INGYENES HOZZÁFÉRÉS
Jogszabályi frissítéseink megkönnyítik az Ön vállalkozását érintő legújabb változások figyelemmel kísérését. Kérje a legfrissebb szakmai cikkeinket és véleményeinket, tippjeinket, tanulmányainkat, regionális áttekintéseinket és közelgő eseményeinket, valamint a legfrissebb Accace híreket egyenesen a postafiókjába.
Tekintse meg szakmai cikkeinket a Newsroom-ban!
Csakis olyan releváns információkat küldünk Önnek, amelyek véleményünk szerint érdekelhetik, míg személyes adatait az adatvédelmi irányelveink és a GDPR nyilatkozatunknak.
Nem tud feliratkozni? Próbálja ki ezt az oldalt.
Napjainkban az offshore inkább egy negatív felhangú kifejezés a köznyelvben az adócsaló cégekre, mint egy jogi definíció. Bár alapvetően ezen cégek többsége is jogilag tisztán és átláthatóan működik, az elmúlt évek sorozatos adócsalási botrányai rányomták az előítéletek bélyegét különösen az egzotikus országokban bejegyzett cégekre. Fontos azonban, hogy az „offshore” helyszínek nem feltétlenül kedvező adóstruktúrájuk miatt vonzóak, sokkal inkább az általuk nyújtott névtelenség, teljes diszkréció és más államok adóhatóságai számára még hivatalos megkeresés ellenére is elérhetetlenség. Ez utóbbi az, amely az utóbbi években egyre olvad, hiszen alig létezik olyan „offshore” állam, mely ne vállalt volna már részt valamely adatcsere szerződésben.
Több oka is lehet az ilyen cégek működésének, jelen hírlevelünkben ezek részleteire, feltételeire és korlátozásaira térünk ki.
Bár ilyen fogalom jogilag nem létezik, adóparadicsomnak azokat az államokat nevezzük, amelyek törvény által szabályozva kedvezőbb adózási lehetőségeket, adókedvezményeket biztosítanak a területükön bejegyzett, viszont azok határain kívül tevékenységet végző külföldi cégek számára.
Két főbb típusba sorolhatjuk az így bejegyzett cégek előnyeit:
A cégek jelentős adó-megtakarításokat érhetnek el a bejegyzés szerinti ország által nyújtotta adózási feltételek, adókedvezmények miatt.
A cégek nem csak adózás szempontjából kerülhetnek előnyösebb helyzetbe, hanem attól független tényezők által is. Ilyen tényező lehet a devizagazdálkodásból származó árfolyamveszteség csökkentése, a könyvvezetési kötelezettség hiányából adódó éves könyvelés díj megtakarítása.
Az ilyesfajta adóelőnyöket nyújtó államok általában nagyon alacsony lakossági létszámmal és kis területtel rendelkeznek, legfőbb gazdasági bevételük a turizmusból és az egyéb szolgáltatásokból ered, így komoly bevételük származik az offshore ügyletekből. Ugyanis nem csak a befolyt adókból származik előnye és bevétele az adott országnak, de a helyi offshore cégekhez szükséges jogi irodák, képviselők, bankok további munkahelyeket is teremtenek a helybélieknek.
Bár a köztudatban az a tévhit él, hogy az offshore cégek teljesen mentesülnek az adózás alól, ez azonban a kedvező adózási feltételek ellenére sem igaz. Vannak országok, ahol bár van éves állandó díjbefizetési kötelezettség, a bevétel adómentes, míg más országokban a jegyzett tőke képezi az adóalapot, nem pedig a vállalkozás bevétele. Emellett vannak olyan országok is, ahol a nyereségük után adóznak a cégek bizonyos, csökkentett adómértékkel.
Az elmúlt években jelentősen visszaesett az offshore cégek iránti érdeklődés, köszönhetően annak, hogy sok országgal egyetemben Magyarország is bevezette az ellenőrzött külföldi társaságokra (CFC) vonatkozó szigorító rendelkezéseket. A szabályozások kimondottan előnytelen adózás alá vonják az ilyesfajta társaságoktól szerzett jövedelmeket, ezáltal jóval hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mint a normál adózású hazai vagy külföldi cégektől származó bevételek. A hatályos magyar jognak megfelelően az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésre jutó fel nem osztott nyereség is adózás alá lett vonva, illetve az ellenőrzött külföldi társaságoknak juttatott ellenérték elszámolhatóságát is szigorú feltételekhez köti. Szigorítás továbbá az is, hogy értékvesztés nem számolható el a CFC-ben lévő részesedésre, nem adóalap csökkentő tétel az CFC-től kapott osztalék és nem alkalmazhatóak a bejelentett részesedésre vonatkozó előnyök sem.
Fontos továbbá, hogy komoly hátrány érheti egy közbeszerzésen a pályázót, ha külföldi ellenőrzött társaság szerepel tulajdonosai között.
Általános jogelv az adózásban, hogy az adózók nem kötelesek a magasabb adóterhet viselni, ha jogszerű keret között választási lehetőség előtt állnak. Ennek megfelelően jogszerű az, ha a stratégiaalkotás adótervezési szempontjait figyelembe véve egy vállalkozás több lehetséges alternatíva közül azt a megoldást választja, ahol kisebb adóterhelés, alacsonyabb adókulcs vonatkozik rá. Az is általános jogelv azonban, hogy egy ügylet vagy tranzakció egyetlen célja nem lehet egyfajta adóelőny elérése, mindig kell, hogy gazdasági indok, üzleti racionalitás is megalapozza. Így tehát az nem jogszerű, ha egy bizonyos országban való letelepedés, székhely létesítés kizárólagos oka az adott ország alacsony adóterhelése. Az azonban nem kifogásolható, ha a tervezés során lehetősége van egy társaságnak – szigorúan a legalitás határain belül maradva – egy alacsony adókulcsú államot is bevonni az üzleti struktúrába.
Amennyiben érdekelt ebben a témában, esetleg további kérdései merülnek fel az offshore cégek alapításával, működésével kapcsolatban, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot, jogi tanácsadóink örömmel állnak rendelkezésére.
Eseti tanácsadás | Adó compliance szolgáltatásaink | Nemzetközi adótanácsadás | Személyi jövedelemadó-tanácsadás | Adótanácsadás külföldiek részére | Tranzakciós tanácsadás | Transzferár nyilvántartás | Tanácsadói online portál | Szakmai adó- és pénzügyi képzések | Jogszabály szerinti számviteli szolgáltatások | Könyvelői beszámolók | Könyvelési online portál | Éves beszámoló & management riportok | Nemzetközi pénzügyi beszámolók | Microsoft Dynamics NAV