Saját tőke és jegyzett tőke

A társaságoknak törekedniük kell arra, hogy a szervezeti formájára vonatkozóan előírt jegyzett tőke és saját tőke állományuk a törvényben előírt szabályozott arányon belül maradjon. Egy Kft. esetében, ha a társaság saját tőkéje veszteség következtében (két gazdasági évre vonatkoztatva) a jegyzett tőke felére csökken, az ügyvezető haladéktalanul köteles a szükséges intézkedések megtétele céljából taggyűlést összehívni. Amennyiben nem sikerült a saját tőke helyzetet rendezni a beszámoló elfogadása után 3 hónapon belül, további 60 napon belül a társaság választhatja az átalakulást (Kft. esetében Bt-vé való átalakulás), vagy a jogutód nélküli megszűnést.

Milyen formában tehető meg a saját tőke biztosítása?

Elsősorban saját tőke elemeinek pénzügyi rendezésével, amelyet legegyszerűbben a pótbefizetéssel lehet megtenni. Adózott eredményen keresztül vagy akár a társaság könyveiben a tulajdonosok felé nyilvántartott kötelezettségek (tartozások) konverziójával, mely bár illetékmentes, de adókötelezettség felmerülhet.

Tőkeemelés ez utóbbi módja gyakorlatilag a meglévő tagi hitel „apportálása”. A Polgári Törvénykönyv  rendelkezik a tag vagyoni hozzájárulásáról, ezen belül a nem pénzbeli hozzájárulás (apport) formájáról. A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog – ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is – lehet. A társaság tagja tehát a társaság részére nyújtott kölcsönből származó követelését tőkeemelés keretében a gazdasági társaság részére rendelkezésre bocsáthatja.

Ennek feltételei:

• társasági szerződés módosítása
• a nem pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátása
• a törzstőke változásának a cégjegyzékbe történő bejegyzése.

Nagyon fontos az időbeli sorrend: a pénz utalásának mindenképpen meg kell előznie a Cégbírósági bejegyzést.

A kölcsön saját tőkévé konvertálásával kapcsolatban a vállalkozók igazságérzete azt kívánná, hogy mindezt adóvonzat nélkül is megtehessék, hiszen a tag nem elengedi a követelést, hanem annak fejében tulajdont szerez.

A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a tulajdonossal szemben fennálló kötelezettség tőkésítését az adóhatóság rendszerint vitatja és elengedett kötelezettségnek minősíti az adott vállalkozásnál, melynek következtében a társasági adó alapjába is bekerül. Éppen ez utóbbi indok mentén a hitel-tőke konverzió egylépéses megvalósítását óvatosan kezeljük! Ezt elkerülendő javasolt a tőkeemelés ilyen megoldását két lépésben megtenni. Első lépésként a tulajdonos pénzzel tőkét emel a cégben, majd második lépésként a vállalkozás ezt a plusz likviditást az adott tulajdonossal szemben fennálló kötelezettsége kiegyenlítésére használja fel. Ebben az esetben a végeredmény ugyanaz, az adott kötelezettség tőkévé alakul, egyenlegében nem keletkezik sem pótlólagos bevétel sem pótlólagos költség egyik félnél sem, de az adókockázat határozottan alacsonyabb ezzel az eljárással. Tartsuk be a két lépés távolságot!