Vissza a Newsroom-ba
ADÓZÁSI SEGÉDLET 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar

Láncügylet az áfa rendszerében | News Flash

22 március 2022
Láncügylet az áfa rendszerében

láncügylet megnevezés több mint beszédes, hiszen eladók és vevők soráról beszélünk ilyen esetben, akik mint egy lánc szemei követik egymást, és adják-veszik ugyanazt a terméket amíg el nem ér a lánc első eladójától a lánc végső vevőjéhez – mindezt azonban úgy, hogy fizikailag csak egy szállítás történik, mégpedig közvetlenül az első eladótól a végső vevőhöz. A láncügyletre speciális szabályok vonatkoznak az áfa törvényben, méghozzá megengedő szabályok, amik egyszerűsítik az eljárást. Vegyük sorra, hogy mik a lényeges feltételek, fogalmak és „szerepek” egy láncügylet során.

A láncügylet felismerése

Első és legfontosabb feladat annak felismerése, hogy láncügyletben veszünk részt. Ez a gyakorlatban sokszor nehézségbe ütközhet, mivel minden piaci szereplő féltett titokként kezeli a beszállítóját és vevőit, nehogy a lánc  valamely szereplője – gondolva egy merészet – közvetlen kapcsolatba lépjen a lánc többi szereplőjével. Így az jelenthet megoldást, ha „puhatolózunk” szállítónknál, hogy a felrakodás helye a saját tulajdonában/bérletében van-e, és ugyanígy a vevőnknél is, hogy a kért lerakodási cím a saját tulajdona/bérleménye-e. Amennyiben nemleges választ kapunk, úgy máris gyanakodhatunk, hogy láncügyletben veszünk részt, és ezen a ponton javasolt nyilatkozatot kérni a partnerektől a lánc további résztvevőinek illetőségéről és szerepéről a láncban. (Megjegyezzük, hogy a fenti kérdés nem fed le minden esetet, illetve ha ugyanazon terméket azonnal értékesítjük is egyetlen szállítás mellett, akkor ez már önmagában is egy láncügylet, így a nyilatkoztatást minden esetben elengedhetetlennek tartjuk.)

láncügylet szabályokból következően, a lánc minden tagja csupán két adószám közül választhat a számlázás során: vagy a felrakodás tagállama szerinti adószámot, vagy a lerakodás tagállama szerinti adószámot kell használni. Így tehát kiemelt jelentősége van annak, hogy a vállalkozás felismeri a láncügyletet és tisztába kerül a felrakodás és rendeltetési helyével, illetve kideríti, hogy ő hányadik szereplő a sorban. Ezzel máris kiderítheti, hogy mely az a két adószám, amely szóba jöhet az ügyletek során.

Láncügylet példa 1:

Egy magyar vállalkozás megrendelést kap 3 tonna cement leszállítására. Kereskedő cég lévén saját készlettel nem rendelkezik, így beszállítói köréből egy másik magyar cégnek megrendelést ad a 3 tonna cementre. A vevői szerződésből látható, hogy a vevő németországi címet adott meg lerakodási (rendeltetési) címnek. A szállítója pedig kolozsvári felrakodási címet ad meg. Ebből már látható, hogy a termék Romániából, Németországba fog utazni, amiből az következik a láncügylet szabályok szerint, hogy a láncban résztvevő felek csak román vagy német adószámukat használhatják (akkor is, ha ebben az esetben két cég is biztosan magyar illetőségű vállalkozás).

De mikor melyik adószámot kell használni? Ennek eldöntéséhez meg kell határoznunk a teljesítés helyét, amihez egy fontos fogalommal kell megismerkednünk, ez pedig a mozgó ügylet (fuvarozással érintett ügylet). A mozgó ügylet szintén egy magáért beszélő meghatározás, ugyanis azt az értékesítést értjük ez alatt, amelynek során fizikálisan tényleg megmozdul a termék és elindul a felrakodási helyről a lerakodási helyre. Ha van a láncban olyan beszerző, aki egyúttal értékesítőként a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását maga vagy – javára – más végzi, a törvényi vélelem szerint úgy kell tekinteni, mint aki a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását beszerzőként végzi. A törvényi vélelem megdöntött, amennyiben a közbenső, szállítást végző szereplő közli a neki értékesítő szereplővel az indulás helye szerinti adószámát, ebben az esetben ugyanis a közbenső, szállítást szervezőt úgy kell tekinteni, mint aki eladóként fuvaroz/fuvaroztat.

Láncügyletek; hallgassa meg Podcast epizódunkat a láncügyletekről!

Hallgass bele szakmai podcastunkba, ahol az Accace adószakemberei beszélgetnek a láncügyletekről és a nemzetközi fuvarozás számlázásáról.

Láncügylet példa 2:

Legyen A, B, C és D vállalkozás egy termékértékesítési láncügylet 4 szereplője. Első eladó A vállalkozás, végső vevő D vállalkozás, a termék pedig közvetlenül A-tól D-hez kerül leszállításra. A szállítást C vállalkozás vállalja a szerződésben. A fenti szabály értelmében tehát a B és C közötti ügyletet kell a mozgó ügyletnek tekintenünk, mivel ez az az ügylet, amelyben a szállítást végző (C) vállalkozás vevőként vesz részt.

Az Áfa tv. pedig úgy rendelkezik, hogy a mozgó ügyletre az általános teljesítési hely szabályokat kell alkalmazni, a többi ügyletre pedig az alábbi szabályokat:

  • azon ügyletek esetében melyek megelőzik a mozgó ügyletet, a teljesítési hely az, ahol a termék a szállítás megkezdésekor volt;
  • azon ügyletek esetében, melyek követik a mozgó ügyletet, a teljesítési hely az, ahol a szállítás befejezésekor van a termék.

Láncügylet példa 3:

Az előző két példát vonjuk össze. Legyen a példa szerinti magyar vállalkozás a C. A megrendelő D vállalkozás egy német cég. B vállalkozás a magyar beszállító (akinek a rendelést továbbadta C). A felrakodási hely tulajdonosa, és így az első értékesítő román vállalkozás pedig A. A példa szerint a szállítást C vállalkozás vállalta.

láncügylet szabályok szerint ebben az esetben a mozgó ügylet a B-C ügylet. A teljesítés hely pedig az alábbiak szerint alakul:

  • Románia a teljesítési hely az A-B ügyletben, mivel megelőzi a mozgó ügyletet;
  • Románia a teljesítési hely a B-C ügyletben (mozgó ügylet), az általános szabály szerint;
  • Németország a teljesítési hely a C-D ügyletben, mivel követi a mozgó ügyletet

Ennek megfelelően a következők szerint kell az áfa számokat megjeleníteni a számlázás során:

  • A-B ügylet egy román belföldi ügylet, azaz A és B cég is a román adószámát kell, hogy használja;
  • B-C ügylet egy Romániából induló adómentes közösségi ügylet, B román adószámáról kell számlázni C német adószámára;
  • C-D ügylet egy német belföldi ügylet, azaz C és D cég is a német adószámát kell, hogy használja.

Mindez azt jelenti, hogy a B vállalkozásnak regisztrálnia kell Romániában és áfa számot kell kérnie, a C vállalkozásnak pedig Németországban kell adószámot kérnie, mielőtt az ügyletbe belekezdenének.

Tekintse meg tanácsadói szolgáltatásainkat!

Adótanácsadás | Tranzakciós tanácsadás | Jogi tanácsadás | Vállalati & adminisztrációs szolgáltatások

Láncügylet és a mozgó ügylet

A láncügylet fenti szabályaiból látható, hogy a mozgó ügylet határozza meg a használatos adószámokat. Így a mozgóügylet helyének változtatásával (pl. nem C, hanem inkább B vállalkozás vállalja a szállítást) változik a számlázási rend is, ami adótervezési lehetőségeket rejt magában.

Fontos azonban figyelemmel lenni arra, hogy az áfa bevallásban akkor is szerepeltetni kell a láncügyletben teljesített termékértékesítéseket, ha az nem érintett magyar adószámot. Tehát a fenti példában szereplő mindkét magyar vállalkozásnak szerepeltetni kell az értékesítését a magyar áfa bevallásban, habár egyikük a román, a másik pedig német adószámát használta.

Természetesen láncügylet elképzelhető csupa magyar résztvevővel és magyar szállítási címmel, de ugyanígy lehet benne export vagy akár import ügylet is, a szállító eljárhat eladóként is nem csak vevőként, illetve a felrakodás és lerakodás tagállamának belső szabályai is eltérhetnek, amelyek mind-mind más megvilágításba helyezik a számlázási rendet. Amennyiben kérdése lenne, keresse tanácsadóinkat bizalommal.

Gábor Kertész
Head of Advisory | Accace Hungary
Kapcsolatfelvétel
ADÓZÁSI SEGÉDLET 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar
crosschevron-leftarrow-leftarrow-right linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram