Vissza a Newsroom-ba
ADÓZÁSI SEGÉDLET 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar

Ellenőrzési terv 2023 és az év első adózási kérdései | NAV-Figyelő 9. hét

6 március 2023

Kiadta a NAV a 2023-as ellenőrzési tervét

Megjelent az adóhatóság 2023. évi ellenőrzési terve, amelyet a NAV a honlapján tett közzé. A várható ellenőrzési irányokkal és területekkel külön cikkünkben részletesen foglalkozunk.

Folyamatos adatelemzések a NAV-nál – nem kizárólag a klasszikus adatokból

Az adóhatóság arra hívja fel a figyelmet, hogy a hozzájuk beérkező adatok és más, elérhető információk alapján próbálják feltárni a tisztességtelen, esetleg csalárd adózói magatartásokat.

Az elmúlt héten két esetről is beszámolt közleményeiben az adóhatóság.

Az egyik esetben, a Google térképadatait és az önkormányzati ingatlaninformációkat is felhasználva állapította meg a hatóság, hogy vélhetően magáncélú költekezés történt vállalkozási költségként történő álcázással, ezzel pedig adókijátszás is történhetett, amelyet helyszíni szemle erősített meg. Az ügyben a medence építtetés és ehhez kapcsolódó földmunkák elszámolásával kapcsolatban felhívta az adózót önellenőrzésre, aki ennek eleget is tett.

A másik esetben személygépkocsi beszerzése után készült adóbevallásában levonási jogot érvényesíteni egy olyan vállalkozás, amely erre nem lett volna jogosult.

Az adóhatóság ezekkel a közleményeivel arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy folyamatosan monitorozza a gazdaság folyamatait, valamennyi rendelkezésére álló adatot elemez, és a visszaélések gyanúja esetén fellép.

Az idei év első adózási kérdései – fejlesztés alatt álló vállalkozás tulajdonában lévő ingatlan és az illeték; emelt összegű családi kedvezmény a tartós beteg/súlyosan fogyatékos gyermek után a 18. életév betöltését követően

Új adózási kérdéseket tett közzé a Pénzügyminisztériummal közösen a NAV.

2023/1. számú adózási kérdés a fejlesztés alatt álló ingatlanokkal kapcsolatos, azon belül is azon belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok illetékjogi minősítésével, akik ilyen ingatlannal rendelkeznek.

Az Illetéktörvény (Itv.) alkalmazásában belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak az olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet) minősül, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék, vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75 százalékos – közvetett, vagy közvetlen – részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék azzal, hogy

  1. mérleg alatt a vagyonszerzést megelőzően rendelkezésre álló utolsó beszámolóban elfogadott mérleget, ennek hiányában a nyitó mérleget kell érteni,
  2. a közvetett részesedés arányát úgy kell meghatározni, hogy a megszerzett gazdálkodó szervezet tulajdonában álló gazdálkodó szervezetben (köztes vállalkozásban) fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben fennálló tulajdoni hányadával,
  3. több köztes vállalkozás esetén a köztes vállalkozásonként megállapított közvetett részesedések arányait össze kell adni,
  4. ha a megszerzett gazdálkodó szervezet és az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezet között több gazdálkodó szervezetből álló tulajdonosi láncolat (köztes tulajdonosi láncolat) áll, az e szervezeteket összekötő tulajdoni részesedések szorzatát – több köztes tulajdonosi láncolat esetén a láncolatonként megállapított szorzatok összegét – kell a közvetett részesedés arányának tekinteni,
  5. a részesedés arányának meghatározásakor a közvetlen és közvetett részesedéseket együttesen kell figyelembe venni.

Az illetékkötelezettség vizsgálatának első lépése mindig a megszerzett társaság tulajdonában álló ingatlanok számbavétele.

Az illetékkötelezettség megállapítása során tehát a fentiek alapján meghatározott ingatlanok mérleg szerinti értékéből kell indulni. E körben nincs annak jelentősége, hogy az említett vagyontárgyat vagy vagyontárgyakat a mérlegben miként kell nyilvántartani, pusztán az azokhoz rendelhető mérleg szerinti értéket kell figyelembe venni. Ha a telek és az azzal a Ptk. szerinti alkotórészi kapcsolatban álló felépítmény a mérlegben más-más mérlegsoron jelenik meg (például ingatlan és beruházás), akkor a két kategóriánál megjelenő mérleg szerinti érték összegét kell a számításkor figyelembe venni (együttesen).

Összegezve, egy fejlesztés alatt álló ingatlan tulajdonosaként nyilvántartott társaság vagyoni betéteinek értékesítése esetén az ügylet illetékkötelezettségének vizsgálatakor a társaság tulajdonában álló telek és az azon az illetékkötelezettség keletkezésének napján álló felépítmény mérleg szerinti értékéből kell kiindulni.

Ha pedig ez az érték a társaság mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének 75 százalékát meghaladja, akkor a társaságot belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak kell tekinteni, és illetékkötelezettség merül fel.

Az adóhatóság kiemeli, hogy a témában korábban kiadott, 2020/1. adózási kérdés a továbbiakban nem alkalmazható.

2023/2. számú adózási kérdés a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok emelt családi kedvezményére vonatkozik.

Az emelt családi kedvezménnyel kapcsolatban kérdésként merül fel, hogy milyen feltételekkel érvényesíthető a kedvezmény azon személy esetében, aki 18. évét betöltötte, de még köznevelési intézményben tanul, és emelt összegű családi pótlékot kap. Azaz, a 18. életév betöltésekor milyen módon kell igazolni, hogy a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy megfelel a jogszabályi feltételeknek, és aszerint tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak minősül?

A Kormányrendelet az emelt összegű családi kedvezményre való jogosultságot a családok támogatásáról szóló törvény (Cst.) szerinti tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos állapot fennállásához és nem az emelt összegű családi pótlékhoz köti, azonban nem zárható ki az emelt összegű családi kedvezményre való jogosultságból a törvény 11. §-ának (2) bekezdésébe tartozó személyi kör.

Tekintettel arra, hogy a Cst. 11. § (2) bekezdése egy korábbi (a 18. életév betöltése előtt fennálló) állapothoz köti az emelt összegű családi pótlék további folyósítását, így a Kormányrendelet szerinti emelt összegű családi kedvezményre való jogosultság igazolásához elegendő annak bizonyítása, hogy a gyermek a 18. életévének betöltése előtt a Cst. 4. § f) pontjának fa) alpontja alapján tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak minősült.

Frissülő információs füzetek

A NAV az elmúlt héten is frissítette pár információs füzetét, így azok már aktualizáltan, a 2023-ban hatályos szabályokkal érhetők el az adóhatóság honlapján.

A legfrissebb füzetek jelenleg főként a jövedéki adó szabályaihoz kapcsolódnak, úgy, mint nyilvántartásba vétellel kapcsolatos tudnivalók, a jövedéki biztosíték szabályai, a kisüzemi bortermelés szabályai, egyszerűsített adóraktári tevékenységgel kapcsolatos tudnivalók, mentesülés esetei, és az engedélyköteles tevékenységek.

A fenti, jövedéki fókuszú dokumentumokon kívül frissült még:

  • a gépjármű-üzemeltetéssel kapcsolatos költségek elszámolásának szabályairól szóló információs füzet
  • a mezőgazdasági őstermelő adózásáról szóló információs füzet
  • az SZJA adóalap-kedvezményekről szóló információs füzet.

Adótraffipax – Fókuszban a nőnap

Baranya megyében március 6. és 12. között kedden Pécsett, a kisállat-kereskedéseket, szerdán (a nőnap alkalmából) az megye egész területén a virágkereskedőket, míg csütörtökön Harkányban és Siklóson a vendéglátókat ellenőrzik.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az alábbi ellenőrzésekre kell március hónapban számítani:

  • március 2-án az ónodi országos kirakodóvásáron
  • március 3. és 5. között a miskolci Kocsonyafesztiválon
  • március 6. és 8. között a megyei virág- és ajándékárusoknál

Békés megyében március és április hónapokban az alábbi ellenőrzések várhatók:

  • március 6. és 12. között a piacokon, ajándékboltokban, óra- és ékszerüzletekben,
  • március 13. és 19. között a faiskolákban, dísznövény- és virágkertészetekben
  • április 3. és 9. között a húsboltokban, és a húsvéti termékek árusítóinál
  • április 24. és 30. között a zöldség- és gyümölcskereskedőknél

Bács-Kiskun megyében

  • március 9-én, csütörtökön Városföldön, Kunszálláson és Fülöpjakabon,
  • március 22-én, szerdán Garán és Vaskúton,
  • március 20. és 26. között pedig Kiskunfélegyházán kell ellenőrzésekre számítani.

A fentiek mellett a megyében március 6. és 8. között a virágüzleteket és ajándékboltokat ellenőrzik majd.

Fejér megyében március 6. és 8. között tartanak nőnapi ellenőrzéseket a virág- és ajándékkereskedőknél.

A NAV Kelet-budapesti igazgatósága március 8-án a virág- és ajándékárusokat, illetve az elviteles és házhoz szállító vendéglátóhelyeket ellenőrzi. Az Észak-budapesti területeken március 6. és 10. között a virágkereskedők számíthatnak a revizorokra. A Dél-budapesti igazgatóság illetékességi területén a hét folyamán a virág- és ajándékkereskedőket, március 20. és 26. között a szépészeti szolgáltatókat ellenőrzik majd.

Komárom-Esztergom megyében március 7. és 8. között szintén a virág-, ajándék-, ékszer- és édességkereskedők számíthatnak vizsgálatokra.

Győr-Moson-Sopron megyében március 6. és 8. között a csokoládét, virágot, illetve ajándéktárgyakat árusítókat ellenőrzik majd.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a megyei építkezések mellett az adózók az alábbi helyszíneken számíthatnak ellenőrzésekre:

  • március 6, hétfő – Martfű és környéke
  • március 7, kedd – Jászalsószentgyörgy és környéke
  • március 8, szerda – Újszász és környéke
  • március 9, csütörtök – Fegyvernek és környéke
  • március 10, péntek – Szolnok és környéke

Tolna megyében a virág-, ajándék- és édességboltokban kell az alábbi helyszíneken ellenőrzésekre számítani március 6. és 10. között:

  • március 6, hétfő – Dunaföldvár
  • március 7, kedd – Bonyhád
  • március 8, szerda – Dombóvár
  • március 9, csütörtök – Tamási
  • március 10, péntek – Szekszárd

Somogy megyében a hét folyamán a virág- és ajándéküzleteket, valamint a ruházati-, fehérnemű- és cipőkereskedőket ellenőrzik.

Vas megyében március 3. és 8. között a csokoládé-, virág-, ékszer-, illetve ajándéktárgy-árusítók számíthatnak a revizorok megjelenésére.

Veszprém megyében március 6. és 8. között a virág- és ajándékárusok számíthatnak ellenőrzésekre.

Hajdú-Bihar megyében a hét folyamán szintén a virág-, illatszer-, édesség- és ajándékárusok lesznek az ellenőrzések fókuszában. Emellett azonban a megyei építkezéseken az ellenőrzések továbbra is folyamatosak.

Nógrád megyében a virág- és dísznövényüzletekben kell az alábbi helyszíneken ellenőrzésekre számítani március 6. és 10. között:

  • március 6, hétfő – Bátonyterenyei járás
  • március 7, kedd – Szécsényi járás
  • március 8, szerda – Salgótarjáni járás
  • március 9, csütörtök – Balassagyarmati járás
  • március 10, péntek – Pásztói járás
Gábor Kertész
Head of Advisory | Accace Hungary
Kapcsolatfelvétel
ADÓZÁSI SEGÉDLET 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar
crosschevron-leftarrow-leftarrow-right linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram