Korlátolt felelősségű társaságok osztalékfizetési szabályai Magyarországon

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján, a korlátolt felelősségű társaságok által magánszemélyek részére kifizetett osztalék teljes összege a magánszemélyek jövedelmének minősül, ezáltal személyi jövedelemadó- és általános esetben százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségük merül fel. A magyar jog a korlátolt felelősségű társaságok esetében részletesen szabályozza az osztalékfizetés feltételeit, így aktuális hírlevelünkben a legfontosabb tudnivalókat és feltételeket fogjuk végigvenni, hogy előre megválaszolhassuk azokat a kérdéseket, amelyek ezzel a témával kapcsolatban felmerülhetnek.

Mi is az osztalékfizetés?

Osztalékfizetésnek nevezzük a cég adóévi nyereségéből, a tagjai részére történő kifizetéseket, melyet a cég az adott tárgyévi adózott eredménye és a szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet.

Alapjának az előző, lezárt év adózott eredményét kell tekinteni, melyhez hozzáadódik (vagy negatív érték esetében levonódik) az eredménytartalék összege.

A gazdasági társaságok által magánszemélyek számára kifizetett osztalékok teljes összege a magánszemélyek különadózó jövedelmének minősül, amely után személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a kedvezményezett magánszemélyt.

Osztalékfizetés

Az osztalék kifizetésről, korlátolt felelősségű társaság esetében, a taggyűlés határoz a számviteli beszámoló elfogadásával egyidejűleg. A hatályos törvények szerint, amennyiben a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, az osztalékot a társaság adózott eredményéből, a törzsbetétek arányában köteles tagjai között felosztani.

Osztalékfizetésre jogosultak köre

Kikötés, hogy a törvény szerint osztalékra csak azok a társasági tagok jogosultak, akik az osztalékfizetéssel kapcsolatos taggyűlés idején szerepeltek az adott társaság tagjegyzékében. Ezek a tagok kizárólag a már teljesített vagyoni hozzájárulásuk arányában részesülhetnek az osztalékban.

Osztalékfizetés korlátai

A következő esetekben nem kerülhet sor osztalék kifizetésére:

• a társaság helyesbített saját tőkéje (saját tőke csökkentve a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal) nem éri el, vagy a kifizetés következtében nem érné el a jegyzett tőke összegét,
• ha az osztalék kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét,
• ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg. A társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.

Osztalékfizetés bejelentési kötelezettsége

A korlátolt felelősségű társaságoknak osztalékfizetésről szóló döntésükkel kapcsolatban nincs bejelentési kötelezettségük. A döntést a tagok határozatba foglalják, amely határozat bekerül a társaság határozatainak könyvébe.

Osztalék után fizetendő adók

1) Az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadó

• A 2016. január 1-jétől szerzett osztalékjövedelmek esetében a személyi jövedelemadó mértéke jelenleg az adóalap 15 százaléka.Osztalék * 15%

2) Az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás

Az egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval ellentétben az osztalékelőleg után nem kell megfizetni, csupán az osztalék jóváhagyását követően, az adózott eredményből ténylegesen kifizetett osztalék összege után.

• A magánszemélyt az adóévben megszerzett osztalék után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terhel a hozzájárulás-fizetési felső határ (450.000 Ft) eléréséig. Osztalék * 14%
• Itt érdemes megjegyezni, hogy a tárgyévben már teljesített egészségügyi hozzájárulás összegébe az alábbi tételek is beleszámíthatóak, melyeket figyelembe kell venni az éves felső határ megállapításánál:
  biztosítási jogviszony keretében teljesített természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék (4% + 3%),
  megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék,
  egyszerűsített közteherviselési járulék részét képező egészségbiztosítási járulék,
  egyéb jövedelmek után megfizetett 14 %-os eho.

3) Az osztalék után fizetendő járulékok teljes összege

Megfigyelhető, hogy egy ponton túl kisebb az osztalékra jutó adóteher, tekintve, hogy a fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértékére a törvény meghatároz egy maximum értéket (450.000 HUF)

Osztalékelőleg kifizetés

A hatályos jogszabályok szerint az osztalékot és annak mértékét az éves számviteli beszámoló alapján lehet meghatározni és a tagok csak a lezárt tárgyévet követően juthatnak a nyereség arányos részéhez. Mivel ez egy terjedelmes időintervallum, a jog lehetőséget biztosít arra, hogy a tagok már a tárgyév során osztalékelőleget kaphassanak.

Az osztalékelőleg kifizetését a társaság ügyvezetője terjesztheti elő (amennyiben felügyelőbizottság működik a társaságnál, abban az esetben annak jóváhagyásával egyetemben).

Osztalékelőleg feltételei

• Közbenső mérleg készítése szükséges, ami alátámasztja, hogy a társaság rendelkezik az osztalék kifizetéséhez szükséges fedezettel.
• Amennyiben a társaság könyvvizsgálatra köteles, akkor a közbenső mérleget is szükséges könyvvizsgálattal alátámasztani.
• A tagoknak garanciát kell vállalniuk arra, hogy abban az esetben, ha a későbbi számviteli beszámoló szerint a társaság mégsem képes jogilag az osztalékfizetésre, akkor képesek visszafizetni az előleget.
• Az osztalékelőleg (akárcsak az osztalék esetében) mértéke nem haladhatja meg a társaság előző lezárt üzleti éve óta keletkezett eredményének és szabad eredménytartalékának összegét.
• Az osztalékelőleg kifizetése után a társaság helyesbített tőkéje nem mutathat alacsonyabb értéket, mint a társaság törzstőkéjének összege.

Osztalékelőleg visszafizetés

Amennyiben az osztalékelőleg kifizetése utáni beszámoló azt mutatja, hogy a vállalkozásnak nincs lehetősége osztalékfizetésre, abban az esetben az osztalékelőleget vissza kell fizetni. A szabályozás ezen kikötése a vállalkozás hitelezőit és szállítóit védi elsősorban.

Felhívjuk figyelmét, hogy jelen hírlevelünkben csupán a korlátolt felelősségű társaságok körére tértünk ki és csak a legfontosabb tudnivalókat és szabályokat foglaltuk össze, ezért amennyiben részletes tájékoztatóra van szüksége az osztalék kifizetésével kapcsolatban, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy adószakértőink minden kérdésére kielégítő válasszal szolgálhassanak.