúsítani, mint amit általában kell a vevő személyére vonatkozó egyéb adatoknál.

  • Éves gyakoriságú áfa bevallók a 2020. évről benyújtandó bevallás kitöltése során választhatják azt, hogy értékhatár nélkül valamennyi számlát szerepeltetik a belföldi összesítő jelentésben?

Igen, választhatják. Az adóalany saját választása szerint alkalmazhatja, hogy a teljes naptári évre vonatkozóan a 100 ezer forint áthárított áfára vonatkozó értékhatárt figyelmen kívül hagyja, és az értékhatárt el nem érő számlákról (számlával egy tekintet alá eső okiratokról) is teljesít adatszolgáltatást.

További adózói kérdéseket innen éri el.

  1. Támogatja az online hitelkérelmezési folyamatot a NAV elektronikus keresetkimutatása

A keresetkimutatáshoz csupán Ügyfélkapu-regisztrációra – vagy e-személyi igazolványra, esetleg telefonos azonosítóra – van szükség. A szolgáltatás a NAV eBEV Portálján érhető el, a következő linken: https://www.nav.gov.hu/nav/ebev_portal. A belépést követően az elektronikus keresetkimutatás a Szolgáltatások / Keresetkimutatás lekérdezés menüből indítható.

  1. Megjelent az ADÓVILÁG 2020/08. száma

A tartalomból:

A nyári adócsomag szabályai

  • ADÓIGAZGATÁS

Átmeneti szabályok a veszélyhelyzethez kapcsolódóan

  • TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

Megváltozott társadalombiztosítási kötelezettségek megbízás esetén

  • TÁRSASÁGI ADÓ

Beruházások után érvényesíthető kedvezmények

és feltételeik a társasági adó rendszerében I.

  • ELLENŐRZÉS

Ellenőrzési tapasztalatok kata adóalany és partnerkapcsolatai

vonatkozásában; Középpontban a valódiság és a

rendeltetésszerű joggyakorlás elveinek érvényesülése

  • VÉGREHAJTÁS

Az igazságügyi pénzkövetelések

NAV általi végrehajtásának egyes gyakorlati kérdései

A nyári adócsomag szabályai

Az anyagi adójogszabályok területén életbe lépő módosításokat az Országgyűlés által 2020. július 3-án elfogadott és július 14-én kihirdetett, Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) tartalmazza.

I. A személyi jövedelemadót érintő változások

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség átvállalásának adókötelezettsége 2020. július 1-jén hatályba lépett az új Tbj., melynek 46. § (2) bekezdése értelmében, ha az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét nem teljesíti, és az ebből eredő hátralék összege meg haladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát, akkor a tajszámot a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő érvényteleníti, a magánszemély egészségügyi szolgáltatást térítésmentesen nem vehet igénybe.

Mindezekre tekintettel a Módtv. módosítja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 7. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést. A 2020. július 15-étől hatályos pontosítás révén a magánszemély jövedelmének megállapítása során nem kell figyelembe venni azt az összeget, amelyet az új Tbj. szerint a nem biztosított magánszemély egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszerzése céljából, egészségügyi szolgáltatási járulék címén vagy egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás alapján a magánszemély helyett más személy fizet meg (ideértve a bármely EGT-államban a kötelező társadalombiztosítási rendszer keretében történő megfizetést is).

II. Kisadózó vállalkozások tételes adóját érintő módosítások

A Módtv. alapján több jelentős változtatás lép életbe 2021. január 1-jétől, amely érinti mind a kisadózó vállalkozásokat, mind azok üzleti partnereit.

  1. január 1-jétől egy magánszemély kizárólag egyetlen jogviszonyával jelenthető be kisadózóként.

Az adóhatóság a bejelentéskor vizsgálni is fogja, hogy a nyilvántartásában szerepel-e már kisadózóként a vállalkozó, és ha igen, az új bejelentést visszautasítja.

Ha egy magánszemély korábban már több jogviszonyában is a KATA tv. szerinti adózást választotta, és önként nem rendezi a jogviszonyait, akkor a NAV 2021. január 1-jével – a kisadózóval és az érintett kisadózó vállalkozásokkal határozatában közölni fogja – hogy az elsőként bejelentett jogviszony kivételével a többi jogviszonyában törli a magánszemélyt a KATA alanyok köréből.

1) Ha a KATA alany a tárgyévben ugyanazon kifizetőtől egy év során összesítve 3 millió Ft-ot meghaladó összegű bevételt szerez, a 3 millió Ft-ot meghaladó összegű bevétel után a kifizető 40 % mértékű adót fizet.

A kifizető az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, amelyet megelőzően az említett juttatási értékhatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a KATA adóalany részére bevételt juttat.

2.)  Cégcsoportokat érintő változás:  ha a kifizető olyan KATA alanynak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 % mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásában pedig köteles feltüntetni a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.

Az 1.) és 2.) pontban említett kifizető a tárgyévet követő év január 31-ig tájékoztatja a KATA alanyt a 40 % mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.

3.) Külföldről kapott kifizetések: Ha a KATA alany a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől egy év során összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez, a 3 millió Ft-ot meghaladó összegű bevétel után a KATA alany 40 % mértékű adót fizet.

Ha külföldi kifizető juttat bevételt olyan KATA alanynak, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, a juttatás utáni 40 % mértékű adót a KATA alany fizeti.

Fontos rendelkezés, hogy a 12 milliós értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a fentiekben részletezett azon 3 millió Ft feletti értékeket, valamint a kapcsolt felektől érkező azon bevételeket, amelyek után megfizetésre kerül(t) a 40 % mértékű adó.

◾Tájékoztatási kötelezettség

A kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő KATA adóalany a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatja a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Az adózó tájékoztatja továbbá a vele szerződésben álló kifizetőt a KATA alanyiság megszűnéséről vagy újrakeletkezéséről.

  1. január 1-jét megelőzően már fennálló szerződéses jogviszony esetében a fenti tájékoztatást a KATA alany 2021. január 15-éig teljesíti.

III. Illetéket érintő változások

A fentiek mellett az Adóvilág cikkében ismertetésre kerül az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv. 2.) testvérek közötti ajándékozásra, illetve öröklésre irányadó új, kedvező illetékszabálya is.

A Módtv. 2.-t az Országgyűlés 2020. június 16-án fogadta el. A törvénymódosítás célja tovább bővíteni a családon belüli vagyonmozgások mentességét a vagyonszerzési illeték alól, azzal, hogy kedvező illetékszabályt vezet be a testvér öröklésére, ajándékozására is.

Az idézett jogszabályi rendelkezés alapján tehát testvérnek kell tekinteni azt a személyt, akinek mindkét vérszerinti szülője azonos az örökhagyó, megajándékozó vér szerinti szüleivel (ún. édestestvér). Testvérnek minősül továbbá a féltestvér, valamint az örökbefogadáson alapuló testvér is.

A fenti módosítások 2020. július 8-án léptek hatályba. Fontos ugyanakkor, hogy az átmeneti rendelkezés alapján a testvér vagyonszerzéseivel összefüggésben alkalmazható kedvező illetékszabályt azokban az ügyekben is érvényesíteni kell, amelyekben az állami adóhatóság még nem hozott végleges döntést (Itv. 99/V. §).

  1. A munkavállaló számára a munkáltató által biztosított koronavírusteszt adózása

A NAV tájékoztatójában ismerteti a veszélyhelyzet időtartama alatt, valamint a veszélyhelyzet megszüntetését követően biztosított teszt adózása.

  1. Vámügyek

7013/2020. felhívás a koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható áruk behozatali vám- és hozzáadottértékadó-mentességéről

A koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható termékeket bizonyos feltételekkel vám- és áfamentesen lehet behozni az Európai Unióba. Erről az Európai Bizottság (EB) 2020. április 3-án kiadott, 2020/491 számú határozata rendelkezik, amelyet a 2020. július 23-án kiadott, 2020/1101 számú határozat módosított.

A módosított határozat alapján 2020. január 30. és 2020. október 31. között vám- és áfamentes a koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható termékek behozatala a katasztrófa áldozatainak javára.

Ennek feltétele viszont, hogy a behozott árukat a következő célokra használják fel.

1.) a katasztrófa áldozatai között ingyenesen szétosztják, vagy

2.) a katasztrófa áldozatainak ingyenesen rendelkezésére bocsátják, a tulajdonjog átruházása nélkül.

A katasztrófa áldozatai alatt – a határozat értelmében – a COVID-19-járványnak vagy a járvány veszélyének kitett, illetve a járvány leküzdésében részt vevő személyeket kell érteni.

A mentességhez kapcsolódó további részletes információkat itt talál.

  1. Heti adótraffipax
ADÓZÁSI SEGÉDLET 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar
crosschevron-leftarrow-leftarrow-right linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram