Augusztusi üzemanyagárak, új adózási kérdés | NAV-Figyelő 29. hét

1. Közzétette a NAV a 2023. augusztusra vonatkozó üzemanyagárakat

A NAV a Hivatalos Értesítőben közleményében közzétette az augusztus hónapra vonatkozó, a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárak, ezek a következők.

	Ólmozatlan motorbenzin	Gázolaj	Keverék	LPG autógáz	CNC autógáz
2023. augusztus	577 Ft/l	569 Ft/l	627 Ft/l	319 Ft/l	820/kg

2. Törvényi szintre emelkedik a beteg gyermek utáni emelt családi kedvezmény

Augusztus 1-jétől az Szja tv. rendelkezései tartalmazzák majd a jelenleg még Kormányrendelettel biztosított, beteg gyermekek után járó emelt családi kedvezmény részletszabályait. A kedvezményben az eddigiekhez képest érdemi változás nem történik, annak legfőbb szabályai a következők.

A tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után a családi kedvezmény 66 670 forinttal magasabb összegben vehető igénybe, ez adóban átszámítva az általános mértékhez képest 10 ezer forint többlettámogatást jelent.

Jogszabály alapján tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az,

• aki tizennyolc évesnél fiatalabb, és a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
• aki tizennyolc évesnél idősebb, és a tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Az emelt összegű családi kedvezmény érvényesítését, a családi kedvezményről szóló adóelőleg-nyilatkozaton kell kérni a munkáltatótól, rendszeres bevételt juttató kifizetőtől.

3. Adózási kérdés: Tartós befektetésből származó jövedelem származtatott termékekhez kapcsolódó óvadék

A NAV és a Pénzügyminisztérium újabb, 2023/9. számmal adózási kérdést tett közzé. A közleményben azt vizsgálja a két szerv, hogy a származtatott termékekhez kapcsolódó óvadék minősíthető-e tartós befektetésből származó jövedelemnek.

Tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül a pénzösszeg befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése alapján, a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek – ide nem értve abból az árfolyamnyereségnek minősülő részt, de ideértve különösen a befektetésben lévő eszköznek a megszűnéskor irányadó szokásos piaci értékét, valamint az erre az időpontra megállapított betéti kamatkövetelést is – a törvényi rendelkezések szerint lekötött pénzösszeget meghaladó része.

Az Szja tv. 67/B. § (2) bekezdése alapján lekötött pénzösszegnek minősül a törvényben nevesített tartós befektetési szerződés (TBSZ) alapján az adóévben egyösszegben vagy részletekben történő (első alkalommal legalább 25 ezer forintnyi) befizetés, amelyre vonatkozóan a magánszemély a tartós befektetési szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a befizetés naptári évét követő legalább három évben, valamint a lekötés meghosszabbítása esetén további két évben, a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart.

A befektetési szolgáltató a származtatott termékek adásvételéhez, származtatott terméken alapuló pozíció nyitásához és fenntartásához alapletét és változó letét biztosítását követeli meg, amelyek a vonatkozó üzletszabályzat értelmében óvadéknak minősülnek.

Az alapletét és a változó letét az ügyfél adott egyedi ügyletből elvileg (különösen az esetleges lezárás esetén) keletkezhető fizetési kötelezettségeinek (nyitott pozíciójának) a fedezete.

Az alapletét a megkötött ügylet rövid távú piaci kockázatait fedező óvadék, amelyet az üzletfél az ügyletkötés időpontjában köteles rendelkezésre bocsátani a vonatkozó hirdetmény szerinti mértékben és módon, melynek nyújtása így az egyedi üzleti megbízás végrehajtásának a feltétele.

A változó letét az egyedi ügyletből eredő nyitott pozíció, annak piaci értéke változásának a következménye, eredménye, amelynek összegét a szolgáltató által a futamidő során történő rendszeres, akár naponta többször történő értékelés határoz meg. Ez utóbbi összegét a megbízás megadásakor nem lehet kalkulálni, az szélsőséges esetben bármekkora nagy összeg is lehet, de az is lehetséges, hogy egyáltalán nem szükséges a változó letét nyújtása az egyedi ügylet során.

Az alapletét és a változó letét tehát biztosítéki óvadékok, amelyek csak akkor kerülnek felhasználásra, ha a szolgáltatónak az elszámolást követően követelése marad fent.

Kérdésként merült fel, hogy a TBSZ nyilvántartásba helyezhető-e olyan származtatott terméken alapuló nyitott pozíció, amelynek a biztosítéka nem szerepel a TBSZ nyilvántartásában.

Az alapletét és a változó letét (óvadék) nyújtása elemi része az adott származtatott termékhez kapcsolódó ügyleti megbízásnak, azok szerződést biztosító mellékkötelezettségként az adott ügylettől a fentiek alapján nem különíthetőek el, anélkül önállóan nem is létezhetnek.

Tartós befektetésből származó jövedelem a fent részletezettek alapján csak abban az esetben értelmezhető, amennyiben az kizárólag a TBSZ-en lekötött pénzösszeg felhasználásával történik.

Ez alapján nem értelmezhető TBSZ keretében az az eset, amikor a származtatott termék biztosítéka nem a TBSZ nyilvántartásban szerepel, azaz az ügylet egésze (így annak óvadéka is) nem a lekötött pénzösszeg felhasználásával valósul meg.

A fentiek nyomán nem helyezhető a TBSZ-re olyan származtatott terméken alapuló nyitott pozíció, amelynek a biztosítéka nem szerepel a TBSZ nyilvántartásában, hiszen ez esetben csak az ügylet egy része szerepel a lekötési nyilvántartásban, az óvadékok (az alapletét, illetve a változó letét) nem, emiatt tartós befektetésből származó jövedelem a törvényi definíció értelmében így nem keletkezhet.

4. Adótraffipax

Baranya megyében július 24. és 30. között:

• hétfőn Pécsett a szezonális gyümölcsöket árusítókat,
• kedden a pécsi italboltokat,
• csütörtökön Siklóson a Felszabadulás utcai üzleteket ellenőrzik a NAV munkatársai.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében július hónapban a turisztikailag kiemelt településeken, fesztiválokon, rendezvényeken kell ellenőrzésekre számítani.