Jiří Majer hivatalosan is átadta a vezérigazgatói posztot a már hosszú ideje az Accace kötelékeiben tevékenykedő Mihaela Pašek-Virlannak. Az elmúlt 13 évben Jiří irányítása alatt, egy regionális szolgáltatóból egy mára már több mint 600 munkavállalót foglalkoztató társasággá fejlődött az Accace. A cégcsoport globális lefedettsége is növekedett, a következő generációs BPO megoldások bevezetésével ügyfélportfóliónk többek között a világ legnagyobb márkáival is bővült.
I. rész: Jiří
A tanulmányaid befejezése után rögtön saját vállalkozást alapítottál és azóta is üzletemberként tevékenykedsz. Hogyan befolyásolták az életedet a kezdeti döntéseid és véleményed szerint milyen emberré váltál?
Úgy gondolom, hogy az ember nem kaphat jobb ‘oktatást’ mint egy saját vállalkozás felépítését az alapoktól. Visszatekintve olyan érzésem van, mintha fejest ugrottunk volna az ismeretlenbe, mindezt teljesen üres pénztárcával. Még ma is előttem vannak azok a hónapok és évek, amikor mindent nekünk, a saját kezünkkel kellet megtennünk, kezdve az első irodánk felújításával és berendezésével. Egyszemélyben voltam villany- és vízvezetékszerelő, takarító, sales-es, könyvelő, projektmenedzser, adó- és IT szakértő. Azonban ezek a kezdeti nehézségek segítettek megtanulni alkalmazkodni a munkához. Ezen kezdeti tapasztalatok nemcsak segítették egy vállalkozás felépítésének és működtetésének a megértését, hanem arra is késztetett, hogy értékeljem az egyes munkaköröket és az embereket akik ezen munkákat végzik.
Milyen személyes tanulságokkal gazdagodtál egy vállalkozás vezérigazgatóként történő vezetéséből? Mik a legjobb és legrosszabb részei annak ha az ember vezérigazgatóként dolgozik?
Amikor a saját vállalkozásod vezeted, nincs ki mögé rejtőznöd, nincs kinek a vállán sírnod és nem igazán kapsz segítséget. Minden amit tehetsz, hogy vállalod a felelősséget és megtalálod a kiutat a nehéz szituációkból. Vezérigazgatóként tevékenykedni igazán nem könnyű feladat, és itt nem csak a rengeteg munkával töltött óráról van szó. Számomra a legnagyobb kihívást a felelősségek vállalása jelentette. Néhány különösen nehéz időszak alatt végigfutottak a fejemen a soha el nem múló kérdések: Mi történik, ha a nagy ügyfelek nem fizetnek és nem tudom kifizetni a munkavállalókat? Mi történik, ha rossz tanáccsal látunk el egy ügyfelet amikor éppen ő él meg nehéz időszakot? Mi van ha a bevezetett új megoldásunk mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket? Mi történik, ha egy új kolléga nem úgy teljesít mint amire számítottunk? Túlságosan sokszor lebegett a fejem fölött a „Mi történik ha” kérdés. De a nehéz időszakokból megtanultam, hogy mindent kézben tudunk tartani, amíg egészségesek vagyunk, megtartjuk pozitív gondolkodásmódot és megbízunk a hozzánk legközelebb állókban – legyen szó otthonról vagy éppen a munkahelyünkről. Szerencsésnek tartom magam, mert ilyen emberek vesznek körül.
Melyek voltak a legfontosabb mérföldkövek a vállalat filozófiájában a kultúra, a menedzsment, a növekedés, az emberi erőforrás és a környezeti felelősségvállalás szempontjából?
Az egyik meghatározó pillanat néhány évvel ezelőtt történt. Megannyi év után a szakmában úgy éreztem, hogy kiégtem és már nem voltam képes élvezni a munkámat. Ekkor úgy döntöttem, hogy szánok egy kis időt a kikapcsolódásra, visszatöltöm az energiámat és ezek után újult erővel térek vissza. Nagy meglepetésemre azonban ez sem segített. Rá kellett jönnöm, hogy mi az oka amiért nem élvezem tovább az Accace vezetését, ez pedig a célok hiánya volt. Abban az időben a körülöttünk lévő világ számos problémájáért – pl. a környezeti károk, a korrupt politikusok, az emberek agymosása, a szegénység figyelmen kívül hagyása és a siker pénzbéli meghatározása – a vállalatokat tettem felelőssé. Feltettem a kérdést, hogy szemet hunyva a világ problémái fölött akarom e folytatni az életemet vagy inkább segíteni szeretnék ott ahol szükség van a segítségre. Még az is megfordult a fejemben, hogy mindent újrakezdek egy teljesen más területen, amely számomra sokkal értékesebb volna, mint például az oktatás vagy a környezetvédelem. Szó szerint egyetlen tollvonásra voltam attól, hogy eladjam az egész Accace-t.
Szerencsére azonban feltettem magamnak a kulcskérdést; ha a vállalatokat tesszük felelőssé a körülöttünk lévő megannyi negatív dologért, akkor mik azok a helyes lépések amiket tehetünk, mint vállalati vezető. Esetleg eladni a vállalkozást egy szép összeggel a zsebemben, ami financiális biztonságot nyújt? Prédikálni arról, hogy hogyan lehetne megváltoztatni a vállalatok által generált negatív ‘hozzájárulást’ a környezetünkhöz? Ahogy most már mindannyian tudjuk, egy másik lehetőség mellett döntöttem – a célom, hogy az Accace egy olyan vállalattá váljon, melyet erős értékek irányítanak és amely rámutat, hogy az üzleti vállalkozás fő célja, hogy a világunkat élhetővé és jobbá tegyük az emberek számára, egyaránt az üzleti közegben és azon kívül. Mára már úgy érzem, hogy megtaláltam a megfelelő célt számomra, ami újra motivációval tölt el a hétköznapokban. Remélem, hogy a hozzáállásunk és céljaink több hasonló gondolkodásmódú embert vonzanak az Accace-hez.
Mik voltak a legkeményebb üzleti döntések amelyeket meg kellett hoznod az évek alatt?
Az egyik ilyen csak néhány évvel az Accace megalapítása után történt. Miután megalapítottuk a vállalatot Szlovákiában, gyorsan elkezdtünk terjeszkedni és bővíteni a tevékenységeinket új irodák formájában Romániában, Ukrajnában, Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban. Az üzlet jól működött, a befektetők folyamatosan érkeztek a CEE régióból. Abban az időben a számviteli és adóügyi, a törvények és az angol nyelv tudásának egyvelege azonnali sikert jelentett az iparágban. De ahogy mindannyian tudjuk, 2008-ban egy súlyos pénzügyi válság sújtotta Európát. Úgy éreztem, hogy a befektetők áramlása szó szerint egyik napról a másikra teljesen leállt. Feltettem magamnak a kérdést, hogy merre tovább ebben a szituációban. Megalapítottuk a megannyi új irodánkat, felvettünk új kollégákat, de új ügyfelek nélkül gyorsan elfogy a pénz. Ekkor komolyan elgondolkoztam rajta, hogy bezárjuk az összes új irodánkat és az üzleti tevékenységeinket csak Szlovákiában folytatjuk tovább. Néhány kemény beszélgetés után, a csapattal úgy döntöttünk, hogy nem fogjuk feladni. Egy növekvő gazdaságban vállalkozni igen egyszerű, de van bárki aki meg tudja jósolni, hogy mikor fog majd újra növekedésbe a gazdaság? Természetesen nem. De ennek ellenére, fel kellene adnunk, csak mert jelenleg nem kedvezőek a gazdasági feltételek? Nem, ezért úgy döntöttünk, hogy megragadjuk az alkalmat és a lehetőséget és megtanuljuk mik a helyes lépések egy leépülőben lévő gazdasági környezetben. Ez az út sokkal több kihívást és szórakozást sejtetett magában, és végül is így is lett.
„A célom, hogy az Accace egy olyan vállalattá váljon, melyet erős értékek irányítanak és amely rámutat, hogy az üzleti vállalkozás fő célja, hogy a világunkat élhetővé és jobbá tegyük az emberek számára, egyaránt az üzleti közegben és azon kívül”
Emlékszel arra a pillanatra amikor a legboldogabb voltál, mint vállalkozó?
Mindig boldoggá tesz amikor látom, hogy kollégáim szenvedéllyel végzik a munkájukat, segítenek egymáson és bátor módon kezdeményeznek egy-egy újítással amikor valamilyen nehéz szituációt kell legyőzni. Vagy akkor, amikor egy elégedett ügyféllel találkozom, aki dicséri az általunk végzett munkát. Vagy amikor látom, hogy a kollégáim segítenek a közösségen. Szerencsére sok-sok ilyen pillanatot éltem már meg.
Hogyan látod a vállalatot most? És hogyan szeretnéd azt látni hosszú távon?
Először is, az Accace már nem csak az én vállalkozásom. Ha csak a jogi oldalát nézzük, jelenleg is több tulajdonosa van. De ezen felül én úgy érzem, hogy az Accace mindenkié aki benne dolgozik. Viszont sajnos nem tartozik az erősségeim közé a mások vagy a saját magam dicsérete. Ezt az alkalmat viszont szeretném megragadni és megköszönni mindenkinek aki tett a fejlődésünkért. Amikor az iparág más vállalatait vizsgálom, leginkább hogy ezen vállalatok hogyan is állnak, és az Accace hol áll mindössze 13 év után, azt hiszem nagyon jól dolgoztunk és igyekszünk továbbra is fenntartani ezt a jó munkát. Szeretnék köszönetet mondani minden kollégámnak az energiáért és a szenvedélyért amelyet az Accace-be fektetett. Végül, de nem utolsó sorban, szeretnék köszönetet mondani a feleségemnek, Sylva-nak, aki mindig ott volt a legnehezebb szituációkban és segített azokon továbblépni. Ahol az Accace-t látni szeretném hosszú távon, azt egyértelműen meghatározza a stratégiai célkitűzésünk; 2028-ra támogatni szeretnénk ügyfeleinket már legalább 50 országban, egyedi megközelítésünk és magas színvonalú szolgáltatásunk révén és ezek mellett szeretnénk az első számú munkahellyé válni a tehetséges emberek körében minden országban ahol jelen vagyunk.
Megfordult a fejedben valaha is, hogy egy Accace-en kívüli személy töltse be a vezérigazgatói pozíciót?
Nem! Úgy gondolom, hogy mindenképpen olyan embernek kell vezetnie a céget aki a vállalaton belül nőtt fel. Egy vezérigazgató legfontosabb tulajdonságai egy olyan dinamikus üzleti életben mint a miénk, a változás iránti szeretet és a bátorság a kihívások szembenézésével. Meggyőződésem, hogy ebben a tekintetben is a lehető legjobb döntést hoztam meg.
Mi lesz most számodra a következő lépés? Mit kívánsz Mihaela-nak, az Accace új vezérigazgatójának?
Az utam továbbra is az Accace-cel folytatódik, de most már egy teljesen másik szerepkörben. Továbbra is az Igazgatóság tagja maradok, de jobban szeretnék összpontosítani a jövőbéli sikereink szempontjából kritikusnak ítélt projektekre, mint például a mesterséges intelligencia vagy az open book management. Mint többségi részvényes, továbbra is fontos feladatom annak biztosítása, hogy a kijelölt úton haladva folytassuk a küldetésünket, tehát az ügyfelek, kollégák és partnereink támogatása álmaik megvalósításában és a környezetünk közvetlen segítése.
Mihaela-t sok sok éve ismerem, teljesen biztos vagyok benne, hogy a helyes úton vezeti tovább az Accace-t. A sikerhez ugyanazokra az összetevőkre lesz szüksége, amelyet már korábban is említettem: optimizmusra, jó egészségre, nagyszerű kollégákra és a családja támogatására.
II. rész: Mihaela
Mesélj kérlek egy picit magadról és a történetedről az Accace-ben.
Különböző pozíciókat és szerepeket töltöttem be az Accace-nél már a kezdetektől fogva és őszintén bevallva mindet nagyon élveztem. Úgy gondolom, hogy a lehetőség a kísérletezésre az ami a leginkább motivál. Lehetséges, hogy azért, mert a jogi vonalról érkezem, és ennélfogva a liberális ötletek és gondolatok hatására állandó kihívásra van szükségem. Nagyon sok akadállyal kellett szembenéznem, szerencsére ezeket sikerrel tudtam venni, mint például az Accace romániai jogi munkájától kezdve bonyolultabb, több országot átfogó műveletek felállításának elősegítéséig. Ezen felül pedig az Accace-nél találtam meg a lelki társam, úgyhogy bizton állíthatom, hogy gondoskodunk a családias környezet kialakításán.
Most, hogy tudjuk mit jelent az Accace Jiří számára, megosztanád velünk, hogy a számodra mit jelent?
Az Accace azt a platformot jelenti számomra, amelybe meghívhatjuk kollégáinkat, ügyfeleinket és partnereinket, hogy az üzleti közösséget felhasználva és azon keresztül jót tehessünk a környezetünk számára. Arra igyekszünk ösztönözni, hogy fejlesszék magukat és egyéni készségeiket és kísérletezzenek az iparágban működő vállalkozás különböző eszközeivel. Szolgáltatásunk módja, hogy megértjük az emberi szabadság és rugalmasság szükségességét, valamint azt, hogy ügyfeleink számára a legmagasabb szintű minőséget és folyamatos innovációt kell biztosítanunk.
Melyek a legnagyobb üzleti kihívások, amelyekkel szembe kell néznünk?
A technológia és a globalizáció mindenki életét és az üzleti tevékenységeket is megváltoztatja, és ezen tendencia a jövőben is hasonlóan fog alakulni. A legnagyobb kihívás az új technológiák hasznos implementációja és használata, miközben figyelembe vesszük azok emberre és környezetre gyakorolt hatását. Tekintettel a jelenlegi környezeti és politikai beállítottságra, nagyon erős jelek utalnak arra, hogy a gazdaság ismételten visszaeshet.
„Arra szeretnék rákérdezni, hogy hogyan csinálhatunk bizonyos dolgokat a fejlődés érdekében, vagy hogy új és friss módszereket találjunk. Kollégáinkkal karöltve navigálunk ezen változások felé, miközben megőrizzük az Accace kultúráját, amelyet mindannyian élvezünk és magunkénak tekintünk.„
A hozzád közel álló emberek gyakran hallják egy gyakori mondatodat: a munkának szórakoztatónak kell lennie. Hogyan lehet ezt elérni egy olyan dinamikus üzleti vállalkozásban mint a miénk, és amely a folyamatos növekedésre törekszik?
Azon személyeknek akik nem sűrűn mosolyognak, nekik talán viccesen hangozhat, hogy a „a munkának szórakoztatónak kell lennie”. Én ezt nagyon egyszerűen látom: olyan dologgal foglalkozz, ami örömöt, büszkeséget és kihívást hoz neked. Ha ez megtörténik, akkor a szórakozás is vele együtt fog jönni. Egyszerű, ha az ember nem élvezi amit csinál, akkor nem is látja azt szórakoztatónak. Számomra sok öröm és szórakozás származik a csodálatos emberekből akik körülvesznek.
Növekedésünk pontosan az üzleti dinamikánk eredményeként jöhet létre, amely arra tanít bennünket, hogy kísérletezzünk a szolgáltatás biztosításának különböző, új módjaival – és ha úgy alakul, merjünk kudarcot vallani. De végül is, soha nem szabad elfelejtenünk, hogy azért vagyunk itt, hogy újra feltaláljuk az üzleti folyamatok kiszervezésének és tanácsadási szolgáltatások világát.
A munkatársaid gyakran mondják, hogy új perspektivákat adsz nekik és ösztönzöd őket a gondolkodásmódjuk megváltoztatására. Vezérigazgatóként is ragaszkodsz ehhez a megközelítéshez? Számíthatunk néhány nagyobb változásra?
A nagy változásokat a technológia, a környezet és a gazdaság fogja generálni, nem pedig én. Arra szeretnék rákérdezni, hogy hogyan csinálhatunk bizonyos dolgokat a fejlődés érdekében, vagy hogy új és friss módszereket találjunk. Kollégáinkkal karöltve navigálunk ezen változások felé, miközben megőrizzük az Accace kultúráját, amelyet mindannyian élvezünk és magunkénak tekintünk.
Mit gondolsz, mi az Accace sikerének a kulcsa?
Több mint 600 ‘kulcsunk’ van az Accace sikeréhez és minden kollégánk képvisel egyet. Igyekszünk folyamatosan változtatni saját magunkon, így a társaság együtt fejlődik az emberekkel és az ügyfelekkel, miközben az Accace értékei továbbra is erős lábakon állnak.
Néhány év elteltével nem 1 db Accace-t, hanem az Accace több ezer változatát szeretném látni, mindegyiket úgy, hogy egy szenvedélyes álmodozó vezeti, aki meg szeretné változtatni a körülette lévő világ egy kis szeletét.
Jiří
Az Accace vezérigazgatója több mint 13 éven keresztül, aki nélkülözhetetlen szerepet játszott a vállalat sikereiben. Az évek során közel állt kollégáihoz, a hullámvölgyekben pedig ambíciójával, energiájával és bátorságával vezette őket. Mindennapi erőfeszítéseit az elkötelezettsége, a konfortzónából való kilépés és az innováció iránti szenvedélye jellemezte. Mottója beleolvadt az Accace stratégiájába: be a trendsetter, not a follower.
Mihaela
Mihaela több felsővezetői pozíciót is ellátott már, miközben erős akaratú, elkötelezett és lelkes emberként és kollégaként formálja és alakítja a vállalat hoszú távú terveit és kultúráját, amióta csatlakozott az Accace-hez 2007-ben. Magabiztossága az új dolgok megközelítését illetően és a mutatott hajlandósága a vállalat kultúrájának fejlesztésére nagy szerepet játszott abban, hogy átvegye az Accace vezérigazgatói szerepét és irányításával tovább segítse az Accace növekedését.
