A Kormány a 2020. március 18-án bevezetett különleges jogrend keretében meghozta a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendeletét (a továbbiakban a „Rendelet”). A Magyar Közlöny tegnap éjjel megjelent számában közzétett rendelet az alábbi könnyítésekről rendelkezik Magyarországon működő vállalatok és magánadósok javára.

I. Vállalati- és fogyasztói hitelezés

1. Moratórium

A Rendelet 1. §-a általános kölcsöntörlesztési moratóriumot vezet be a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított hitel- és kölcsönszerződésekből, valamint pénzügyi lízingszerződésekből eredő tartozásokra. Ennek értelmében mind a vállalati adósok, mind a magánszemélyek fizetési haladékot kapnak a tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettségeikre. A fizetési moratórium 2020. december 31-ig tart.

A Rendelet rendelkezése szerint a teljesítési határidő módosulása a biztosítékokra (zálogjog, kezesség stb.) is kihat, álláspontunk szerint tehát ezek külön szerződésmódosítás hiányában is fennmaradnak a kölcsön meghosszabbított idejére.

A moratórium a veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződésekre is vonatkozik, tehát az ilyen kölcsönök esetében a Rendelet erejénél fogva beáll a szerződéshosszabbítás.

Végül fontos megemlíteni, hogy a Rendelet nyitva hagyja az eredeti szerződés szerinti teljesítés lehetőségét. Abban az esetben tehát, ha az érintett vállalkozás vagy magánszemély csökkenteni kívánja a kötelezettségeinek mértékét, erre az eredeti szerződési feltételek szerint jogosult.

2. THM-korlátozás

A Rendelet 2. §-a értelmében a Rendelet hatálybalépését követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató (THM) nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.

Véleményünk szerint a rendelkezés mellé a bankokat hitelezésre ösztönző lépések várhatóak, akár a jegybanki eszközrendszer elemeinek felhasználásával.

II. A járványügyi veszélyhelyzet által legjobban sújtott ágazatokat érintő könnyítések

A Rendelet különböző magánjogi és adójogi rendelkezésekkel igyekszik elősegíteni turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban (a továbbiakban a „támogatott ágazatok”) működő vállalkozások talpon maradását, és az általuk létrehozott munkahelyek fenntartását.

1. Felmondási és bérletidíj-emelési tilalom

A Rendelet 3. §-a értelmében a támogatott ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni. A Rendelet nem tér ki arra, hogy ez a tilalom a rendes felmondáson túl vonatkozik-e a rendkívüli felmondás esetére. Véleményünk szerint azonban ez utóbbi, tágabb értelmezés a helyes, hiszen a támogatott ágazatokban az elkövetkezendő időszakban különösen a bérleti díj elmaradása miatti felmondásokkal lehetne számolni. A Rendelet célja, hogy az átmenetinek tervezett – de újabb rendelettel meghosszabbítható – időszakban a támogatott ágazatokban működő vállalkozások ne veszítsék el az üzlethelyiségeiket.

A támogatott ágazatokban működő bérlőket védő rendelkezés a bérleti díj emelését is kizárja a 2020. június 30-áig tartó időszak vonatkozásában.

2. Adózási és járulékfizetési könnyítések

– 0% Szocho, 4% TBJ

A támogatott ágazatokban működő gazdasági egységekben 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatottak esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, azaz nem kell megfizetni a 17,5%-os szociális hozzájárulási adót (Szocho) és az 1,5%-os szakképzési hozzájárulást.

A munkavállalókat érintő könnyebbség, hogy az ezen ágazatban alkalmazottak munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn. Tehát nem kell megfizetni a 10% nyugdíjbiztosítási járulékot, a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és az 1,5% munka-erőpiaci járulékot. További könnyítés, hogy a fizetendő 4% egészségbiztosítási járulék havi mértéke nem haladhatja meg a 7710 forintot, tehát bruttó 192 750 ft munkabér felett már nem nő tovább a járulék mértéke.

– 0% turizmus fejlesztési hozzájárulás

Az étterem/bisztro és egyéb étkezőhelyi szolgáltatók (TESZOR’15 56.10-ből) és a Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatók 2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig mentesülnek a 4% turizmusfejlesztési hozzájárulás alól, mely időszakban bevallani sem kell.

– 0 Ft KATA taxisoknak

A KATA-s taxisok és egyéb személyszállítási szolgáltatást végzők mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól a következő négy hónapra (2020. március, április, május és június).

– Nyitott kérdések

A részletszabályokat Kormányrendeletek formájában fogják hamarosan rendezni. Így az még kérdéses, hogy milyen átmeneti szabályok várhatóak, kell-e arányosítani a márciusi béreket, stb.

III. Rugalmasságot célzó munkajogi változtatások

A veszélyhelyzet 2020. március 11-én történt kihirdetése óta számos kérdés merült fel abban a tekintetben, hogy a Munka Törvénykönyvének (Mt.) szabályrendszerében miképpen valósíthatóak meg a járvány megfékezése céljából szükséges lépések, úgymint a munkaidő átszervezése és az otthoni munkavégzés. A Rendelet  6. §-a az alábbi rendelkezésekkel segíti elő a rugalmas munkajogi megoldások kidolgozását:

1. A közölt munkaidő-beosztás szabad módosítása

Az Mt. eredeti rendelkezései alapján a közölt munkaidő-beosztás módosítására legkésőbb a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően kilencvenhat órával kerülhetett sor. További feltétel volt, hogy a módosítást csak azon az alapon lehetett elrendelni, hogy a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel. A Rendelet alapján ezeket a korlátozásokat nem kell alkalmazni, tehát a munkáltató bármikor, belátása szerint módosíthatja a munkaidő-beosztást.

2. Otthoni munkavégzés (home office) és távmunka egyoldalú elrendelése

Bizonyos megszorításokkal az otthoni munkavégzés és a távmunka-végzés egyoldalú elrendelésére eddig is volt lehetőség. A Rendelet alapján azonban az Mt. 53. §-ban foglalt 44-napos korlátozás nem vonatkozik ezekre a munkáltatói intézkedésekre.

3. Egészségügyi szűrés lehetősége

A Rendelet értelmében a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti. Álláspontunk szerint ez az Mt. adatkezelésre vonatkozó szabályait felülírja felhatalmazza a munkáltatót arra, hogy egészségi állapotára vonatkozó nyilatkozattételt követeljen meg a munkavállalótól, illetve jogszabály által meg nem követelt orvosi vizsgálatnak is alávesse. A rendelkezés nyomán főként a több munkavállalót egy helyen foglalkoztató munkáltatók számára lehetségessé válik az esetlegesen koronavírussal fertőzött munkavállalók kiszűrése.

Gábor Kertész

Head of Advisory | Accace Hungary

Kapcsolatfelvétel