Munkajog

1. Az üzletek – a gyógyszertárak és a benzinkutak kivételével – este 7 óráig maradhatnak nyitva, és utána a kijárási tilalom lejártával, tehát leghamarabb reggel 5 órakor nyithatnak ki. Az e rendeletben nem említett szolgáltatók és szolgáltatások (például fodrász, masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhetnek a kijárási tilalom szabályai mellett.

Mindenki köteles az üzletben és a vendéglátó üzletben történő munkavégzés során illetve vendégként az orrot és a szájat folyamatosan elfedő maszkot viselni.

2. Az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy a helyiségben tartózkodók a maszkot megfelelő módon viseljék,.

Azt a személyt, aki a maszkot nem viseli a fentiekben előírt módon, az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.

3. Este 8 óra és reggel 5 óra között mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni, kivéve (okirattal igazolva):

• munkavégzés,
• munkavégzés helye és a szállás-, tartózkodási-, lakóhely közötti utazás.

4. Este 7 óra és reggel 5 óra között az üzlet köteles zárva tartani. Az ott foglalkoztatottak kivételével tilos este 7 óra és reggel 5 óra közötti időben az üzletben tartózkodni.
5. A védelmi intézkedések betartatásáról a vendéglátó üzlet és az üzlet üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.
6. A lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján. Ezt a tevékenységet a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja.
7. Ha az ellenőrző hatóság tudomást szerez a fenti kötelezettségek megszegéséről, 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki, a helyiséget, területet, intézményt, illetve a helyszínt legalább egy napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja – adott esetben mindkét eszközzel élhet.

A bírság azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható.

A fenti jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, ha az üzemeltető vagy az üzemeltető alkalmazottja a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolása érdekében, így különösen, ha

1. a jogsértő személyt felszólította távozásra, és
2. azt követően, hogy a jogsértő személy a távozásra történő felszólításnak nem tett eleget, a rendőrséget értesítette.
3. Távmunka

A veszélyhelyzet ideje alatt a távmunkavégzésre vonatkozó munkavédelmi szabályok nem alkalmazandóak.

Távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.

Adózási könnyítések

Szja

A veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően,

• a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak
• a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből
• a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része),

feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a Szja tv szerinti más költséget nem számol el.

Szocho

A tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek nem kell Szocho-t fizetnie 2020. november hónapra a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében.

Szakképzési hozzájárulás

A tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni 2020 november hónapra tekintettel.

Rehabilitációs hozzájárulás

A kifizetőnek egy havi rehabilitációs hozzájárulást nem kell megfizetnie és 2020 évben további előleget nem kell teljesítenie.

KIVA

A KIVA alany novemberben teljesített személyi jellegű kifizetései nem képeznek adóalapt.

Tényleges főtevékenységnek azt a tevékenységet kell érteni, amelyből a kifizetőnek, kisvállalati adóalanynak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

Kedvezményezett tevékenységek: Éttermi, mozgó vendéglátás; Rendezvényi étkeztetés; Italszolgáltatás; Filmvetítés; Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése; Sport és szabadidős képzés; Előadó-művészeti és kiegészítő tevékenység; Művészeti létesítmények működése; Múzeumi tevékenység; Növény és állatkert működtetés; Sportlétesítmény működtetése; Sportegyesületi tevékenység; Testedzési szolgáltatás; Egyéb sporttevékenység; Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység; Fizikai közérzetet javító szolgáltatás; Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység.

A kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a kifizető az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló munkaszerződés szerinti munkabér fizetési kötelezettségének eleget tesz, és a munkaszerződéseket a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 64. § (1) bekezdése szerinti felmondással nem szünteti meg 2020 novemberében.

A fentiekben foglalt mentesség igénybevételének feltétele, hogy

1. a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna,
2. a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz.

Bértámogatás

Jogosulti kör: megegyezik az adózási könnyítésnél jelzett kedvezményezett tevékenységekkel

Az Flt. szerinti munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére 50%-ának megfelelő összegű támogatás nyújtható, amennyiben

a) a támogatás időtartamának utolsó napján a munkavállaló jogviszonya fennáll, és

b) a munkaadó a munkavállaló részére a munkabért megfizeti.

A támogatás legfeljebb 2020. év november hónapra nyújtható. A támogatás, illetve az arányos támogatás a munkáltató részére utólag kerül folyósításra.