Korábbi hírlevelünkben már részleteztük Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény legfontosabb adó módosításait. Hivatkozott törvény az adózási szabályok mellett több pontban módosítja a számviteli törvényt is a 2017-es évtől, ezért szükségesnek éreztük, hogy bővebben kitérjünk ezek részleteire és külön hírlevelet szenteljünk a témának. A módosításokat először a 2017.évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok jelentős része már a 2016.évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.

A módosítások három fő témakört érintenek; ezeket a teljesség igénye nélkül mutatjuk be:

1.Származékos ügyletek, fedezeti elszámolások

2.IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazása

3.Egyéb témák, jellemzően pontosító jellegű rendelkezések

Származékos ügyletek, fedezeti elszámolások

Származékos ügyletek

• Pontosították az ügylet értékét befolyásoló mögöttesek felsorolását a származékos ügylet fogalmának meghatározásában, miszerint az eddigi értékpapírok helyett már bármelyik pénzügyi instrumentum lehet mögöttes. Egyértelműsítésre került, hogy származékos ügylet nem köthető olyan termékre, amelynek valamilyen jellemzője a szerződő felek bármelyikétől függ.
• Megszűnt a céltartalék képzés, így amennyiben egy vállalkozás nem valós értékelést alkalmaz, ügyletei eredménye azok tartalmától függően az aktív vagy passzív időbeli elhatárolásokkal szemben számolandók el. Az ellenszámlák pedig – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – a pénzügyi műveletek egyéb bevétele vagy ráfordítása, illetve egyéb kapott vagy fizetendő kamatok. Kivétel ez alól az olyan cash-flow fedezeti ügylet, mely jövőben bekerülő eszközt vagy kötelezettséget fedez (például egy jövőbeni előre jelzett tárgyi eszköz beszerzéshez kapcsolódó devizaárfolyam-kockázatot). Ebben az esetben az ügylet realizált eredményének hatékony részét az eszköz vagy kötelezettség bekerülési értékét módosító tételként kell elszámolni.
• Származékos ügyletnek minősül különösen a nem pénzügyi eszköz adásvételére vonatkozó szerződés, ha annak rendezése nettó módon, pénzeszköz vagy egyéb pénzügyi eszköz átadásával történhet. E tekintetben nettó módon rendezhető szerződésnek minősülhet a tőzsdei árura vonatkozó leszállítási ügylet is. Azt, hogy egy ügylet származékos ügylet-e, nem az ügylet formája, hanem az ügylet valódi tartalma dönti el.

Fedezeti ügyletek

• Módosították a fedezeti ügylet fogalmát és megvalósulásának feltételeit; így a fedezeti ügylet olyan származékos ügylet (a kiírt opciók kivételével), vagy – kizárólag devizakockázat tekintetében – olyan nem származékos pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség, melyet egy megjelölt fedezeti kapcsolatba bevontak, és amelynek valós értéke vagy pénzáramlásai egy fedezett ügyletből adódó valós értékben vagy pénzáramlásokban bekövetkező változásokat várhatóan ellentételez. Fedezeti ügyletnek csak a fedezeti céllal kötött és ilyenként megjelölt ügylet minősül.

A módosult szabályozás szerint:

• az alapügyletre annak létrejötte után is köthető ellenügylet,
• a teljes fedezeti ügylet egy része (például a névleges érték bizonyos %-a) is megjelölhető fedezeti ügyletként,
• egy fedezeti ügylet esetében a fedezet megjelölhető egynél több kockázatra is, ha a kockázatok egyértelműen azonosíthatók és biztosítható, hogy a fedezeti ügylet és a különböző kockázati pozíciók egyértelműen meg legyenek jelölve.

Új fogalmak

• Belső érték:Az ügylet tárgyát képező eszköz aktuális piaci értékének (valós értékének), valamint a kötési áron számított értékének a különbözete. Kamatswap ügylet esetén a belső érték az aktuális változó kamatláb és a fix kamatláb alapján a névleges tőkeösszegre számított, a hátralévő lejárati időre jutó kamatkülönbözet.
• Biztos elkötelezettség:Meghatározott mennyiségű eszköznek meghatározott jövőbeli időpontban vagy időpontokban, meghatározott áron történő cseréjéről szóló, kötelező érvényű megállapodás.
• Fedezeti hatékonyság:Azt mutatja meg, hogy a fedezeti ügylet valós értékének vagy a pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt mennyiben egyensúlyozza a fedezeti ügylet vagy ügyletek valós értékében vagy pénzáramlásaiban a fedezett kockázatból eredően bekövetkező változásokat. Mérésének azért van kiemelt szerepe, mert a fedezeti elszámolás szabályai csak addig alkalmazhatóak, amíg a fedezeti ügylet hatékony.

IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazása

• Megszűnik a KSH felé az áttérés bejelentési kötelezettség, illetve módosul a bejelentés határideje az áttérés üzleti évének első napját megelőző 90 napról 30 napra.
• Jogelőd nélkül alapított vállalkozások esetében is választhatóvá válik az IFRS-ek szerinti beszámoló készítés, amennyiben a bejegyzéstől számított 90 napon belül azt bejelentik az adóhatóság felé és csatolják az ehhez szükséges felkészültségről szóló könyvvizsgálói jelentést.(Természetesen ebben az esetben az adóhatóság nem vizsgálja a nyitó adatokat.)
• Amennyiben egy gazdálkodó értékpapírjainak kereskedelmét az EGT bármely államának szabályozott piacán az üzleti év során engedélyezték, az IFRS-ek alkalmazására vonatkozó bejelentési kötelezettségét az engedély megszerzésétől számított 30. nap és az áttérés napját megelőző 30. nap közül a későbbi időpontig köteles teljesíteni és az engedély megszerzését követő üzleti év első napján köteles áttérni az IFRS-ek alkalmazására.

Egyéb témák, pontosító jellegű rendelkezések

Egyéb szervezetek

• Pontosításra, kiegészítésre került az egyéb szervezetekre vonatkozó fogalmi meghatározás – nevesítésre került a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete és a közös jogkezelő szervezet (például Artisjus).

Könyvek nyitása átalakuláskor

• A módosítás hiánypótló rendelkezésként tartalmazza, hogy az átalakulással, egyesüléssel, szétválással újonnan létrejövő gazdasági társaság könyvviteli nyilvántartásait a tevékenysége megkezdésének időpontjával, azaz az átalakulás, az egyesülés, a szétválás napját követő nappal nyitja meg a végleges vagyonmérlege és a végleges vagyonleltára alapján.

Devizában történő könyvvezetés esetén alkalmazandó árfolyam

• Devizában történő könyvvezetés esetén a könyvvezetés pénznemétől eltérő pénznemben felmerülő ügyleteket a forintban történő könyvvezetéssel értelemszerűen azonos módon kell kezelni.

Támogatások visszafizetendő összegének elszámolása

• Az előző üzleti év(ek)ben kapott, bevételként elszámolt, a költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatások, juttatások visszafizetendő összegét az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

Hitelfelvételi költség aktív időbeli elhatárolása

• Elhatárolhatóak (azaz nem kötelező!) a hitel, kölcsön felvételéhez közvetlenül kapcsolódó költségek (pl. bankgarancia, hitelvizsgálat díja, folyósítási jutalék), ha azokat az eszköz bekerülési értékében nem veszik figyelembe. Az elhatárolt összeg megszüntetését, a kötelezettség futamidejével arányosan, de legkésőbb annak pénzügyi rendezésekor kell megszüntetni.

Fontos kiemelnünk, hogy jelen anyagunkban csupán felületesen érintettük az őszi adócsomag főbb, számvitelt érintő módosításait.

Zsuzsanna Ungerné Gyenge

Outsourcing Manager | Accace Hungary

Kapcsolatfelvétel